Egy újfajta munkakörnyezetet, munkakultúrát akarunk behozni a Mol életébe a Mol Campus megépítésével – mondta Ratatics Péter.
A Mol Magyarország ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a cég tevékenysége is jelentősen megváltozott az elmúlt években, a következő években pedig folytatódik ez az izgalmas átalakulás.
A 2030-as stratégia része az, hogy a korábbi munkakörnyezetben nem lehet megvalósítani a felvázolt célokat, a mai igényeknek már nem felel meg a régi budapesti székház – tette hozzá.
Ebből a helyzetből ki akart mozdulni a cég, ráadásul nem is elég az épület mérete a cég budapesti dolgozóinak, mivel jelenleg is 9 külön épületben vannak a Mol munkatársai. Egy olyan épületet kerestünk, ahova az összes alkalmazott be tud költözni, és ki lehet elégíteni a XXI. század harmadik évtized elejének az igényeit. Arra is készülünk, hogy a következő fél évszád igényeit is megpróbáljuk kielégíteni – hangsúlyozta Ratatics Péter.
A tervezés során legalább tíz tervezőirodát hallgatott meg a Mol, de a Fosters volt az, amely a legjobban kiemelte és bemutatta az épület beolvadását a környezetbe. A Mol Campus a földszinttől egészen a tetejéig üvegből lesz, így visszatükröződik majd a teljes környezete.
Fontos cél volt, hogy az épületnek legyen valamilyen „budapesti íze”, így a hidak és a Gellérthegy is felfedezhető lesz majd az elkészült Mol Campuson
– mondta az ügyvezető igazgató.
Lesznek dolgozók, akik a magasépületben, és lesznek, akik az alacsonyabban kapnak helyet, de teljes belső átjárhatóság érvényesül majd – tette hozzá. Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgató sem az épület tetején dolgozik majd, hanem az alacsonyabb és a magasabb épület találkozásánál, ami a központi része lesz az egész irodakomplexumnak.
A felső vezetők esetében cél volt, hogy ne az épület tetején dolgozzanak, mivel ennek rendkívül rossz üzenete lett volna, és nem is volt ilyen cél.
Ratatics Péter arról is beszélt, hogy az épület 7,5 százalékán duplán hajlított üveg lesz, és egyelőre nagyon nehéz olyan kivitelezőt találni, aki képes ezt megvalósítani. Az épület teljes energiafelhasználásának a 3 százalékát a napenergia fogja biztosítani – tette hozzá. Mind a külső, mind a belső tervezést egy magyar és egy külföldi iroda végzi.
Mindennek a célja, hogy a hazai szakma is tanuljon a külföldi példákból és gyakorlatokból
– hangsúlyozta az ügyvezető igazgató. Az épület teljes energiaigényének 25 százaléka megújuló energiából származik majd, mindezzel is a XXI. századi igényeknek felelünk meg – tette hozzá. A természetes fénynek a bejutása az épületbe lehetővé teszi azt, hogy a munkaterületek 90 százalékát ezzel világítsák meg.
Ratatics szólt arról is, hogy minden csepp esővizet össze fognak gyűjteni, és ezt a növények öntözésére és a mosdók öblítésére használják majd.
Mindezzel párhuzamosan egy csepp ivóvizet sem hagynak majd kárba veszni, a föld hőjét használják majd a fűtéshez.
A belső terekben is az átjárhatóság lesz az egyik legfőbb szempont, és arra törekednek majd, hogy minél több természetes anyag jelenjen meg – tette hozzá. Ratatics elmondta, az épületet belső szolgáltatásokkal is ellátják, így meglesznek a banki és postai szolgáltatások, valamint szabóság és cipészet is lesz. Mintha egy kicsi városban élnénk – ezt fogjuk nyújtani a munkavállalóknak – mondta Ratatics Péter.
Az épület alkalmas lesz arra is, hogy konferenciákat, közgyűléseket és külső rendezvényeket is idehozzunk – mutatott rá a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója. Az épület teteje mindenki számára nyitott lesz, és egy panorámaliften keresztül lehet majd elérni. Valamilyen ellentételezést majd kérni fognak a cégnél a toronyba való belépésért, természetesen a sorok elkerülése érdekében regisztrációs rendszerben gondolkoznak – ismertette Ratatics Péter.
A fő cél a kreatív-innovatív munkakörnyezet létrehozása volt, így a legflexibilisebb térhasználatra törekedtünk a tervezés során – mondta a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója.
Mindez az jelenti, hogy egy tevékenységalapú iroda jön majd létre. Ennek fő jellemzői, hogy az egyterűség megmarad, de ezt úgy törik meg, hogy lehetőség lesz ebben az egyénnek elvonulnia –
hangsúlyozta a szakember. Tiszteljük meg egymást, hogy betartjuk a házi szabályokat, és vannak külön munkatípusok, amikre egyedi igények jellemzőek – így foglalható össze majd a belső térhasználat megszervezése Ratatics Péter szerint.
Olyan épületmenedzsment-rendszert telepítenek majd, ami folyamatosan figyelemmel követi a dolgozói igényeket. Erre példa, hogy az épület belső hőviszonyai esetében a mesterségesintelligencia-rendszer figyelni fogja, hogy a dolgozók hogyan állítják be a klímaberendezéseket – mondta Ratatics Péter. Előtérbe helyezzük az okosmegoldásokat, a belépés is telefonalapú lesz, valamint az épületben lévő tájékozódást is eszközök segítik majd – tette hozzá.
Csaknem 900 parkolóhely lesz az épület alatt a személygépjárműveknek, valamint a motoroknak és a kerékpároknak is lesz tárolóhelye.
A tömegközlekedést illetően a villamosközlekedés lesz a legfontosabb, de zajlanak a tárgyalások a budai fonódó villamos meghosszabbításáról a Műegyetem-rakparton át egészen a Rákóczi-hídig
– tette hozzá Ratatics Péter. Több céggel készítettünk szimulációt a térség közlekedését illetően a székház elkészülte után, de nem kaptunk olyan eredményeket, hogy nagyobb problémák alakulnának ki.
Az építkezéshez szükséges összes jogerős döntéssel rendelkezünk, így jogerős építési engedéllyel rendelkezünk a 120 méter magas toronyra is – mondta Ratatics Péter. Az épület bekerülési költségét egyelőre nem kívánja nyilvánosságra hozni a Mol, mivel még zajlik a fővállalkozói kiviteli tender, így a pontos összeget nem lehet megmondani.
Várhatóan a nyár végére, szeptemberre választják ki a fővállalkozót, és azt követően jöhet a szerződéskötés
– ismertette Ratatics. 2022-ben történhet meg a beköltözés – mondta a Mol Magyarország vezetője. A székházba való beköltözés előtt legalább egy évig kell készülni majd arra, hogy az új rendszerben megkezdődjön a munka – tette hozzá.
Az alapszintig való kiásás már megtörtént, el lett határolva a munkaterület. A sajtó munkatársai megtekinthették a 13,5 méteres alapgödröt, amiben az épület alapozása megtörténik majd, miután a fővállalkozói szerződést megkötik.