Atomhisztéria – újratöltve

Néhány hónappal a májusi európai parlamenti választás előtt az ellenzéki kampányüzem máris csúcsra jár. A Paks II. Atomerőmű megépítésének ellenzői és médiatámogatóik még mindig ott tartanak, hogy a két új blokk nem fog megépülni, nem térülne meg, nincs is rá szükség, az orosz hitel előnytelen és népszavazást kellene kiírni ez ügyben. Mindeközben arról beszélnek, hogy az „olcsó" megújuló energiaforrások, az import és az energiahatékonyság mindenre gyógyírt biztosíthat. A német energiaforradalmat pedig követendő európai példának tartják. Kénytelen vagyok ezért újfent szembesíteni a zöld demagógia szószólóit és a politikai haszonlesőket a valósággal és a szakmai érvekkel.

A Paks II. Atomerőmű ellenzői még mindig Németországgal példálóznak, amely politikai döntés nyomán fokozatosan kivezeti az atomerőműveket és folyamatosan egyre több a nap- és szélerőművi kapacitást épít be a rendszerbe. Néhány héttel ezelőtt a híradások arról szóltak, hogy a németországi megújulók megdicsőültek, hiszen a villamosenergia-termelésben a tavalyi arányuk 40 százalék felé emelkedett. Ugyanakkor arról, hogy a megújulók erőltetett fejlesztése és az atomerőművek leállítása milyen súlyos következményekkel jár, nem olvashattunk, hallhattunk.

Ezekről a következményekről az elmúlt években nagyon sokat és részletesen írtam, de nézzük meg röviden, hogy miről is van szó. A következmények egyike, hogy hogy Németországban településeket, sőt templomokat is rombolnak a német atomerőművek bezárásáról hozott politikai döntés és az erőltetett ütemű megújuló energiaforrás-fejlesztés közvetett következményeként. A széntüzelésű erőművek termelte zsinóráram iránti kereslet megnőtt, a külszíni fejtések útjában három település áll, amelyek sorsa az irányváltás miatt megpecsételődött. Egy éve ledózerolták Immerath település St. Lambertus neoromán templomát, hogy a helyén szénbányát nyissanak. Észak-Rajna-Vesztfáliában a szénbánya útjában áll egy 12 ezer éves erdő, amelyet a széles körű hazai és nemzetközi felháborodás mentett csak meg a pusztulástól. Az atomellenes német zöldek asszisztálása mellett a szenes lobbi nem kegyelmez a természetnek, de ne legyenek kétségeink, előbb-utóbb elérik céljukat. Az Energiaklub, Jávor Benedek és elvbarátai egyetlen szóval sem beszélnek ezekről a következményekről.

Joggal merül fel bennünk az a kérdés, hogy miért történik mindez, amiről Jávor és társai mélyen hallgatnak. A válasz nagyon egyszerű. A dicsőített időjárásfüggő megújulók, különösen a nap- és szélerőművek fizikailag nem képesek a folyamatos villamosenergia-termelésre. Az energiatárolás ipari léptékben megoldatlan, éppen ezért kénytelenek Németországban szinte ugyanannyi kapacitást képviselő szén- és/vagy gázüzemű erőművet rendszerbe állítani, ezek nélkül a megújulók ugyanis – amikor éppen nem termelnek – felborítanák a rendszer működését. Lássunk egy friss példát!

A németországi villamosenergia-termelés 2019. január 19-ei összetétele, valamint a szén-dioxid-kibocsátás alakulása Forrás:

2019. január 19-én Németországban hideg, szélcsendes és felhős idő volt. Ennek következményeként a zöldek által megváltóként beállított nap- és szélerőművek 105 000 MW beépített kapacitása az aznapi termelési csúcs, azaz dél körül mintegy 18 000 MW termelőkapacitást tudott felmutatni. Napfelkelte előtt és napnyugta után még kevesebbet. Mit látunk? A német „zöld forradalom” közepette egész nap a termelés mintegy 86 százalékát a szén-, az atom- és a gázerőművek biztosították! Ráadásul a rendkívül magas fosszilis részarány miatt a német villamosenergia-termeléshez köthető szén-dioxid-kibocsátás értéke egész nap 486-585 g/kWh érték között mozgott. Eközben Franciaországban, ahol a termelés döntő hányada atomerőművekből származott, ugyanez az érték egész nap csak 74-85 g/kWh volt. Tessék mondani, hazai atomellenes zöld lobbisták, melyik ország a zöldebb?

