Amerikai titkosszolgálatok íratnak cikkeket Magyarországon

Újabb, nyilvánvalóan külföldi titkosszolgálati érdekeket kiszolgáló cikk jelent meg az egyik Soros-oldalon. Szerzője az a Panyi Szabolcs, akiről információink szerint már a magyar titkosszolgálatok is feltételezik, hogy amerikai szolgálatokhoz van bekötve, onnan szerzi információit. Az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá vált, hogy ezeknek a demokrata párttal közeli viszonyban lévő titkosszolgálati csoportoknak a célja, hogy azt a dezinformációt sulykolják, miszerint a magyar kormány az orosz érdekek kiszolgálója. Ebben az sem akadályozza őket, hogy nyilvánvaló jogi abszurdot kell evidenciának hazudni.

Az alaphelyzet: a magyar terrorelhárítók Magyarországon őrizetbe vettek, majd letartóztattak két orosz fegyvercsempészt, akik amerikai fedett nyomozóknak akartak fegyvert eladni. A két fegyvercsempész kiadását az amerikai és az orosz hatóságok is kérték, a magyarok pedig, a nemzetközi jogban bevett szokásoknak megfelelően annak az országnak adták ki őket, amelynek állampolgárai.

A Soros-blog 444-en megjelent írás hosszan ismételgeti azt a hazugságot, hogy az lett volna a természetes, hogy a magyar földön elfogott orosz bűnözőket a harmadik országnak, vagyis az Egyesült Államoknak adják ki. Ez nyilvánvaló ostobaság, hosszabban nem is érdemes elemezni.

Az viszont érdekes, hogy a cikk szerzőjének nem ez az első cikke, amiről ordít, hogy külföldi titkosszolgálatok diktálták. Ezek a cikkek évek óta ugyanabba a vonulatba tartoznak: azt a hamis képet próbálják erősíteni, hogy Magyarország orosz befolyás alatt áll, hogy ezzel próbáljanak nyomást helyezni a magyar döntéshozókra.

Egy 2017. áprilisi cikkben konkrétan azt sugallta, hogy a budapesti orosz nagykövetség régiós kémközpont (persze, ezt egy „újságíró” deríti ki), amikor pedig Magyarország a Szkripal-ügy miatt, az EU-országok többségéhez hasonlóan kiutasított egy orosz diplomatát, akkor azt próbálta bizonyítani, hogy ez is orosz érdekből történt. A cikkek külön érdekessége, hogy olyan dokumentumok szerepelnek benne (egyébként torz kontextusban), amelyek nyilvános forrásból nehezen – vagy egyáltalán nem – érhetők el.

Úgy tudjuk, hogy erre már a magyar titkosszolgálatoknál is felfigyeltek, és azt feltételezik, hogy Panyi újságíróként amerikai titkosszolgálati csoportokhoz van bekötve, olyan csoportokhoz, amelyek jó kapcsolatokat ápolnak a demokrata párttal. Ez persze nem meglepő, hiszen erről a magyar sajtóban is már régóta terjednek információk.

Leleplező egyébként, hogy a szerző a mai cikkben is Magyarország „legjobb barátjaként” emlegeti az Egyesült Államokat (ezt persze névtelen nyilatkozók szájába adva), ami demokráciában elég nevetséges, utoljára ilyen ömlengés vélhetően a rendszerváltás előtt hangzott el Magyarországon, akkor a Szovjetunióval kapcsolatban.