Egyre nagyobb bajban van a finn sajtószabadság

Employees of Sanoma Media Nederland, the Dutch branch of Finnish media company Sanoma, arrive at the headquarters in Hoofddorp, The Netherlands, on October 31, 2013, prior to the announcement of restructuring plans. Finland's largest media firm Sanoma Group will cut 500 jobs, mostly in the Netherlands, and stop publishing magazines such as Playboy and Panorama. AFP PHOTO / ANP / KOEN VAN WEEL ***netherlands out*** (Photo by Koen van Weel / ANP / AFP)

Hamarosan Budapestre érkezik a Magyarországot alaptalan rágalmakkal vádoló finn kormányfő. Antti Rinne bár bőszen osztja az észt mindenkinek, de arról már nem beszél, hogy Finnországban mind az igazságszolgáltatás függetlensége, mind a sajtószabadság súlyos veszélyben van. 

Szeptember utolsó napján Budapestre látogat az unió soros elnökségét betöltő finn miniszterelnök.Antti Rinne korábban élesen bírálta a magyar jogállamiságot, azonban pont a saját háza táján nem nagyon söprögetett, mivel a skandináv országban sem az igazságszolgátatás, sem az alkotmányos rendszer függetlenségéről nem lehet beszélni. A fő kérdés, hogy ezek után, minek is érkezik Budapestre?

De nemcsak a jogállamisággal vannak súlyos problémák Finnországban, hanem a médiapluralizmussal is.

Bár a balliberális finn politikusok jó tanuló módjára mindig támadják azokat az országokat, ahol olyan vélemények is megjelenhetnek, amelyeben például kétségbe vonják az illegális bevándorlók törvényszerű befogadását, de arról már nem beszélnek, hogy mi a valóság a finn sajtó területén.

Antti Rinne finn miniszterelnök arról nem szokott beszélni, hogy milyen jogállamisági és médiabeli anomáliák vannak az országában Forrás: AFP/Lehtikuva/Antti Aimo-Koivisto

Teljes balliberális uralom van

Finnországban és a többi nyugati államban viszont tényleg uralják a kormánypárti és/vagy balliberális médiumok a piacot. Az adott balliberális kormányoknak és Brüsszelnek ezzel persze semmi problémája nincs, épp ellenkezőleg, támogatják a piac ilyen mértékű mesterséges torzítását, megsértve a kiegyensúlyozott tájékozódáshoz való jogot.

Finnországban négy nagy szereplő (YLE, Sanoma, Alma Media, Otava) az egyes médiapiaci szegmensekben (tv, rádió, nyomtatott sajtó, internetalapú tájékoztatás) a fogyasztók 59-97 százalékát éri el. A balliberális Sanoma portfólió esetében az elérési index hetente a teljes finn lakosság 95 százalékát fedi le.

Az európai média pluralizmusát vizsgáló, tavaly megjelent jelentés szerint a finn média pluralizmusa a magasan veszélyeztetett kategóriába tartozik.

A Sanoma Group Finnországban (és egyébként az északi országok között) a legnagyobb média-nagyvállalat. Alapvetően az ország szabad sajtóval rendelkezik, de centralizáltságot tekintve mindenképpen a Sanoma a meghatározó. A Sanoma-csoportot többször érte olyan vád, hogy túlzott hírközlési központosítást hajtanak végre (2011-ben például, az addig különálló Nelonen is beolvadt a Sanoma-csoportba).

A finnországi médiaviszonyok nem igazán nevezhetőek plurálisnak Forrás: AFP/Koen Van Weel

Nagyon magas a kockázat

A Sanoma birtokolja Finnország legnagyobb újságjait: Helsingin Sanomat, Ilta-Sanomat, Sanoma Lifestyle, Nelonen Media, Sanoma Digital Finland. A finn balliberális Sanoma, Sanoma Media Budapest Zrt. nevén 2014-ig Magyarországon is jelen volt, akkor azonban megvásárolta a hazai érdekeltségeit a szintén balliberális Central Médiacsoport Zrt. A Sanoma birtokolta többek között a baloldali online propagandalapot, a 24.hu-t, illetve az akkor még liberális Figyelő című hetilapot.

A European University Institute médiapluralizmussal és médiaszabadsággal foglalkozó központja (Centre for Media Pluralism and Media Freedom) az Európai Unió által is támogatott Media Pluralism Monitor projekt keretében végzett legutóbbi, 2017-es felmérése szerint

Finnországban a médiapiaci koncentrációra, a médiatulajdonosi viszonyok átláthatóságára és a szerkesztői tartalom kereskedelmi/tulajdonosi befolyásolására vonatkozó indikátorok is nagyon magas kockázatot mutatnak.

A közszolgálati média függetlenségére vonatkozó indikátor szintén magas kockázati szintet (67 százalék) jelez, a közszolgálati médiát irányító testület tagjait a parlament a saját tagjai közül nevezi ki, a közszolgálati média főigazgatójának kinevezésekor hagyományosan politikai befolyás érvényesül.
A kisebbségi népcsoportok (svédek, számik, romák) nem jutnak arányos adásidőhöz a médiában, valamint a helyi és regionális közösségek médiához való hozzáférésével kapcsolatos indikátor is magas kockázatot mutat.