Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az életben vannak nagy, nagyobb és még nagyobb égések. Ezek egy részéről nem tehet az ember vagy embercsoport, hiszen rajtuk kívülálló okokból kerülnek kellemetlen helyzetbe, viszont legtöbbször az a helyzet, hogy saját maguk gondoskodnak arról, hogy kínos körülmények közzé csöppenjenek.
Ez utóbbiban világverő a Magyar Ellenzék, akik az elmúlt tíz évben apró, gondosan kidolgozott lépésekkel, emberfeletti teljesítménnyel küzdötték fel magukat a műfaj halhatatlanjai közé.
Elég csak a 2014-es évre gondolni: három választást tartottak Magyarországon, ebből kettőben a helyén volt az ellenzékieknek a szíve, és szétügyetlenkedték a magyar ugart. A négy évvel ezelőtti parlamenti választás előtt három hónappal ott tartottak, hogy vagy Mesterházy Attila, vagy Bajnai Gordon, vagy Róna Péter fogja vezetni a nagy baloldali összefogás listáját, ami azért nem volt rossz teljesítmény, de még közel sem volt csúcskategóriás. Ugyanis a röviddel ezután megtartott önkormányzati választásra nemcsak hogy átmentették a formájukat, hanem bőven túl is szárnyalták azt: a bucket challenge-es videójával országos hírnevet szerző Falus Ferenc szeptember végi visszalépésével kezdett körvonalazódni, hogy Bokros Lajos lesz az ellenzék főpolgármester-jelöltje az októberi szavazásra. Az idei országgyűlési választás sem maradt bénázás nélkül, hiszen sokáig úgy tűnt, hogy a szocialista Botka László lehet a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje, aki azonban a pártján, és a szövetséges pártokon belüli nagy ellenállás miatt visszalépett a tisztségtől. Ezt követően nemhogy közös jelölt nem lett, hanem a körzetekben való indulás mikéntjéről sem tudtak megegyezni az ellenzék pártjai. Csakhogy
a Magyar Ellenzék nem elégedett meg egy szimpla csúcsbeállítással, április után gőzerővel látott neki a politikai ügyetlenkedés műfajának megreformálásához.
Erőfeszítéseiket siker koronázta, és 2018 novemberére odáig jutottak, hogy
nemcsak személyekről, hanem arról sem tudnak megegyezni, hogy miként válasszák ki azokat a személyeket, akikről alapjáraton sem tudnak megegyezni.
Ez már kétségkívül világverő szint, hiszen a magyar ellenzék alapjaiban értelmezte újra a politikai castingot, mint jelenséget. Mint oly sok minden, a politikai ügyetlenkedésnek a totális megreformálása is a Magyar Szocialista Párt szellemi holdudvarából indult világhódító útjára.
„Az MSZP országos választmánya a hét végén megtárgyalta és elfogadta a főpolgármester-jelölt személyéről döntő előválasztás kereteit. Ennek alapján az MSZP nyitott minden demokratikus elkötelezettségű párttal, szervezettel, civil jelölttel egy közös versenyben a választók döntésére bízni a főpolgármester-jelölt személyét. Az előválasztással kapcsolatos szervezési és lebonyolítási feladatokat a választmány a párt budapesti szervezetére bízta” – olvasható az MSZP vasárnapi, reformhangulatú hangulatú közleményében.
Ez kétségkívül hatalmas előrelépést jelent az előválasztás kapcsán, hiszen nem kevesebb történt, minthogy a szocialista párt egyik szerve átutalta egy másik szervének a témát.
A szocialista párt tehát alaposan felkavarta az állóvizet az ügyben, ennek ellenére szinte biztos, hogy nem kerül idén megrendezésre az ellenzéki előválasztás. Ez viszont teljességgel beleillik a bénázási összképbe, hiszen alig másfél hónapja még azt hajtogatták a párt politikusai, hogy mindenképpen lesz 2018-ben előválasztás.
Komoly kihívója akadt az MSZP-nek és szövetségesének, a Karácsony Gergely által vezetett Pátbeszédnek Puzsér Róbert humorista személyében, aki még aznap, amikor Tarlós bejelentette újrázási szándékát, jelezte, kihívja Budapest jelenlegi vezetőjét jövő októberben. Puzsér október közepén még „nevetséges kommunikációs blöffnek” nevezte az előválasztást, hogy aztán két héttel később, novemberre belemenjen az általa „szoclib netwörk”-nek nevezett csapat diktálta feltételekbe. A humorista számos feltételhez kötötte a közösködést: azt akarja, hogy a jelöltállítás folyamata legyen nyilvános és átlátható, az előválasztás előtt nyílt viták során mérkőzzenek meg a jelöltek, ahol világos programok és víziók ütköznek, valamint a szavazás internetalapú legyen. Később ugyan szigorította a „követeléseit”, de ennyiből is látszik, hogy Puzsér alaposan kivette a részét a nagy balos főpolgármester-castingból.
„Lehet előválasztás, én ezt a projektet túlságosan nem kedvelem, de ellenemre sincsen. Nem látom be, hogy miért nem lehet egyébként magukat komolyan vevő pártvezetőknek leülni, és azt mondani, gyerekek, állapodjunk meg, őt indítjuk közösen. ... Előbb el kell dönteni, hogy legyen-e előválasztás, utána keresgetni hozzá a jelölteket, ez maga az agyrém” – szállt be az ellenzék reformertörekvésekbe Gyurcsány Ferenc, aki az Inforádiónak nyilatkozott az előválasztásról. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint tehát jelenlegi formájában nincs szükség előválasztásra, és szerinte e nélkül kellene egy jelöltet kiválasztaniuk a kormányellenes erőknek.
A Jobbik egyelőre nem nyilvánult meg érdemben a főpolgármester-választásról. A pártnak Staudt Gábor személyben van „egy jól bejáratott” fővárosi politikusa, kérdés, hogy elindítják-e. Az utóbbi időszak tendenciái alapján nem lenne meglepő, ha beállnának egy másik párt jelöltje, vagy egy „civil” aspiráns mögé úgy, hogy nem indítanak jelöltet. Úgy tudjuk, egyelőre még nincs végleges döntés, a közeljövőben kerül a pártvezetés elé a kérdés.
Minden bizonnyal Tarlós István a világ egyik legboldogabb politikusa, hiszen amellett, hogy az ellenzék csúcsra járatja a politikai ügyetlenkedést, a Nézőpont Intézet októberi felmérése szerint a fővárosiak 45 százaléka támogatja.
