Itt a 13+1 pontból álló gazdaságvédelmi akcióterv

Budapest, 2019. május 30. Varga Mihály pénzügyminiszter (b) és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2019. május 30-án. MTI/Illyés Tibor

Gulyás Gergely megerősítette a Kormányinfón, hogy sem a néppárti, sem a szocialista csúcsjelöltet, vagyis sem Manfred Webert, sem Frans Timmermanst nem támogatják az Európai Bizottság élére. A Kormányinfón Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette be a 13+1 pontból álló gazdaságvédelmi akciótervet. 

Az az erős felhatalmazás, amelyet a Fidesz-KDNP kapott az európai parlamenti (EP-) választáson, nagy segítséget nyújt az európai politikai vitákban – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hangsúlyozta,

kötöttnek veszik a választóktól kapott mandátumot, így a nemzetek Európájában gondolkodnak, továbbra is bevándorlásellenes állásponton vannak, és csak olyan európai vezetőket támogatnak, akik szintén így gondolkodnak.

Emellett a keresztény kultúra védelmét is a legfontosabb célok között tartják számon.

Percről percre

Az Origo percről percre tudósítását itt olvashatják.

Megerősítette a miniszter, hogy sem a néppárti, sem a szocialista csúcsjelöltet, vagyis sem Manfred Webert, sem Frans Timmermanst nem támogatják az Európai Bizottság élére. Weberről azt mondta, hogy megsértette a magyar választókat, Timmermansszal kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, a kabinet Európában sem szeretné, hogy Soros alapíthasson kormányt. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság elnöki posztjára a jelölés joga az állam- és kormányfőket illeti meg, ezt nem lehet korlátozni.

Varga Mihály pénzügyminiszter és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón Forrás: MTI/Illyés Tibor

Gulyás Gergely a szerdán Budapesten történt, több halálos áldozattal járó dunai hajóbalesetre is kitért, hangsúlyozva: a kormány a legszigorúbb vizsgálatot kérte minden részletre kiterjedően.

A kabinet nevében őszinte részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátartozóinak és a dél-koreai népnek, mivel az elsüllyedt hajón lévők közül 33-an dél-koreaiak voltak.

Hangsúlyozta, hogy a katasztrófavédelem, a rendőrség, a mentőszolgálat és a Terrorelhárítási Központ összehangoltan lépett fel, és a lehető leggyorsabban nyújtott segítséget. Ha a történtek miatt esetleg jogszabály-módosításra van szükség, meg fogják tenni - jelezte egy kérdésre válaszolva.

Nem lesznek közigazgatási bíróságok

A kormány kezdeményezi az Országgyűlésnél a közigazgatási bírósági rendszer bevezetésének határidő nélküli elhalasztását – jelentette be Gulyás Gergely. Közölte:

noha a kormány szerint az elfogadott jogszabály megfelel az európai sztenderdeknek és a jogállamiság követelményeinek, a közigazgatási bíráskodás bevezetése olyan nemzetközi vita kereszttüzében áll, amely – a kabinet szerint alaptalanul – megkérdőjelezi a bírói függetlenséget.

Amíg megnyugtatóan nem zárhatók le ezek a viták, javasolják a rendszer bevezetésének elhalasztását, amelyről csütörtökön indítványt terjesztenek a Ház elé – tudatta.

Nem nyúlnak az igazságszolgáltatás rendszeréhez

A kormány döntése az ország pozícióját javítja az EU-ban - jelentette ki egy újságírói felvetésre, hozzátéve: az országnak rendkívül kell figyelnie arra, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdésében aggályokat se lehessen felvetni. Azt is mondta, hogy szerinte ennek a lépésnek nincs komoly hatása a Fidesz európai néppárti tagságára, de bizonyára nem hátrányos, ha a Fidesz úgy dönt, marad a pártcsaládban. Szerinte egyébként a liberális jogállam irányába tett lépésből vett vissza a kormány. Nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a közigazgatási bírósági rendszer "negligálása" volt-e a feltétele Trócsányi László majdani uniós biztosi kinevezésének.

