A magyar médiapiac balliberális túlsúlyán az új médiaholding nem változtat

November végén megkezdte működését a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), amely több nemzetközi példához hasonlóan független médiaholding keretében fog össze a jövőben több médiumot. Értékrendje vállaltan konzervatív lesz, amely a nemzetközi példáktól eltér, s érdekes közép-európai kísérletté teszi a kezdeményezést - írta a Nézőpont Intézet blogoldala. A legújabb elemzésből kiderült, hogy a kormánnyal szemben kritikus médiumok továbbra is túlsúlyban vannak a kormánnyal megértőbbekkel szemben. Ezzel ismét egy újabb, a hazai balliberális álhírgyárak által külföldön terjesztett hazugság lepleződött le, miszerint kormánypárti fölény lenne a hazai sajtópiacon. 

Összehasonlítási alapul szolgálhat az RTL Csoportot is birtokló Bertelsmann Alapítvány. A güterslohi székhelyű szervezet ugyan nem rendelkezik szavazati jogokkal, de a médiacsoport nyereségében mégis részesedik.

A hatalmas vagyon felett bábáskodó alapítvány az alapító szándéka szerint a versenyelv, az egyéni szabadság és a szolidaritás oldalán áll, amely értékek kimondatlanul, mégis egyértelműen a balliberális ideológiai világképének feleltethetők meg.

Kereszténységről, Isten-hitről, családról és hazáról legalábbis nem esik szó a célok között. Kritikusok szerint az alapítvány, az általa tulajdonolt globális médiacsoport érdekeitől nem függetlenül, neoliberális.

A Guardian című brit lapot kiadó és tulajdonló The Scott Trust Limited (1936-tól 2008-ig alapítványi, utána korlátolt felelősségű társaság formájában) vállaltan a liberális értékrend, s különösen a liberális értékrendű újságírás mellett kötelezte el magát. Alapító okirata ennek a világképnek a szolgálatára kötelezte a mindenkori vezetőket.

Gyengülő liberális értékrend

Végül a Frankfurter Allgemeine márkanevű médiaholdingot üzemeltető alapítványi társaságról, a FAZIT-Stiftung Gemeinnützige Verlagsgesellschaft mbH-ról kell megemlékezni. A közkeletű vélekedés szerint a neves „frankfurti általános újság" sikerének titka, hogy

a politikai rovata konzervatív, a kulturális baloldali, a gazdasági pedig liberális.

Ugyan az utóbbi években az éles választóvonalak a liberális értékrend javára meggyengültek, az eredeti szemléletet tükrözi, hogy az 1959-ben létrehozott alapítvány (jelenleg alapítványi társaság) hivatalosan csak a lap függetlensége, de nem eszmeisége mellett köteleződik el.

Továbbra is balliberális fölény van a hazai médiapiacon Forrás: Shutterstock

A magyar modell

A KESMA már 2018 nyarán létrejött, de csak több lapkiadó társaság tulajdonosi felajánlásával nyerte el értelmét.

Egyrészt az új struktúra szervezetileg és üzletileg is a hatékony működést segíti elő, másrészt szellemi függetlenséget garantál az ott dolgozók számára, harmadrészt lehetővé teszi, hogy az alapítvány által nonprofit tevékenységeket is ellásson a csoport.

A nemzetközi példák alapján ide tartozhat az újságíróképzés, az archívumüzemeltetés vagy egy-egy oknyomozó-kutató projekt finanszírozása. Érdekesség, hogy – a nyugat-európai példáktól eltérően – a KESMA vállaltan konzervatív értékrendű médiaholdingot kíván működtetni. Sikere esetén a magyar modell nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló lesz a média világában.

A létrehozott szervezet ugyan első ránézésre jelentős médiapiaci átalakulást feltételez, ám

a közéleti hírek eljuttatása szempontjából az erőviszonyokat nem változtatja meg.

Csupán szervezeti racionalizálás történt az eddig is deklaráltan konzervatív világnézetet képviselő médiumok között. Egyedül a Szabad Föld megvásárlása és integrációja jelent minimális átrendeződést a világképek szempontjából a médiapiacon.

Mindez azt is jelenti, hogy a balliberális értékrendű médiavilág – eltekintve a fenti adásvételtől – változatlan összetételben és keretek között folytatja önálló működését.

Más szóval, az eddig is kormánykritikus szerkesztőségek pontosan ugyanannyi emberhez tudják eljuttatni üzeneteiket, mint egy héttel korábban, ahogy a kormányzat világképét osztó orgánumok sem jutnak el szélesebb közönséghez.

Továbbra is balliberális túlsúly van Magyarországon

A KESMA létrejöttével tehát, nemzetközi példákat követve, a magyar médiapiac szervezeti összetétele megváltozott, erőviszonyai azonban érdemben nem. Minden ezzel ellentétes vélekedés, tévhír és manipulációs kísérlet dacára kijelenthető és bizonyítható, hogy a magyar médiapiacon – a közszolgálati médiumokat nem számolva –

továbbra is balliberális, Magyarország kormányával szemben szinte kizárólagosan kritikus médiatermékek túlsúlya érvényesül.

Természetesen nem könnyű egy-egy médiatermékről objektíven meghatározni, hogy a hivatalban lévő kormánnyal szemben baráti vagy kritikus, hosszú távú tartalomelemzés alapján ez azonban biztosítható. A Médianéző Központ kutatása ezek alapján vizsgálja kizárólag azon releváns médiumok körét, melyek politikával, azaz közéleti hírekkel foglalkoznak.

