Kétes ügyletek, sötét úton szerzett vagyonok jellemzik a magyar baloldalt

Bemutatjuk a baloldal milliárdos pénzembereit, akik a hátukon vitték az MSZP és a DK sorsát. Sötét múlt, megkérdőjelezhető módon szerzett vagyon jellemzi az életútjukat.

A Gyurcsány-Dobrev család vagyona

Gyurcsány Ferenc anyósa, Apró Piroska a Rózsadombon nőtt fel.

Apró Antal nyilatkozik Forrás: Fortepan

Apja, Apró Antal nagy szerepet játszott az ötvenhatos forradalom véres leverésében,

mindig ott állt Kádár mellett. Sokan állítják, hogy ő volt a „fogóember", akit a szovjet titkosszolgálat állított rá Kádárra. Itt kezdődik a Gyurcsány-vagyon története.

Apró Antalnak még a fia is titkosszolgálati főnök lett – a szovjetek nagyon figyeltek arra, ki kerül ilyen helyre –, de a lánya, a későbbi Gyurcsány-anyós, Apró Piroska is hamar bizalmi állásokat kapott a titkosszolgálatok felügyelte külkereskedelemben.

A pápai fiú, aki harsány erőszakosságával tűnt ki a többi kiszes, ifjúkommunista közül, jól jött Apró Piroskának.

Az anyós Horn Gyula titkárságának vezetőjeként jutott az irdatlan vagyonhoz.

Ekkor szerzett meg a családnak több fontos gyárat, vállalatot, méghozzá olyan milliárdokat termelő területen, mint a magyar timföldgyártás.

A Gyurcsány-anyós is lényegében ingyen szerezte meg a gyárakat. A modell lényege az volt, hogy Apró Piroskát Horn Gyula beültette a Magyar Hitel Bank igazgatótanácsába, ő meg
elintézte, hogy a bank adjon hosszú lejáratú, nagyon kedvező kölcsönt a gyárak megszerzésére.
A visszafizetendő részleteket a gyárak hamar kitermelték.

A saját zsebükből mindössze 5 milliót tettek be a timföldgyártás „megvásárlásába". 700 milliót ugyanis a bank adott, a 705 milliós vételárhoz.

Persze bölcsebb dolog volt nem saját nevére íratni a megszerzett tulajdont, és így került a képbe Gyurcsány, aki éppen ekkor udvarolt Apró Piroska lányának, Dobrev Klárának. Gyurcsány meglátta a lehetőséget, és szakított akkori családjával.

Az anyósa közreműködésével megszerzett timföldipari cégeket Gyurcsány később részben kijátszotta külföldre. Persze ebben is Apró Piroska segített.

Amikor 1998-ban Horn Gyula elvesztette a választásokat, a cég nagy részét nyomban átjátszották a Luxemburgban bejegyzett Altus Luxemburg S. A. H. nevű cégnek, ami mögött persze szintén csak ők állnak.

Gyurcsány és Gyurcsányné Fotó: Szabó Gábor -Origo

Gyurcsány 2017-es vagyonnyilatkozatában mintegy 223 milliós osztalék és 605 milliónyi értékpapír szerepel, csak abból az évből, vagyis összesen 828 millió forint.

A 2018-as vagyonnyilatkozatában már több mint 659 millió forint névértékű értékpapír szerepel, valamint 12 millió forint számlakövetelés. A tavalyi évről készült vagyonnyilatkozatából az is kiderül, hogy 298 millió forint osztalékot vett fel az Altus nevű családi vállalkozásából a volt miniszterelnök.

Vagyis a 2018-as év egészen jól termelt a DK elnökének és családjának a "gonosz, ellehetetlenítő orbáni diktatúrában".

A Gyurcsány házaspárra jellemző módon, egyáltalán nem érzik etikátlannak és politikusi tevékenységükkel összeegyeztethetetlennek azt, hogy a most épp az Európai Parlamentbe készülő Dobrev Klára még mindig az évente több száz milliót hozó Altus Befektetési Zrt.-nek az ügyvezetője, és Gyurcsány Ferenc kiszállását követően egyedüli tulajdonos is a cégben.

De Gyurcsányné a cégcsoporthoz tartozó Altus Portfólió Kft.-ben is vezető tisztségviselő, amelyben a mai napig férje a tulajdonos.

Gyurcsány Ferenc a többi céges érdekeltségétől megvált néhány éve, legalábbis látszólag.

Oszkó Péter sem ment csődbe a szocialista kormány bukását követően

Ahogy arról korábban a Pesti Srácok beszámolt, Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere ügyvédként kezdte pályáját. 2004-ben a Deloitte tanácsadócéghez került. Ott egyből partnerként kezdett, majd két évre az adótanácsadás üzletág vezetőjévé nevezték ki, 2007-től pedig ő vette át a távozó Simor András helyét az elnök-vezérigazgatói poszton. Még ugyanebben az évben elnyerte "Az év fiatal menedzsere díját".

