Kovács Zoltán magyar újságíróknak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a Magyarországról szóló jelentésnek az Európai Parlamenti (EP) strasbourgi plenáris ülésén kedden tervezett vitája és a szerdai szavazás valódi célpontja a magyar kormány migrációt ellenző politikája. A kormányszóvivő szerint Brüsszel a jelentéssel azt kívánja elérni, hogy a kormány megváltoztassa álláspontját, és „Magyarországot ez ügyben bíróság elé állíthassa.”
Olyan politikai motiváció áll mögötte, amely nyilvánvalóan mutatja, hogy milyen érdekek mentén próbálják felhasználni az Európai Parlamentet ezeknek a céloknak az elérésére
- jelentette ki Kovács Zoltán.
A kormányszóvivő veszélyesnek nevezte, ha bizonyos erők pártpolitikailag és ideológiailag motivált úton megosztják az Európai Parlamentet, valamint egyes országokat, korábban Lengyelországot, most Magyarországot felhasználva próbálnak saját politikai célokat elérni. „Ha az EP belecsúszik ebbe a csapdába, az egész Európának rosszat tesz” - húzta alá a politikus. Úgy látja, hogy Emmanuel Macron francia elnök legutóbbi kijelentései, valamint az, amit a Sargentini-jelentés is képvisel, alkalmasak arra, hogy ezt elérjék.
Magyarország, ahogy korábban, ezúttal is megvívja a maga igazáért, politikai álláspontjáért vívott csatáját, mert nincs mit szégyellnie, és tudja, hogy a legtöbb ügyben igaza van
- jelentette ki. Kovács Zoltán kiemelte, hogy
Magyarország középpontba került Európában, ami azt jelenti, hogy olyan dolgokról beszél, amelyekről van értelme beszélni, amelyek fontos és súlyos ügyek. Olyanok, amelyek Európa és az európai projekt jövőjének lényegét képezik.
A politikus idesorolta a kontinenst érintő migrációt. Aláhúzta, ahogy az elmúlt években, Magyarország a kérdésben egyértelmű álláspontot képvisel.
Deutsch Tamás arra emlékeztetett
a dokumentum elfogadása körül egy „jogi csűrés-csavarás” zajlik, pedig a szabályozás világos.
Ismertette, hogy az EP házszabálya meghatározza az előterjesztések elfogadásának menetét, ez alól pedig az jelent kivételt, ha az Európai Unió alapszerződése eltérő, speciális többséget ír elő. A VII. cikkely szerinti előterjesztés az utóbbi körbe tartozik, így
az ilyen dokumentum akkor tekinthető elfogadottnak, ha a leadott szavazatoknak - az igen és a nem szavazatoknak, valamint a tartózkodásoknak is - az összeszámlálása alapján a támogató voksok több mint kétharmadot érnek el.
Emellett feltétel, hogy a szavazatszám elérje az EP létszámának többségét.
A brüsszeli bevándorláspárti többség azonban olyan helyzetet akar előállítani, amelyben egy nekik mindenképpen kedvező eredmény születik, és az alapján el tudják ítélni Magyarországot
– vonta le a következtetést a parlamenti trükközéssel kapcsolatban a politikus. Meglátása szerint a szavazás végeredménye bizonytalan, de árulkodó, hogy ehhez a jogi csűrés-csavaráshoz folyamodtak.