Alig pár napja érkezett a hír, miszerint Soros György húsz alkalommal találkozott az Európai Unió vezetőivel a jelenlegi uniós ciklusban, már is itt van a következő hivatalos, uniós vezetővel való találkozója a bevándorláspárti spekulánsnak. Az Európai Bizottság (EB) e heti, hivatalos programnaptárában ugyanis az olvasható, hogy
január 23-án Davosban találkozik az amerikai milliárdos Pierre Moscovici, gazdasági és pénzügyekért felelős európai uniós biztossal.
Ennél több információ nem található az oldalon, így egyelőre nem lehet tudni, miről egyeztetnek a felek. Soros ezúttal is a Nyílt Társadalom Alapítványok alapítójaként van feltüntetve, a tájékoztatóban nem lehet arról olvasni, hogy több ország gazdaságát bedöntötte pénzügyi manővereivel, jogerősen börtönbüntetés letöltésére ítélték, valamint előszeretettel igyekszik befolyásolni a különböző uniós tagállamok politikáját. Az Európai Bizottság menetrendjéből az sem derül ki, hogy az amerikai üzletember milyen alapon tárgyal ismét egy európai vezetővel – feltehetően Európa jövőjéről.
Amit tudni lehet: Soros tárgyalópartnere, Pierre Moscovici, gazdasági és pénzügyekért felelős európai uniós biztosként
Ahogy beszámoltunk róla, tavaly novemberben az amerikai bevándorláspárti milliárdos Sebastian Kurz osztrák kancellárral tárgyalt. Sajtóértesülések szerint a megbeszélésen a felek szót ejtettek a Soros-egyetem bécsi átköltöztetéséről, külpolitikai kérdésekről és az Európai Unió sorsáról. Hogy ez utóbbi témában mennyire illetékes Soros, illetve konkrétan mi került szóba, arról maximum csak találgatni lehet, ugyanis nem kötötték azt a nyilvánosság orrára. Egy hét sem telt el, és az amerikai üzletembert már Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke fogadta Brüsszelben. Azonban közel sem csak velük folytatott eszmecserét – az Európai Unió vezető politikusai közül.
„A nyilvánosan elérhető adatok szerint több mint 20 alkalommal volt hivatalos találkozója Soros Györgynek a legfontosabb uniós biztosokkal azóta, hogy Juncker 2014. november 1-jén hivatalba lépett” – tálalta a hírt a Magyar Idők. A cikkből kiderült, hogy a milliárdos üzletember többek között
Jean-Claude Junckerrel, Frans Timmermansszal, Emanuel Macronnal és Dimitris Avramopoulosszal is egyeztetett a jelenlegi uniós ciklus során.
Az, hogy miről egyeztetett velük – akárcsak Moscovici esetében –, egyelőre csak sejthető, konkrétumokat nem árultak el a találkozókról. Soros mellett alapítványainak munkatársai is rendszeresen találkoztak az európai vezető elit tagjaival, a nyilvánosan elérhető adatok szerint többnyire ezekben az esetekben is „ismeretlen témában”. A bizottság naptárából vagy éppen Sorosék közösségi oldalainak átböngészése után az derült ki, hogy csak az Open Society European Policy Institute EP-akkreditációval rendelkező 12 lobbistája 52 alkalommal, vagyis szinte heti rendszerességgel találkoznak a bizottság képviselőivel.
Az utóbbi hónapokban szembetűnő, hogy Soros György ismét egyre aktívabbá vált. Ennek legracionálisabb magyarázata az, hogy pár hónap múlva lesz az európai parlamenti választás, amely minden eddiginél nagyobb téttel bír: milyen arányban kerülnek be bevándorlásellenes és bevándorláspárti politikusok a brüsszeli döntéshozatalba. Az amerikai spekuláns a jelenlegi uniós garnitúrára jelentős befolyást tud gyakorolni, így számára tökéletesen megfelelő lenne a status quo a májusi voksolást követően. Ennek következtében meglehetősen érdekes politikai mozgások mentek végbe azokban az országokban, ahol a migrációt ellenző kabinetek kormányoznak. Magyarország erre kiváló példa, hiszen az ellenzék soha nem látott vehemenciával akar egyesülni, ennek jegyében fel is merült, hogy egy közös EP-listával vágnak neki a választásnak. Nem csak az az egyetlen jele, hogy eldördült Sorosék kampánypisztolya.
„Szeretnéd, ha egy békés, erős, multinacionális Európában élhetnél, ahol hatékony az együttműködés a különféle hátterű emberek között? Akkor tanítsd meg a gyermekeidnek, hogy a homogén nemzet mint olyan pusztán egy adott célokat szolgáló konstrukció” – taglalja a Civil Liberties Union for Europe, röviden Liberties nevű szervezet honlapján elérhető, A történelem egyetlen hiteles értelmezéséről című cikkében Reich Orsolya. A Magyar Hírlap szerint a dolgozat egy sorozat része, és egyfajta ideológiai alapvetésként kívánja körvonalazni a Liberties eszmeiségét. Az írásban annak fontosságát hangsúlyozza, hogy a szabad és kritikus gondolkodást már az általános iskolákban el kell sajátítani, szemben a tekintélyelvű kormányok által erőltetett nacionalizmussal.
A Liberties egyébként vállaltan beszáll az EP-kampányba is: népszerűsítő körútra indul az új könyvével,
hiszen arról szól, miért szavaznak annyian a populistákra, és mit lehet ez ellen tenni. A honlapjukon elérhető tájékoztatás szerint a tekintélyelvű pártok megszerzik vagy megfélemlítik a sajtót, és így elérik, hogy a nyilvánosság rettegje és gyűlölje a kisebbségeket, így a migránsokat, továbbá átformálják az oktatást, amely így az intolerancia és az idegengyűlölet melegágya, a nők, az LMBTI emberek és az etnikai kisebbségek elnyomásának eszköze lesz.
Dénes Balázs, a Civil Liberties Union for Europe nevű Soros-szervezet vezetője korábban azért lobbizott Németországban, hogy gyakoroljanak gazdasági nyomást a magyar kormányra a bevándorlást segítő NGO-kkal kapcsolatos szabályozás visszavonása érdekében. Az ügy a választási kampányban nagyot szólt, rávilágítva, milyen érdekek működnek az amerikai milliárdos hazai lerakatai. Dénes amúgy korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű, szintén Soros György támogatta szervezet vezetője volt.
Legutóbbi kezdeményezésével a Liberties azt követelte, hogy az Európai Bizottság terjessze ki a migránsokat támogató programokat, illetve erősítse meg emberi jogi védelmüket. Felvetették, hogy biztonságos belépési útvonalat kellene biztosítani a bevándorlók számára részben az NGO-k bevonásával, hogy legálisan és egyszerűen elérhessék Európát. Úgy látják, hogy a bevándorlók, amint megérkeznek, biztosítani kell beilleszkedésüket is a helyi társadalomba.