2009 és 2010 között Bajnai Gordon pénzügyminisztereként Veres Jánost váltotta.

Forrás: MTI/Soós Lajos

A volt miniszter az MSZP-kormány bukása után nem gyarapította a munkanélküli politikusok sorát: az OTP-csoport kockázati tőkebefektetési üzletágát vezette egészen 2014-ig, amikor megalapította saját cégcsoportját, az OXO-t.

Oszkó Péter még 2009-ben pénzügyminiszterként tett vagyonnyilatkozatot, amelyből kiderült, hogy jelentős hitele volt, 124 800 000 forintnyi svájci frank alapú hitelt törlesztett.

De a bankszámláján már ekkor 56 568 278 forint és 83 049 968 forintnyi deviza volt. Ezenfelül 5 175 000 forintnyi euróalapú ingatlanjegye is volt.

A hitelt egyébként egy 1080 négyzetméteres telken álló 418 négyzetméteres lakóház megvásárlására vette fel még 2007-ben.

Oszkó Péter volt palotája Forrás: Origo

Aztán bebizonyosodott, hogy nem is volt rossz befektetés a fenti palota, hiszen néhány éve már arról cikkeztek az újságok, hogy 700 millióért árulja a villát a volt pénzügyminiszter.

(Állítása szerint az exfelesége, mivel ő kapta a házat a válás után.)

Azonban mielőtt bárki megsajnálná Oszkót, arról is érdemes beszámolni, hogy cége, az OXO Csoport és az Európai Beruházási Alap (EIF)

50 millió eurós (vagyis nagyjából 15 milliárd forintos), közép-kelet-európai startupokra specializálódott technológiai alapot hozott létre 2017-ben.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Az OXO cégbirodalomnak egyedüli tulajdonosa Oszkó Péter, és a cégei portfóliója kiterjed a befektetési tanácsadástól a településfejlesztésen át az inkubációs tevékenységig.

Varga Zoltán, a baloldali médiatulajdonos

Varga Zoltán a 24.hu-t és a Nők Lapját is kiadó Centrál Média tulajdonosa, a kilencvenes években előbb tőzsdei szakértőként, majd a Budapesti Értéktőzsde igazgatósági tagjaként alapozta meg tudását és kapcsolati tőkéjét, hogy az ezredfordulón maga is belépjen az üzletemberek közé.

Mostanra hatalmas vagyont halmozott fel, a Napi.hu 100 leggazdagabb listáján szerepel.

Forrás: 888

Ahogy a 888.hu egy korábbi cikkben megírta, Varga Zoltán nevét 2014-ben ismerte meg a szélesebb nyilvánosság, mivel ekkor a negyvenkilenc esztendős üzletember megvásárolta a Sanoma kiadót, és egy csapásra a média fontos szereplője lett.

Neve akkor is sokat forgott a sajtóban, amikor 2016-ban az úgynevezett Panama-papírok kiszivárgása során kiderült a céges adatbázisok alapján, hogy

több, Varga Zoltánhoz köthető társaságban van vagy volt szerepe egy panamai offshore cégnek.

A Varga Zoltánhoz kapcsolódó cégháló több tagjában feltűnik egy Dorel Securities nevű, Panamavárosban bejegyzett cég.

Az Opten adatai szerint ez a társaság volt 2004 és 2011 között az Árkopás Vagyonkezelő Kft. közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkező tulajdonosa.

Az adatok szerint az Árkopás Kft.-t az Optima-Officium Kft. jogutódjaként tüntetik fel átalakulás esetén – utóbbi társaságnak Varga Zoltán 2014-ig volt az ügyvezetője. Emellett az Árkopás ugyanarra a budapesti, Révay utcai címre van bejegyezve, amelyre a szintén a Centrál-csoporthoz tartozó Centrál Faktor Zrt. és a Centrál Média Investment Kft.

Forrás: Origo

Az Árkopás Kft. fő tevékenysége a cégadatok szerint a vagyonkezelés.

A társaság 2004 és 2014 között összesen több mint 1 milliárd forint eredményt ért el, és 2010-ben 100 millió forint osztalékot fizetett ki tulajdonosainak.

Az Opten adatai szerint Varga Zoltán két olyan, szintén offshore hátterű cégben töltött be vezető pozíciót, amelyek székhelye ugyancsak a Révay utcában található. Az Árkopás Kft. 2013-ig volt többségi tulajdonosa az ADA-IMMIO Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaságnak, amelynek 2012-ig Varga Zoltán volt az ügyvezetője.

Varga 2013-ig a Hybrid Logistics Korlátolt Felelősségű Társaságnak is ügyvezetője volt – ennek a cégnek a panamai Dorel Securities 2012-ig volt többségi tulajdonosa.

A Hybrid Logistics a cégadatok tanúsága szerint saját tulajdonú ingatlan adásvételével és szállítmányozással foglalkozik.