A fenti példa napnál világosabb bizonyítéka annak, hogy a villamosenergia-rendszer stabil üzemeltetése érdekében a megújuló energiaforrások mellett elengedhetetlen, hogy rendelkezésre álljanak a stabil villamosenergia-termelést, a zsinóráramot biztosító egyéb erőművek. A németek a 22-es csapdájába estek. A szénerőművek klímavédelmi szempontból roppant károsak, a klímabarát német atomerőműveket pedig leállítják. Emiatt a németek máris elbukták a 2020-ra előírt 40 százalékos kibocsátás-csökkentési célkitűzést. A német háztartási villamosenergia-árak pedig már most az egekben vannak. Tavaly decemberben, Berlinben a lakossági villamos energia átlagára 30,86 eurócent (98,1 Ft/kWh), Budapesten viszont csak 11,61 eurócent (36,9 Ft/kWh) volt. Ennek pedig alapvető oka az, hogy Németország súlyos összegekkel támogatja a német megújulókat, amelyet természetesen valakinek ki is kell fizetni. Ebben az évben a tervezett támogatás összege közel 27,3 milliárd euró (8681 milliárd forint)! A többi egészségügyi és egyéb következményről, problémáról nem is beszélve. Kedves hazai atomellenes zöldek! Köszönjük, mi nem ezt a példát szeretnénk követni!

A megváltó megújulók?

Politikailag és szakmailag is megtévesztő bármely olyan nyilatkozat, amely szerint azért nincs szükség a Paks II beruházásra, mert a megújuló energiaforrások költségei évek óta csökkennek, és a megújuló energiaforrásokkal teljes egészében helyettesíteni lehetne az új nukleáris kapacitást. Az ellenzők a műszaki, gazdasági és egyéb aspektusokról soha nem beszélnek. Lássunk ismét csak néhány egyszerű számítást.

Paks II. Atomerőmű elméleti kiváltása

Naperőmű esetén a két új paksi blokk 2400 MW teljesítményének elméleti pótlása érdekében (a felsőzsolcai naperőmű-beruházás adataival számolva) közel 17 500 MW naperőművi kapacitás beépítésére lenne szükség, amelyhez 7875 milliárd forint beruházási költség és mintegy 2756 milliárd forint uniós támogatási igény társulna. A 17 500 MW teljesítményű naperőműpark területigénye is óriási, közel 393 km2 lenne. Ez közel Debrecen város teljes területe. Nagyon lényeges hangsúlyozni, hogy Paks II. Atomerőmű naperőművekkel történő kiváltása szigorúan elméleti, "csak papíron" létezik.

Forrás: Hárfás Zsolt

Paks II. Atomerőmű elméleti, szélerőművek általi kiváltásához a villamosenergia-rendszerbe csaknem 8100 MW szélerőművet kellene beépíteni, amelynek összes területigénye szintén hatalmas lenne, hiszen a Balatonnál jóval nagyobb, 648 km2 nagyságú területre lenne szükség.

Nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a nap- és szélerőműparkok átlagos élettartama 20-25 év, azaz a két új paksi blokk 60 éves garantált üzemideje alatt kétszer-háromszor újra kellene építeni a nap- és szélerőműveket, vagyis a beruházási költség az adott összegek többszöröse lenne.

A többi országhoz hasonlóan a hazai szélerőművek termelése is a folyamatosan fennálló időjárás-függőség következtében nagyon hektikusan változik. Nagyon gyakori, hogy a szélcsendes időszakokban ezen erőművek kapacitásértéke nulla, miközben a fogyasztók folyamatosan szeretnek fogyasztani.

Így nem lehet egy ország stabil villamosenergia-szolgáltatását télen-nyáron, éjjel-nappal garantálni. A hazai aktuális széltermelési adatokat itt lehet megnézni. A KÁT- rendszerben jelenleg mintegy 300 MW a szélerőművi kapacitás.

