Szánthó Miklós nem vitatja, hogy a földi környezet válságtüneteket produkál, azt azonban szerinte nehéz eldönteni, hogy ezt a folyamatot
az ember behatásának vagy a föld életciklusának tudhatjuk-e be.
Saját magát azonban klímarealistának tartja, amibe az is közre játszik, hogy álságosnak véli, hogy a globális média asszisztálásával egy kislányon keresztül magyarázzák el, hogy az egész klímaváltozásról a „kolonialista, rasszista és patriarchális rendszerek" tehetnek. Az űrkutató, Ferenczi Orsolya szavaival azonban egyetért, aki szerint az ipari forradalom óta az emberi és az ember által létrehozott technikai faktor a korábbiakhoz képest jelentékenyebb mértékben járult hozzá az üvegházhatású gázok kibocsájtásához, ezen keresztül a Föld túlmelegedéséhez.
Mindemellett Szánthó úgy véli, valójában
nem tudományos, hanem politikai vitáról van szó.
Ugyanis mesterségesen létrehoztak tömegpszichózis révén egy ökostresszt, megoldásként pedig tartalmatlan megoldásokat kínálnak.
Szánthó szerint nagyon csúszós lejtőre lépünk azzal, ha egy kicsit engedni akarunk egy témában. A klímasztori ugyanis csak egy szem a láncban. A balliberális oldal a tömegkultúra felületein keresztül számos olyan témát hozott be a közbeszédbe és a politikába, amivel lépéskényszerbe hozta a nyugati jobboldalt. Példaként említette, hogy egy „konzervatív" vezető alatt lett a homoszexuálisok házassága legális Németországban, és ugyanekkor vezették be a harmadik nemet is.
Nyugat-Európában a hagyományos jobboldal megszűnt létezni, mert lépésről lépésre adták fel saját identitásukat. Azt hitték, hogy ha egy témában „kicsit" engednek, attól még nem történik semmi nagy baj
– emelte ki, hozzátéve, hogy ez a hozzáállás azonban szavazatot nem fog hozni, identitásvesztést viszont annál inkább.
Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a jelenkori környezeti problémák eredője az a túlfogyasztói „életmódkultúra", amit a globális értékláncokban összeérő trendek propagálnak. Fontos azonban, hogy megmutassuk saját paradigmánkat, ami nem más, mint hogy
a teremtett természet védelme és óvása konzervatív erény, keresztény parancs.
Szánthó kitért arra is, hogy a globális progresszió erői a migrációs harcot kommunikációs szinten elvesztették, ezért találni kellett egy új kultúrharcos frontot, ami a klímaváltozás lett.
Az európai elit igyekszik maga mögött tudni a bevándorlási problematikát, és a „klímaérzékenyítéssel" igyekeznek átszőni az uniós szakpolitikákat.
A balliberális oldal trükkjeitől függetlenül a valóságot nem szabad letagadnunk, de a jobboldalnak tudnia kell elmesélni saját igazát a klímatémában. A klímaválság fő felelősei a legnagyobb, leggazdagabb országok és a világ legnagyobb multinacionális vállalatai – tette hozzá. Fontos, hogy leleplezzük a globális liberalizmus világméretű ármánykodásait.
Ne azok beszéljenek már szemérmetlenül és álságosan „klímavédelemről", akik lényegében „elvezették" a nyugati társadalmakat a „fogyasztói Kánaánba", ne ők nagyképűsködjenek velünk szemben!
– fogalmazott Szánthó, aki szerint másról sem szól a kozmopolita világéletérzés, a populáris kultúra, a jog, hogy „valósítsd meg önmagad", „bontakozz ki", „váltsd valóra a vágyaidat", „te vagy a középpontban", „mindenhez jogod van". És igen, ha az ember korlátok nélkül „kreatív" önkiteljesítésbe fog, az túlfogyasztáshoz vezet, a művi módon felpörgetett keresleti oldal pedig értelemszerűen magával hozza a kínálati oldal bővülését, azaz a nagyvállalati kapitalizmus túltermelését.
A balliberális oldal szemében a környezetvédelem pusztán egy politikai termék,
mellyel most a munkásosztály helyett a „bolygó kizsákmányolására" hivatkozva megint át akarja venni a felelősséget az egész világért.