Handó Tünde országos bírósági hivatali elnök jogszabály-módosítási javaslatait a tárcavezető szintén úgy kommentálta: nem nyúlna hozzá az igazságszolgáltatási szervezetrendszer szabályozásához.Arra a kérdésre, hogy ki lehet az utódja az EP-választáson képviselővé választott Trócsányi László igazságügyi miniszternek, Gulyás Gergely azt válaszolta:

Orbán Viktor miniszterelnök a héten négyszemközt is tárgyalt Trócsányi Lászlóval, és abban állapodtak meg, hogy június 23-ával távozik a miniszteri posztról, az új tárcavezető személyéről pedig egyelőre nincs döntés.

Megfontolás

Arra, hogy a kormány kit támogat európai bizottsági elnöknek, Gulyás Gergely azt felelte: Magyarország tisztában van saját helyével az EU-ban, és pillanatnyilag az az álláspontja, hogy a két csúcsjelölt egyikét sem támogatja, de minden más jelöltet szívesen megfontol. Örülnének annak - mondta -, ha a brüsszeli bizottság elnökét az Európai Néppárt adná, de nem az a legfontosabb, melyik pártcsaládból jön az új vezető, hanem az, hogy alkalmas legyen.

Gulyás Gergely: Magyarország tisztában van saját helyével az EU-ban Forrás: MTI/Illyés Tibor

Idézte a keddi EU-csúcs zárónyilatkozatát, amely szerint olyan alkalmas jelöltet kell találni az Európai Bizottság élére, aki a tagállamok minősített többségének támogatását maga mögött tudhatja. A két csúcsjelölt egyike sem ilyen - fűzte hozzá.

Michel Barnier, a brit kiválás ügyében felelős európai bizottsági főtárgyaló is azok közé tartozik, akiknek a személye a magyar kormánynak elfogadható -

közölte.

A Fidesz-KDNP EP-választási eredményével kapcsolatban azt is mondta: ebből kiindulva azt a következtetést lehet levonni, hogy az önkormányzati választáson Budapesten is nagy győzelmet fognak aratni.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ügyében ugyancsak kérdésre arról beszélt, hogy

az utasforgalom növekedésének ellenére fejlesztés nem történt, míg a profit "hihetetlen", addig a működtetés pocsék, bár már láthatók biztató jelek.

Adócsökkentés és egyszerűsítés

A kormány 13 plusz 1 pontból álló gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el, ennek fő elemei az adózás egyszerűsítését, egyes adók kulcsának mérséklését, adók összevonását tartalmazzák, azt szeretné a kormány, hogy a magyar gazdaság továbbra is lendületben maradjon – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

A pénzügyminiszter elmondta:

a hazai GDP idei első negyedéves adata azt vetíti előre, hogy a magyar gazdaság a jövőben is 4 százalék körüli mértékben bővülhet.

Ennek ellenére az előrejelzések azt mutatják, hogy Európa gazdasága, benne az eurózóna, egyúttal Németország gazdaságának bővülése lassul. A kormány azt kívánja elérni, hogy a magyar gazdaság az EU növekedési átlaga fölött 2 százalékponttal bővüljön – emelte ki. A pénzügyminiszter kérdésre elmondta: a jövő évi költségvetés összeállításakor, amelyről jövő héten tájékoztat a kabinet, az idei hiánycélnál kisebb deficittel számolnak.

A készülő 2020-as költségvetés olyan további impulzusokat ad, amely növeli a magyar gazdaság ellenállóképességét egy külső lassulással szemben.

A kormány célja, hogy a növekedés fennmaradjon, a munkahelyteremtés eredményei megmaradjanak és folytatódjon a bérnövekedés. A 2020-as költségvetésben csökkentik az államháztartás hiányát, ha gazdaság lassul stabilabb költségvetés kell készíteni nagyobb tartalékkal –

mondta Varga Mihály, aki szerint középtávon a nullás hiány felé kell tovább lépni.