A nap- és szélerőművek időjárás-függősége miatt óriási tartalékra (kiegyenlítő kapacitásokra) lenne szükség a rendszer stabilitása, valamint a fogyasztók biztonságos kiszolgálása érdekében. A fenti költségek a hatalmas tartalékok, a kötelező átvétel vagy a szükséges hálózatfejlesztés költségét egyáltalán nem tartalmazzák, az ipari léptékű energiatárolás, ahogy már fentebb jeleztük, nem megoldott. Láthatóan a Paks II. Atomerőmű által képviselt teljesítményt nem lehet nap- és/vagy szélerőművekkel gazdaságilag és műszakilag észszerűen kiváltani. Ezen hatalmas „elméletileg" szükséges kapacitások és költségek csupán a Paks II. Atomerőmű által éves szinten megtermelt mintegy 19 TWh kiváltására vonatkoznak! Miközben a MAVIR előrejelzése szerint 2032-ben a villamosenergia-fogyasztás alapesetben már elérheti a 49 TWh-t (2018-ban 45,42 TWh volt) is. Mindez azt jelenti, hogy ezen időjárásfüggő megújulókra alapozni hazánk villamosenergia-ellátást egyszerűen lehetetlen, aki ilyet állít, egyszerűen nem tudja, hogy mit beszél, vagy ha igen, akkor meghatározott politikai és/vagy lobbiérdekek mentén teszi.

Hazai megújulós támogatások

Magyarország az atomerőművi kapacitás hosszú távú fenntartása mellett elkötelezett a megújuló energiaforrások fejlesztése iránt is. Ez is mutatja, hogy a hazai energiamixben egyaránt szükség van az atomenergia mellett a megújuló energiaforrásokra. Ugyanakkor fontos, hogy tisztában legyünk a megújuló források valós helyzetével, hiszen a Paks II- ellenes politikusok és zöld szervezetek nem igazán szokták megemlíteni azt a tényt, hogy a megújuló energiaforrások létéhez elengedhetetlen átvételi, beruházási és egyéb állami közvetett és közvetlen támogatásokra van szükség.

Hivatalos 2016. évi adatok szerint például a megújuló energiaforrások (a 2017-2018. évi hivatalos és részletes adatokat az illetékes hivatal még nem publikálta) kötelező átvételi rendszeren belüli kifizetése csaknem 78 milliárd forint volt. Ebből az összegből a megújulók 51,2 milliárd forint támogatást kaptak, ami azt jelenti, hogy a megújuló energiaforrások fajlagos támogatásának mértéke 21,28 Ft/kWh, az átlagos átvételi ár pedig közel 32,3 Ft/kWh volt. Ezt a költséget az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztók fizették meg, ezért ez számukra fajlagos, átlagos KÁT-teherként 2,2 Ft többletköltséget jelentett minden egyes elfogyasztott 1 kWh után! Az aktuális átvételi ár például a naperőművek esetében a csúcsidőszaki árakat figyelembe véve így alakul: KÁT: 32-36,3 Ft/kWh, METÁR: 32,6 Ft/kWh. Látható, hogy a zöld fejlesztésekhez elengedhetetlenek a támogatások. Miközben a Pakson üzemelő jelenlegi blokkok 11-12 Ft/kWh áron termelik a villamos energiát.

Háztartási naperőművek

A Paks II. projekt ellenzőinek nyilatkozataiban visszatérő elem annak sulykolása, hogy a háztartási méretű naperőművek kiemelt jelentőséget kapnak majd a két új paksi blokk és úgymond a folyamatos villamosenergia-termelésre képes alaperőművek nélküli életben, legalábbis a zöld kristálygömbjük jóslata szerint ez várható.

Bár a beépített napelemes háztartási termelőegységek teljesítőképessége már 2017 végére elérte a 240 MW-ot, de ez közvetlenül nem jelenik meg a rendszeradatok között. E háztartási méretű naperőművekkel kapcsolatban egy lényeges dolgot érdemes kiemelni. Fontos ezek fejlesztése, de látnunk kell azt, hogy e kiserőművek villamosenergia-termelésében napszaktól és évszaktól függően óriási különbségek vannak. Márpedig a háztartási fogyasztók napnyugta után és például télen is szeretnének villamos energiát fogyasztani. Ez a probléma természetesen megoldható lenne háztartási méretű villamosenergia-tárolók alkalmazásával, de ezek irreálisan drágák, a villamos energia pedig egyelőre nem tárolható ipari mennyiségben. Mindez azt jelenti, hogy a hazai ellátásbiztonság garantálása érdekében a villamosenergia-rendszernek számolnia kell e kiserőműveket használó háztartások fogyasztásával is, hiszen nem mindig süt a nap, viszont azok folyamatosan fogyasztanak.