A KESMA esetében minden közéleti médiafelületet vizsgáltunk, s ehhez hozzásoroltuk a vállaltan kormánybarát Demokrata, PestiSrácok.hu és Magyar Hírlap újságokat, továbbá a TV2 és a Super TV2 legnézettebb hírműsorait. A kormánykritikus médiumok között az RTL Klub és az RTL II, valamint az ATV híradóit, a Klubrádiót, számos hetilapot (168 óra, HVG, Magyar Narancs), a Népszavát, valamint nagyon sok magas olvasottságú online híroldalt (hvg.hu, Index.hu, 444.hu, atv.hu, 24.hu, Napi.hu) vettek figyelembe.

Előnyben a kormánykritikus híradók

A televíziók esetében a legnagyobb nézettségű hírműsorok ugyanazon időszakra vonatkozó nézettségi adatait vettük figyelembe, amely biztosítja az azonos bázisú összehasonlíthatóságot, és valóban a politikailag releváns információátadás potenciálját vizsgálja, egyben kiszűrve például a közéleti szempontból irreleváns bulvártartalmakat.

A politikai hírek eljuttatása szempontjából az elemzés a nézettségi (AMR) és nem az elérési (REACH) adatokat használja, azt vélelmezve, hogy az egy adott hírrel (és nem a hírekkel általában) való találkozás nagyobb valószínűséggel ezen bázisból olvasható ki. Ezen adatok összevetéséből az derül ki, hogy

a kormánykritikus híradók nézettsége magasabb,

mint a KESMA-csatornák (Echo TV, Hír TV) híradói kiegészülve a holdinghoz egyébként nem tartozó TV2 és Super TV2 hírműsoraival. A kormánykritikus-kormánybarát hírműsorok nézettsége egymáshoz viszonyítva 54 százalék – 46 százalék.

Ez a helyzet a rádióknál

A KESMA létrejötte a politikailag releváns rádiókat illetően meglehetősen szűk kört érint, így a vizsgálat a kormánykritikus Klubrádióra, a médiaholding esetében pedig a KarcFM-re és a Gong Rádióra terjedt ki (a Part FM hallgatottságára vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal, azonban ez – a rádió médiapiaci súlyát tekintve – nem változtat a végkövetkeztetésen). A három rádió közül a Klubrádió rendelkezik a legmagasabb napi hallgatottsággal (68 738) – magasabbal, mint a két másik csatorna együttvéve (60 651): arányuk 53 százalék kormánykritikus, szemben 47 százaléknyi kormánybarát rádióval.

A balliberális álhírgyárak állításával szemben egyáltalán nincs kormánypárti fölény a hazai sajtópiacon Fotó: Hirling Bálint - Origo

Csak itt van kormánybarát fölény

A nyomtatott sajtó elérésének megbecsülésére több módszer létezik, a jelen elemzés a példányszámokat hasonlította össze. Kizárólag ebben a médiatípusban regisztrálható összesített kormánybarát fölény, hiszen a holdinghoz nem csatlakozó Magyar Hírlappal és Demokratával kiegészülve

a KESMA-lapok 991 207 példányszámával szemben 378 745 kormánykritikus napi- és hetilap áll,

ami 72-28 százalékos aránynak felel meg. A politikailag releváns lapok közül a legnagyobb nettó nyomott példányszámmal a Lokál (150 000), a Blikk (116 534) és a Ripost (100 000) rendelkezik, hagyományos hetilapok esetében a HVG vezet (43 160).

Kétharmados balliberális fölény

Az online médiumok esetében az elemzés az átlagos napi elérési adatokat vette figyelembe, ahol a politikailag releváns portálok közül a legnagyobb átlagos napi eléréssel az Index.hu, majd a 24.hu és az Origo.hu rendelkezik. Összesítésben 3 000 859 kormánykritikus elérésre mindösszesen 1 196 359 kormánybarát elérés jut (1 153 118, amennyiben csak a KESMA-felületeket vesszük), ami 71-29 százalékos arányt takar az online térben, a kormánykritikus médiafelületek javára.

Itt a végső szám

A fenti módszertan alapján feldolgozott adatok megerősítik, hogy a KESMA létrejöttével a hazai médiapiac továbbra is balliberális dominanciájú. Amennyiben pusztán az új médiaholding potenciális közönségét hasonlítjuk össze a kormánykritikus oldal azonos bázison vizsgált számaival, úgy arra a következtetésre jutunk, hogy a konzervatív médiumok összesített potenciálja több, mint másfél millióval kevesebb a kormánykritikusénál: 2 232 062 fő, míg a kormánykritikus orgánumok 4 440 630 főt érnek el, ami

67 százalékos kormánykritikus dominanciát jelent 33 százaléknyi kormánybarát eléréssel szemben.

De még akkor is, ha a médiaholdingon kívül maradt és kormánybarátként számon tartott orgánumok hasonló adatait is hozzáadjuk a KESMA alá tartozókhoz, úgy is kevesebb emberhez érnek el, mint a kormánykritikus médiapiaci szereplők, hiszen mindössze 3 092 527 fős közönségre számíthatnak, ami mindössze 41 százalékos elérés a kormánykritikus felületek 59 százalékával szemben.