Orbán Viktor: Európa civilizációs válságot él át, a Kelet Nyugatra jött

ORBÁN Viktor; AVICENNA
Piliscsaba, 2019. április 9. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete épületének avatásán Piliscsabán 2019. április 9-én. MTI/Koszticsák Szilárd
Vágólapra másolva!
Az Európát érintő migrációs válság valójában civilizációs válsággá szélesedett, "a Kelet Nyugatra jött" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Piliscsabán, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete épületének avatásán.
Vágólapra másolva!

A kormányfő úgy fogalmazott:

az iszlám kultúra új területeket foglal magának, egyre nagyobb számban telepednek le muszlimok Nyugat-Európa városaiban,

méghozzá önálló tömbökben.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete épületének avatásán Piliscsabán 2019. április 9-én. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Így mára az orientalisztika tudományának földrajzi értelemben vett kutatási területe sem határolható egyszerűen körbe:

ma már nemcsak azt kell kutatni, mi zajlik tőlünk keletre, hanem azt is vizsgálni kell, mi történik tőlünk nyugatra

- mondta, kiemelve az orientalisztika tudományának ebből fakadó stratégiai jellegét.

Orbán Viktor arról is beszélt, Európa politikai illúzióban ringatja magát, amikor azt gondolja, hogy az iszlám világából jött emberekkel együtt nem kapja meg azokat a törvényeket, szokásokat és konfliktusokat is, amelyek e kultúrán belül hosszú évszázadok óta léteznek.

- fejtette ki nézőpontját.

Megjegyezte: a valóság ezzel szemben az, hogy

a migránsok azért jönnek, mert francia, német vagy éppen magyar életszínvonalon akarnak élni, de a saját szabályaik szerint.

Vajon fel van-e készülve erre Európa? Tudja-e garantálni a békés együttélést? - tette fel a kérdéseket, amelyekre - jelezte - Nyugat-Európában még nem találták meg a választ.

A magyar álláspont úgy szól, hogy

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyarokat úgy ismerik Európában, mint "a legnyugatibb keleti népet", ami számos területen érhető tetten, például az iráni és török eredetű szavakban, a konyhaművészetben, a népi motívumokban, az irodalomban és a zenében.

Mi, magyarok ezer éve azt választottuk, hogy a Nyugathoz akarunk tartozni, de úgy, hogy közben nem feledkezünk meg a keleti származásunkról

- közölte a kormányfő, majd hozzáfűzte: "büszkék vagyunk rá, ezért kutatjuk és ápoljuk ezeket a gyökereket".

Kiemelte továbbá, hogy a több mint ezeréves iszlám civilizáció értékes, tiszteletre méltó kulturális és tudományos eredményeket adott a világnak, például a matematikában és az orvostudományban.

A miniszterelnök megjegyezte: több mint 15 évet kellett várni arra, hogy a nemzetközi szinten is elismert Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete méltó helyre kerüljön.

Az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének az új épülete Piliscsabán. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az épület Makovecz Imre tervei alapján készült,

amivel kapcsolatban ígéretet tett arra, hogy lépésről lépésre Makovecz Imre összes, csak tervezésig jutott jelentős épületét fel fogják építeni.

Beszéde végén hozzátette: régi igazság, hogy más kultúrák megismerése erősíti a saját kultúra iránti elkötelezettséget.

Reményei szerint

Maróth Miklós akadémikus, az intézet igazgatója beszédében hangsúlyozta:

a magyar orientalisztikában forradalmi változás volt az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének 2002-es megalapítása.

Eddigi munkásságával pedig mind mennyiségi, mind minőségi szempontból igazolta az alapító döntésének helyességét - mondta.

Az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének célja a fiatalok pályára segítésén kívül az arabisztika és iranisztika egyetemi oktatásának támogatása: tankönyvek írása, az itthoni kutatók munkájához szükséges könyvek beszerzése, külföldi kutatók és oktatók meghívása, konferenciák rendezése, az arabisztika és iranisztika magyarországi képviselői közötti szakmai együttműködés elősegítése - olvasható az intézet honlapján.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!