A képviselőjelöltséghez, polgármesterjelöltséghez szükséges ajánlások számát a jegyzők állapították meg augusztus 8-án a névjegyzékben szereplők száma alapján, a megyei jegyzők pedig a megyei lista állításához szükséges ajánlások számát határozták meg. A nemzetiségi választáson induláshoz szükséges ajánlások számát a Nemzeti Választási Bizottság állapította meg a választások kitűzésekor, nemzetiségek és települések szerint bontásban.
A jelöltek az ajánlásokat ajánlóíveken gyűjthetik,
ezeket a képviselő- és polgármesterjelölteknek a helyi választási irodától, a megyei listát állítani szándékozó jelölőszervezeteknek a területi választási irodától, a főpolgármester-jelölteknek a Fővárosi Választási Irodától, az országos nemzetiségi önkormányzati választáson indulni szándékozó jelölőszervezeteknek a Nemzeti Választási Irodától kell igényelniük.
Az igényléseket már leadhatták korábban is a pártok és jelöltként indulók, de a választási irodák legkorábban augusztus 24-én adhatják át az ajánlóíveket: ezeken szerepel az ajánlóív sorszáma, a jelöltként indulni szándékozó választópolgár neve, a jelölőszervezet megnevezése (vagy a független jelölés ténye). A választási iroda nyilvántartja, hogy egy-egy jelölőszervezetnek, illetve jelöltnek hány ajánlóívet adott át. Az ajánlóíven fel kell tüntetni annak a nevét, személyi azonosítóját és aláírását is, aki az ajánlásokat gyűjti.
Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, de egy jelöltet csak egy ajánlással támogathat.
Az ajánlás nem vonható vissza.
A képviselő- és polgármester-jelölteknek szeptember 9-én 16 óráig kell összegyűjteniük az induláshoz szükséges érvényes ajánlásokat. A jelöltajánlás a választópolgár szabad elhatározásán alapul, arra senki nem kötelezhető.
A választási eljárási törvény kifejezetten tiltja, hogy bárki az ajánlásért cserébe bármilyen előnyt - például pénzt vagy ajándékot - ígérjen,
illetve adjon, ez bűncselekménynek minősül. A jelölőszervezetek azonban a saját ajánlásgyűjtő aktivistáiknak adhatnak díjazást. Ajánlást a választáson induló pártok, egyesületek, illetve jelöltek, valamint az ő meghatalmazásukkal rendelkezők gyűjthetnek.
Az ajánlás
csak akkor érvényes, ha az ajánló választópolgár feltüntette a nevét, személyi azonosítóját, lakcímét.
A választópolgár adatait más is rávezetheti az ajánlóívre, de azt mindenképpen a választópolgárnak kell aláírnia. Az ajánlásokról tilos másolatot készíteni, és tilos az adatokat adatbázis építésére felhasználni.
Az önkormányzati és nemzetiségi választáson indulni szándékozó jelöltek
szeptember 9-ig gyűjthetik az ajánlásokat,
eddig az időpontig kell bejelenteni - és az ajánlóíveket leadni - a helyi választási bizottságnál, ha valaki indulni kíván a választáson. A megyei listát állító jelölőszervezetek szeptember 10-ig gyűjthetik az ajánlásokat.
Ajánlásokat a választópolgárok zaklatása nélkül bárhol lehet gyűjteni. A törvény azonban tiltja az ajánlás gyűjtését az ajánló és a gyűjtő munkahelyén munkaidőben vagy munkavégzése közben, a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban lévőtől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben. Tilos ajánlást gyűjteni közösségi közlekedési eszközön, állami, helyi és nemzetiségi önkormányzat hivatali helyiségeiben, felsőoktatási és köznevelési intézményben, valamint egészségügyi szolgáltató helyiségeiben, illetve a tulajdonos előzetes, írásbeli hozzájárulásának hiányában közforgalom számára nyitva álló magánterületen (például áruházi parkolóban).
Ajánlóív nem maradhat a jelöltként indulni szándékozónál, illetve a jelölőszervezetnél, mivel az összes ajánlóívet kötelesek átadni a választási irodának a jelölt (illetve lista-) bejelentésére nyitva álló határidőig. Aki elmulasztja leadni az összes ajánlóívet, megbírságolják. A bírságot a választási bizottság szabja ki hivatalból, ennek összege minden be nem nyújtott ajánlóív után ezer forint. Nem szabható ki bírság a határidő elteltét követő napon benyújtott, ajánlást nem tartalmazó ajánlóív után.