Diplomáciai kapcsolatot létesített Magyarország a Marshall-szigetekkel
![SZIJJÁRTÓ Péter New York, 2019. szeptember 27.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal az ENSZ-közgyűlés 74. ülésszakának általános vitájában a világszervezet New York-i székházában 2019. szeptember 26-án.
MTI/AP/Frank Franklin II](https://cdn.origo.hu/2023/12/CIQPmTSuQEK1TkGMWVggzediBxb7NtaRfWEkeYR5FbM/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2YwYzNkOGYyYWYyNDQzMDE4ODE0ZDQwMzk5NDEzMGJj.webp)
A New York-i magyar ENSZ-képviseleten tartott ceremónián a kapcsolatfelvételről szóló megállapodást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter írta alá John Silk Marshall-szigeteki külügyminiszterrel.
A magyar diplomácia vezetője az aláírás után arról beszélt, hogy a Marshall-szigetek nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek és a klímavédelemnek, és
Magyarország is komolyan veszi a környezetvédelemi kihívásokat, tettekkel kíván részt venni azok megválaszolásában.
Emlékeztetett, hogy az európai uniós tagállamok közül elsőként Magyarország írta alá a globális klímaváltozás elleni küzdelemről szóló párizsi megállapodást.
Szijjártó Péter hangoztatta, hogy a két ország eddig is együttműködött az ENSZ tevékenységén belül, és most megállapodtak ennek folytatásáról és kiterjesztéséről. Magyarország támogatja a Marshall-szigetek tagságát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, a Marshall-szigetek pedig támogatja Magyarország tagságát az UNESCO végrehajtó tanácsában.
Utalt Szijjártó Péter arra is, hogy az Európai Unió és a mikronéziai szigetek között vízummentességi megállapodás van érvényben. Az EU a jelenlegi keretköltségvetésben több mint 9 millió euró pénzügyi támogatást is nyújt a Marshall-szigeteknek, és
Magyarország támogatni fog minden olyan kezdeményezést, ami azt célozza, hogy a következő keretköltségvetésben, 2020 után növekedjen a támogatás.
John Silk azt emelte ki, hogy nagyra értékeli Magyarország támogatását ahhoz, hogy az október közepi szavazáson hazája bekerüljön a genfi székhelyű Emberi Jogi Tanácsba.
Kifejtette, hogy a klímavédelem a Marshall-szigetek esetében emberi jogi kérdés is, hiszen az ország területének 99 százaléka tenger.
Ráadásul a földterület alig egy méterre emelkedik ki a tengerből, tehát a vízszint jelentősebb mértékű növekedése eltörölheti a Föld színéről a teljes Marshall-szigeteket.
Ennek fényében különösen nagyra értékelte azokat az erőfeszítéseket, amiket az Európai Unió és tagországai tesznek a klímaváltozás megakadályozására.
A Marshall-szigeteki Köztársaság Mikronézia szigetvilágában, Hawaii és Ausztrália között félúton helyezkedik el, két szigetcsoport, a korall-atollokból álló Ratak- és a Ralik-szigetlánc, továbbá több kis korallpad alkotja. Összterülete 181,4 négyzetkilométer, népessége kevesebb mint 70 ezer fő.