Kiszelly Zoltán szerint a független jelöltek számának gyarapodását leginkább az ellenzék megosztottsága és gyengesége bizonyítja, mivel nem győztes taktikaként, hanem
kényszerből indulnak függetlenként.
A politológus ezt azzal magyarázza, hogy egyrészt a pártok nem akarják felfedni a választók előtt az erőviszonyokat, másrészt az indulók
nem akarják a népszerűtlen balliberális pártok logóit felvállalni.
Továbbá azoknak a politikusoknak, akik valamiért kiszorultak a balliberális pártrendszerből, nem maradt más lehetőség, mint függetlenként indulni. A tízezer főnél kisebb településeken viszont az figyelhető meg, hogy azok a jelöltek, akik korábban függetlenként indultak, most nagy számban a kormánypártok támogatását vállalják. A politológus szerint ez a Fidesz-KDNP politikája iránti bizalom növekedésének a jele.
Az álcivil jelöltek indulása kockázatot jelent a települések irányíthatóságának fenntartása szempontjából
–ezt már Farkas Örs mondta. A politikai elemző Kiskunfélegyházát hozta példaként, ahol az ellenzéki pártok folyamatosan gyengén szerepelnek, ezért most álcivil szervezetek mögé bújva indulnak a jelöltjeik, ezzel megtévesztve a választókat. A politológus szerint
ez a választók lenézését jelenti,
hiszen minden helyi szavazó tudja, hogy ki az a Nagy Blanka, aki nemrég még Frans Timmermansszal fotózkodott. Farkas Örs szerint azért nem érdemes az álcivil jelöltekre szavazni, mert az eddigi tapasztalatok szerint, ha bejutnak a testületbe akár képviselőként, akár polgármesterként, azonnal levetik magukról a civil köntöst. Jó példa erre Esztergom és Hódmezővásárhely, ahol a magukat függetlennek hazudó polgármesterjelöltek megválasztásuk után szembefordultak településük érdekeivel. Nem véletlen, hogy Tétényi Évát alig egy év alatt elkergették és Márki-Zay Péternek is rosszul áll a szénája Hódmezővásárhelyen –tette hozzá.