Egyre nagyobb hazai kihívások

A hazai villamosenergia-rendszert érintő kihívások továbbra sem változtak. Jelenleg is növekvő áramfogyasztás, újabb és újabb rendszerterhelési csúcsok, csökkenő hazai termelés, az öregedő erőművek miatt egyre kevesebb a rendelkezésre álló kapacitás és jelentős, már most éves szinten mintegy 31,6 százalékos import jellemzi a hazai rendszert. Nincs mese, erőműveket kell építeni! A Paks II. Atomerőmű megépítése és a megújulók, különösen a naperőművek fejlesztése mellett, szükség lesz más erőművek építésére is a hazai fogyasztók jövőbeli biztonságos kiszolgálása érdekében.

Forrás: Hárfás Zsolt

Különösen fontos ez annak fényében, hogy a már most is nagyon súlyos ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat hordozó import villamos energia jövőbeli rendelkezésre állása is roppant kétséges. Jó lenne, ha a paksi beruházás ellenzői ezt figyelembe vennék és végre nem idegen érdekeket szolgálnának, nem a külföldi energiakereskedők szekerét tolnák, amikor arról beszélnek, hogy azért sincs szükség Paks II-re, mert az import tökéletesen megfelel majd a jövőben is.

Magyarország a világ fősodrában

Lényeges ismételten kiemelni, hogy egy újabb nukleáris reneszánsz korában élünk, hiszen egyre több ország ismeri fel, hogy a globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérése érdekében az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra egyaránt szükség van.

A Paks II. projekt ellenzői arról sem igazán beszélnek, hogy a paksi blokkhoz hasonló, a világ első, 3+ generációs, VVER-1200 típusú blokkja, a Novovoronyezsi Atomerőmű 6. blokk már 2017 februárja óta kereskedelmi üzemben áll. Az igazi referenciablokk, a Leningrád II. kiépítésének első blokkja pedig már idén január óta szerződés szerint termeli és táplálja be a rendszerbe a villamos energiát.

Az orosz hitellel kapcsolatos „aggályok”

A Paks II. projekt vehemens politikai ellenzői és azok médiatámogatói folyamatosan a hitel nagyságával és annak a visszafizetésével, valamint a beruházás megtérülésével kapcsolatban fogalmaznak meg mindenféle aggályokat. Ugyanakkor nagyon sok tényről nem vesznek tudomást, vagy egyszerűen elfeledkeznek a néhány évvel ezelőtt történtekről.

Lássuk, miről is van szó! A legfeljebb 10 milliárd eurós orosz hitel egy beruházási hitel, szemben a 2008-ban és 2009-ben Magyarország által a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Bizottságtól felvett, összességében 14,3 milliárd euróval. Magyarország gazdaságpolitikájának függetlenedése érdekében az IMF-hitelt már 2013 augusztusában előtörlesztette, az Európai Bizottság számára az utolsó részletet, 1,5 milliárd eurót pedig 2016 áprilisában fizette ki. Mindez azt jelenti, hogy hazánk képes volt az IMF/EB-hitelt öt év alatt mindenféle gond nélkül visszafizetni.

Magyarország nemzeti érdekek és szempontok alapján hozta meg a döntését a két új paksi blokk megépítésével kapcsolatban. A technológia szállítójaként egy olyan céget választott, amely versenyképes áron, a legszigorúbb nukleáris követelményeknek is megfelelő blokkokat tud építeni, meggyőző atomerőmű-építési referenciákkal rendelkezik, és képes akár finanszírozást is biztosítani, illetve lehetővé teszi a hazai cégek számára, hogy a beruházásban minél nagyobb arányban vehessenek részt.

