Van egy hosszú listám, amelyen számba vettük, hogy az elmúlt években kik és hányszor tévedtek a magyar gazdasági folyamatok előrejelzésében
– ezt Orbán Viktor válaszolta újságírói kérdésre még az év elején egy nemzetközi sajtótájékoztatón. A kormányfő azt is elárulta, hogy ezzel ő nem kérkedik, mert nem szokása másokat a tévedéseikkel megszégyeníteni. Pedig – ahogy az adatok mutatják – egyes elemzőknek akár okuk is lenne a szégyenkezésre, hiszen
rendre alábecsülik az ország teljesítményét, ha jobboldali kormány kezében van a hatalom
- olvasható a Magyar Nemzetben.
A lap szerint ebben leginkább a GKI Gazdaságkutató Zrt. jár elöl.
A cég kapcsán annyi elmondható, hogy elnöke az a Vértes András, akit Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek is elképzelt volna.
A társaság előrejelzéseit a szakmában sem tartja mindenki elfogulatlannak, ezt persze az adatok, a történések kellően alá is támasztják. A cég – más elemzőkhöz hasonlóan – időről időre előrejelzéseket közöl sok más mellett arról, mekkora lesz a gazdasági növekedés a következő évben Magyarországon. A GKI 2012 végén például úgy látta, hogy a GDP 2013-ban nem emelkedik, vagyis a gazdaság stagnálni fog. Ehhez képest 2013-ban végül 2,1 százalékos bővülést mutattak ki Magyarországon.
Hasonlóan alakult a 2014-re szóló becslés is:
a cég előzőleg arra az évre 1,3 százalékos növekedést jövendölt, ami jócskán elmaradt a tényleges 4,2 százalékos értéktől.
De megemlíthető 2018 is. A múlt évre szóló előzetes, 3,8 százalékos GKI-becslés és a 4,9 százalékos végleges adat között számottevő eltérés mutatkozik.
A pesszimista, de utóbb valóra nem váló gazdasági jóslatokról a Magyar Nemzet kikérte Boros Imre közgazdász véleményét. A szakember szerint sajátos átalakuláson ment át az utóbbi időben a magyar gazdasági elemzések szerepe. A szakember elmondta:
a mai hazai politikai ellenzék szimpatizánsai nem annyira a politikusokra figyelnek, inkább a sajtó megnyilvánulásait követik, és a drámai jövőt vizionáló gazdasági elemzéseket tanulmányozzák.
Egyes kutatóhelyek a jelek szerint kiszolgálják ezt az igényt, így helytállónak nevezhető az a felvetés, amely szerint némely elemző kampányidőszakokban nem szakmai szempontok alapján fejtik ki tevékenységüket, hanem politizálnak – magyarázta. Hozzátette: a 2010-es kormányváltás óta számos esetben előfordult, hogy bizonyos gazdasági elemzők lesajnálóan beszéltek az unortodoxnak nevezett gazdaságpolitikai lépésekről, azt jósolva, hogy a kedvező hatások után jön a visszaesés.
A jelenség a külföldi intézmények, minősítőcégek közléseinél is megfigyelhető – jegyezte meg, rámutatva, miért váltottak ki az Orbán-kormány intézkedései heves nemzetközi reakciókat. – Az ok világos és egyszerű – mondta Boros Imre.
A magyar kormány maga mögött hagyott bizonyos elvárásokat, például, hogy Kelet-Közép-Európának ki kell szolgálnia a nyugati multinacionális vállalatok érdekeit.
Gazdaságpolitikánk azt tartja szem előtt, hogy a Magyarországon élőknek menjen egyre jobban, ráadásul a határon túliaknak is kínál lehetőségeket – mondta Boros Imre.