A Hybrid Logistics Kft.-t a Partnerkontroll.hu adatszolgáltató a „piros minősítésű" kategóriába sorolja, ami azt jelenti, hogy a partnerrel való üzletkötés a magyarországi vállalkozások egészéhez viszonyítva az átlagosnál magasabb kockázatot rejt. Ha utólagos fizetésben állapodnak meg, akkor ajánlott biztosítékot kérni.

A már említett három cégen kívül a Dorel Securities 2014-ig bezárólag nyolc magyarországi cégnek volt hosszabb-rövidebb ideig tulajdonosa. Ezek közül négy szintén a Révay utcában volt bejegyezve.

Varga Zoltán mindezek mellett 2010-ben vezető tisztségviselője lett az Első Magyar Kockázati Tőkealap-kezelő nevű vállalkozásnak. A cég többségi szavazati jogát nem sokkal korábban még a Marshall-szigetekre bejegyzett Rocabella Investment Ltd. birtokolta.

Az Első Magyar Tőkealap-kezelő ugyanarra, a már említett budapesti, Révay utcai címre van bejegyezve, mint a Centrál Média Investment Kft. – ebben a vállalkozásban többek között résztulajdonos a Centrál Média pénzügyi igazgatója is.

Jóllehet, Varga előszeretettel hangoztatja, hogy élete mentes a politikától, ez a valóságban nem így van.

A magát apolitikusnak mutató üzletember azóta váltott hangnemet, amióta a kormány közszolgáltatássá minősítette a többmilliárdos profitot hozó mobilparkolási rendszert, és működtetését az állami tulajdonú Nemzeti Mobilfizetési (NM) Zrt.-re bízta - írta a 888.hu

Varga Zoltán addig évente ötmilliárdot vett ki ebből az üzletágból az Első Mobilfizetés Elszámoló (EME) Zrt.-n keresztül.

Az EME Zrt. Tulajdonosi körét egyébként többek között panamai és dominikai bejegyzésű cégek mögé bújtatták.

Igazgatóságában tagként megtalálhattuk Fürst György volt terézvárosi szocialista politikust is. Ennek az üzletnek tette be a kaput az állam lépése. Varga úgy fogalmazott, hogy „a magyar állam egyszerűen elvette a piacát".

És természetesen amiatt is nehéz politikától magát távoltartónak minősíteni Varga Zoltánt, mert a 24 nevű internetes újságja nyíltan az ellenzéki propagandamédiumok közé tartozik. Hogy milyen hangulat uralkodik a saját magát Gazdának hívató Varga médiabirodalmában, vasárnap részletesen írtunk.

Leisztinger Tamás a Népszava újdonsült tulajdonosa régi baloldali katona

Leisztinger a 100 leggazdagabb magyar listáján 82 milliárdos vagyonával továbbra is előkelő helyen szereplő baloldali kötődésű nagyvállalkozó.

Leisztinger Tamás, a DVTK többségi tulajdonosa Fotó: MTI/Vajda János

A 90-es évek elején az általa alapított Aragó nevű cég élén kárpótlási jegy hasznosítással foglalkozott.

A kárpótlási jegyekkel olcsón hozzájutott az állami vagyonhoz, és így megszerezte az Eravist és a Hunguestet, amellyel ingatlanbirodalmat épített.

Az első Orbán-kormány alatt megállt a birodalom növekedése, majd a szocialisták 2002-es győzelmét követően újra beindult az üzlet,

és ebben az időszakban olyan botrányos ügyek kötődnek a nevéhez, mint hogy néhány milliárdért a baloldal vezette újbudai önkormányzattól privatizálta a Kopaszi-gát értékes Duna-parti telkeit, amit aztán busás haszonnal továbbadott.

Az Átlátszó arról írt, hogy ő állhatott a mögött a politikai akció mögött, amikor a 2006-os választás előtt a Tisztelet Társasága és egyéb trükkök segítségével bejuttatták az MDF-et a parlamentbe, amivel hozzájárult a baloldal győzelméhez és az általa gyűlölt Fidesz vereségéhez. 2006 után aztán továbbadta búsás haszonnal a Kopaszi-gát telkeit, amely miatt fel is jelentették az akkor Molnár Gyula által vezetett önkormányzatot a fideszes képviselők.

Ennek oka az volt, hogy szerintük 10-15 milliárdos kárt okozott az újbudai önkormányzatnak a városvezetés azzal, hogy áron alul eladta az értékes ingatlanokat, amit aztán Leisztinger jóval drágábban adott tovább.

Nemrégiben arról lehetett olvasni, hogy megvásárolta a balliberális Népszavát, illetve a fociba is bevásárolta magát, hiszen 2010 óta ő lett a DVTK többségi tulajdonosa.

Leisztinger valószínűleg most sem éhezik, hiszen a 2017-es évben az Aragónak közel 80 millió forint, a Forrásnak pedig közel 70 millió forint volt az árbevétele.