A Novovoronyezsi Atomerőmű II. kiépítése Forrás: Hárfás Zsolt

Az orosz-magyar megállapodás eredményeképpen két új, 1200 MW teljesítményű, garantált 60 éves üzemidejű atomerőművi blokkot kapunk. A beruházásnak számottevő GDP-növelő hatása lehet, hiszen munkahelyteremtéssel, gazdaságélénkítéssel és infrastruktúra-fejlesztésekkel járhat együtt. Az orosz finanszírozással kapcsolatban nagyon fontos azt is hangsúlyozni, hogy kizárólag az orosz fél hitelkonstrukciója által biztosítható a magyar nemzeti érdek érvényesülése, azaz hogy a megépítendő két új, orosz 3+ generációs blokk kizárólagos, 100 százalékos magyar tulajdonban maradhasson. A beruházás hosszú távú versenyképességét az orosz hitelkonstrukció nagyon előnyös feltételei biztosítják, hiszen a legfeljebb 10 milliárd eurót és kamatait a blokkok beüzemelését követően, 21 év alatt kell törleszteni. Magyarország számára kedvező lehetőség a hitel névértéken és további díjak nélküli előtörlesztése. Magyarország már élt is ezzel a kivételes lehetőséggel. Mindezek fényében ténylegesen nem okozhat semmilyen gondot ennek a hitelnek a visszafizetése.

Már megint a népszavazás

A zöldek Paks II. projekttel kapcsolatos népszavazásra vonatkozó ismételt kezdeményezése azt mutatja, hogy a hazai atomellenes zöldek képtelenek tudomásul venni: az energetika, és ezen belül az atomenergia alkalmazása, mindenekelőtt szakmai kérdés, amelyben a szakemberek szigorúan szakmai alapon hozzák meg a döntéseket, mint ahogy tette ezt az Országgyűlés 2011-ben a Nemzeti Energiastratégia elfogadásakor is. Ez a stratégia egyértelműen az atomenergia jövőbeni használatának fenntartása mellett foglalt állást.

Az újabb népszavazási kezdeményezést olvasva elgondolkoztam azon, hogy vajon miként szavaznának az emberek, ha az ellenzéki népszavazás következményeiről, az ellátásbiztonság megszűnéséről, az importfüggőség növekedéséről vagy az áramhiányról tennénk fel kérdéseket. A teljesség igénye nélkül:

• Szeretné-e, hogy Magyarország villamosenergia-importfüggősége tovább növekedjen, súlyos ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatok merüljenek fel?
• Elfogadja-e azt, hogy villamosenergia-korlátozások is bevezethetőek abban az esetben, ha nem lehetséges megfelelő mennyiségű villamos energiát importálni és/vagy az éjszaka beállta miatt sem a napelemek, a szélcsendes időjárás miatt a szélerőművek sem termelnek elegendő villamos energiát?
• Elfogadja-e azt, hogy Önt kizárhatják a villamosenergia-szolgáltatásból, hiszen az országban folyamatosan nem áll majd rendelkezésre a megfelelő mennyiségű villamos energia?

Bizonyára a hazai nemzeti érdekeket és a villamosenergia-rendszer stabil működését szem előtt tartó választópolgár nem szavazna a Paks II. Atomerőmű ellen e súlyos következmények teljes ismeretében. Sajnos, mint a fentiek is mutatják, az ellenzéki politikát nem az energiastratégiai megfontolások vezetik. Paks II ellenzőinek semmi sem drága, ha az valamennyire is képes hozzájárulni hatalmi ambícióikhoz, de ez már nem szakmai kérdés, ezért meghagynám a politikusoknak.

A Paks II. Atomerőmű meg fog épülni. Ez alapvető nemzeti érdek, mert csak így teljesülhetnek a hazai klímavédelmi, ellátásbiztonsági és a versenyképességi célok. Ha ez nem történne meg, akkor kritikus szintre kellene emelni az import villamos energia mennyiségét, ha egyáltalán lenne lehetőség az importra. Ha nem, akkor Jávor Benedek, Ámon Ada és társaik miatt egyszerűen romba dőlne a hazai villamosenergia-rendszer és esténként gyertyafény mellett lehetne elmélkedni arról, hogy miért szükséges szakemberekre hallgatni a botcsinálta zöld politikusok helyett.

Kiegészítés:

A MAVIR tájékoztatási szerint "idén már másodjára dőlt meg a magyarországi áramfogyasztási rekord. A téli időjárás január 23-án újabb történelmi rekordot eredményezett 2019-ben, a MAVIR 6926 MW-os csúcsterhelést regisztrált, amely 42 MW-tal meghaladta a korábbi negyedórás hitelesített történelmi rekord csúcsértéket."

Hárfás Zsolt
energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök
az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője