Schmidt Mária: Az I. világháború mindent megváltoztatott Európában

Budapest, 2018. november 22. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a kiállítás főkurátora tárlatvezetést tart az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a XX. Század Intézet Új világ született című időszaki kiállításának sajtóbejárásán a Várkert Bazárban 2018. november 22-én. Mellette Tallai Gábor kurátor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója. A kiállítás eddig látható anyaga most az 1917-1922 közötti éveket bemutató résszel egészült ki, vált teljessé. MTI/Szigetváry Zsolt

A Terror Háza Múzeum főigazgatója, Schmidt Mária szerint az I. világháború mindent megváltozatott és megkérdőjelezett Európában. Nem oldott meg semmit, és a régi világot drámai erővel lökte át az újba, amely „a nyugat önbizalomvesztésének századává vált”.

Schmidt Mária – aki a XX. Század Intézet és a XXI. Század Intézet főigazgatója is – az I. világháború utáni helyzetet elemző, Új világrend született című szerdai nemzetközi konferencián arról beszélt, hogy

az I. világháború megváltoztatta a határokat, a politikai rendszereket, a lelkiséget és az erkölcsöt.

A régi rend megszűnt, a régi értékeket érvénytelennek nyilvánították, de új tekintélypontokat és értékeket nem tudtak a helyükre állítani, mindez pedig még jobban elmélyítette a tömegek orientációs zavarát.

A főigazgató azt mondta, hogy a háborút lezáró békediktátumok a vesztes nemzetek puszta létét, nemzeti büszkeségük ellehetetlenítését célozták, és kizárólag arra irányultak, hogy meggyengítsék és megalázzák a legyőzötteket, akiket háborús bűnösöknek bélyegeztek.

A nemzeti önrendelkezés elvének alkalmazása a vesztesek bomlasztását és atomizálását tűzte ki célul – jelentette ki.

Hozzátette: ráadásul a béke fenntartása a látszatgyőztesekre, a britekre és a franciákra hárult, ők azonban erre nem voltak képesek, így a súlyos áldozatok árán kivívott győzelem alig negyed századig tartó fegyverszünetté zsugorodott.

A régi rend összeomlása után két lehetőség közül lehetett választani: a Thomas Woodrow Wilson elnök által képviselt amerikai út és a bolsevikok lenini utópiája közül.

A 20. század "százéves" háborúja végül 1989-1990-ben az Egyesült Államok győzelmével, a Szovjetunió összeomlásával és Európa egyesítésével zárult. Ugyanakkor a Nyugat azon hozzáállása, miszerint nyugatosítania, vagyis civilizálnia, demokratizálnia kell a kelet- és délkelet-európai, ázsiai vagy afrikai országokat, a 21. században sem módosult – mondta a főigazgató.

Az egykori győztesek jogutódai újabban a nemzetállamokat teszik felelőssé a 20. század háborúiért. Korunk fő rákfenéjeként tekintenek a nemzeti szuverenitásra, és az azt tápláló nacionalizmusra, pedig a történelem során a birodalmak több terület- és nyersanyagszerző háborút indítottak, mint a nemzetállamok, ezért a nemzetállamok háborús bűnösnek bélyegzése minden alapot nélkülöz – emelte ki Schmidt Mária.

A főigazgató kitért arra is, hogy amikor Magyarország a rendszerváltozás után újra szabad lett, lelkesen várta, hogy csatlakozhasson a Nyugathoz, és megpróbált megfelelni az amerikaiak által hirdetett demokráciának. Mégis vesztesként kezelnek bennünket még mindig, immár 100 éve. Magyarország három háborúban volt a vesztes oldalon, de megmaradt, és végül győztesként léphetett át a 21. századba, mert szabad és független maradt.

A magyarság teljesítette történelmi hivatását, megmaradt, működő és élhető ország jött létre,

miközben hatalmas, az egész világot uraló birodalmak tűntek el, ehhez azonban szükség volt a két világháború között is jól teljesítő politikai elitre – hangoztatta Schmidt Mária.

A konferencián magyar és külföldi előadók az új világrendről, a háborút lezáró békeműről és a nemzeti önrendelkezés kérdéséről beszéltek.