Varga Mihály bejelentette a 13+1 pontot Forrás: MTI/Illyés Tibor

A 13+1 pontos terv

Az elmúlt egy évben 40 ezerrel nőt foglalkoztatottak száma – vagyis eddig a munkahelyteremtés volt az legfőbb motorja a növekedésnek, ennek megtartása érdekében 13+1 támogatási pontot fogadott el:

1. A szociális hozzájárulási adó (szocho) 2 százalékkal csökken, így idén július elsejétől 17,5 százalékot kell fizetnie a munkáltatóknak. A számítások szerint 2019-ban 144, jövőre pedig 156 milliárd frontos bevételkieséssel jár.
2. 14 százalékról, 12 százalékra csökken a kisvállalati adó (kiva) mértéke 2020 január elsejétől – a kormány várakozása szerint ez a lépés jelentős mértékben segíteni fogja azt 40 ezer vállalkozást, amely a adó hatálya alá tartozik. A Pénzügyminisztérium számításai szerint a 2 százalékpontos csökkentés 5 milliárd forintos bevételkieséssel jár.
3. Adóadminisztrációs lépések részeként az egyszerűsített vállalkozói adót, az eva-t megszüntetik, de a tervek szerint a különböző (nyugdíj, foglalkoztatási ) járulékokat összevonják és a jövőben egy egységes járulék lesz.
4. A kormány arról is döntött, hogy eltörli az adóelőleg feltöltési kötelezettséget a társasági adóban. Így nem kell december 20-ig feltölteni adóelőleget, hanem csak következő évi május 20-i bevallásig kell megfizetni az elvonásokat – így a cégek praktikusan fél évig használhatják a pénzüket.
5. A kormány javasolja a reklámadó 0 százalékos kulcsra csökkentését, amitől piacélénkülését várja kormány. A javaslat szerint 2022 december 31-ig maradna az nulla százalékos kulcs.
6. A szálláshelyek, hotelek által fizetendő általános forgalmi adó mértékét 18 százalékról 5 százalékra csökkentik, de fizetni kell a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást kell.
7. Az építőipart segítő lépésként, az kistelepüléseken az új lakóingatlanok építésnél, illetve felújításnál 5 millió forintig vissza lehet igényelni az általános forgalmi adót. Aki kistelepülésen újít fel az számíthat, hogy a kistelepüléseken ezek a beruházások alacsonyabb adóval valósulhatnak meg.
8. A munkásszállók építését támogatja a kormány; tavaly már az önkormányzatok számára elindult egy támogatási program, ezt a 2019 őszétől a magáncégekre is kiterjesztik.
9. A fejlesztetési adókedvezmények csökkentést is tervezi a kormány: a fejlesztési adókedvezmény jelenleg az 500 millió forint feletti fejlesztéseknél jár – ez a értékhatár jövőre kisvállalkozásoknál 300, a közepes cégeknél 400 millió forintra csökken. 2021-től az értékhatár 100, illetve 200 millióra mérséklődik, 2022-től pedig a kisvállalkozásnál 50 millió forint felett a közepes cégeknél 100 millió forintos értékhatárnál már igénybe vehető az adókedvezmény. A várakozások szerint 6-7 ezer cég veheti igénybe a kedvezményt.
10. A vállalkozások hitelezésének segítésre kormány 10 milliárddal megemeli Garantiqa Hitelgarancia Zrt. jegyzett tőkéjét.
11. Az Agrárgazdasági Hitelgarancia Alapítványon is 5 milliárdos tőkeemelést kap annak érdekében, hogy a mezőgazdasági cégek támogatását megerősítsék.
12. A kormány döntött arról is, hogy magyarországi öntözési rendszert kibővíti. Idehaza alacsony az öntözött területek aránya a mezőgazdaságban, ezért 2020-2030 között évente 17 milliárd forint értékben támogat a kormány öntözési fejlesztéseket.
13. A kormány szeretné megerősíteni a magyarországi K+F területét. Az ideihez képest jövőre 32 milliárddal növelik a K+F keretet, így 157 milliárdnyi támogatás jut a területre.

13+1 A stabilitás fenntartása kiemelt célja a kormánynak, ebben nagy szerepe volt az államadósság szintjének csökkentése. A napokban, július 3-án új állampapírt – Magyar Állampapír Plusz – dob a piacra az Államadósság Kezelő Központ – a kormány reményei szerint ez az állampírtípus olyan befektetés lesz, amely növeli a magánszemélyek jövedelmeit is – a kedvező kamatozása miatt.