A szóvivő beszélt arról a migrációs nyomásról, ami Afrika felől érheti el Európát, mint megjegyezte, valóban okkal vethető fel, hogy miért nem arra törekedik a világ, hogy ezeknek az embereknek helyben, a szülőföldjükön nyújtsanak segítséget, hogy ne érezzék, számukra az elindulás a megoldás. Ezzel szemben most az a folyamat v an, amit az Európai unióban is látható, azaz legálissá próbálják tenni a migrációt.
Nem jó ez, hiszen az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint csak a szubszaharai térségben 63 millió ember van, akiknek csak egy pici szikra kel és elindulnak. Ebben a térségben egy sokrétű problémával kell szembenézni – tette hozzá a politikus,
van egyszer egy klímakihívás, van egy gazdasági, egy túlnépesedési kihívás, valamint van egy jelentős politikai instabilitás.
Ezekből arra lehet következtetni, hogy nem ért véget a migráció a 2015-ös nagy hullámmal, hanem az még akár évtizedekig is velünk lehet – tette hozzá a politikus.
Hollik István szerint éppen ezért fontos, hogy ennek a helyzetnek az első pillanatában, amelyet éppen most élünk meg, hogyan reagál a világ, Európa. Azt az irányt választják, hogy a migráció egy jó dolog, erre utal az ENSZ migrációs paktuma is, amiből nem mellesleg egyre több állam lép ki, mert nem értenek egyet azzal, hogy alapvető jogként kezelné az ENSZ a migrációt, azzal a gondolattal, hogy mindenki ott élhessen, ahol ő szeretne.
Ez azonban olyan problémákat generálna, amelyeket nem lehet megoldani
. Ezek az államok, köztük Magyarország is azt mondja ezzel szemben, nem a migrációnak kell alapvető jognak lenni, hanem a szülőföldhöz való jognak.
Ezért kell mindent megtenni annak érdekében, hogy azok az emberek, akik elindultak, el kívánnak indulni, felépíthessék a saját otthonukat, a saját szülőföldjükön.