Leslie Mandoki: A világ nagyon veszélyes pillanatban van

Egy művésznek az a feladata, hogy tüske legyen a világ körme alatt. Ezt vallja Leslie Mandoki vagyis Mándoki László, aki a hetvenes évek közepén nemet mondott a kommunista diktatúrára, és úgy döntött, hogy az álmait kezdi el élni és nem az életét álmodni. Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában beszélt  legújabb lemezéről, és arról, hogyan sikerült disszidálnia. Vajon hogy látja a világot a nemzetközileg elismert magyar rockzenész, és mit gondol a Magyarországot érintő, nyugati sajtóban megjelenő vádakról? 

Leslie Mandoki - még Mándoki László néven - a hetvenes évek elején Budapesten végezte el a konzervatóriumot. Ekkor már a JAM nevű, jazz-rock együttesben játszott, amely az ellenzéki diákmozgalom zenekara volt. Amikor 22 éves korában azzal szembesült, hogy a könnyűzenét irányító vezetők esélyt sem adnak neki és társainak, úgy döntött, hogy disszidál. Ismertség és protekció nélkül egy menekülttáborból küzdötte fel magát a világhírig.

Leslie Mandoki Forrás: MTVA

Saját stúdiójában olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Bonnie Tyler, Engelbert, Phil Collins vagy Lionel Richie. Ő szerezte az 1988-as szöuli olimpia dalát. A kilencvenes évektől Leslie Mandoki saját lemezein mások mellett olyan világhírű művészek tűntek fel, mint Al Di Meola vagy például Bobby Kimball.

Több autóipari cég és nagyvállalat reklámzenéje mellett Angela Merkel kancellár pártjának, a CDU-nak is írt kampánydalokat.

A világhírű zenész szívesen fogadta el az M5 meghívását. Elmondta, hogy általában ezen a napon - a műsor december 23-án volt - feleségével együtt díszíti a karácsonyfát és harminc év után először történik olyan, hogy nem ő adogatja neki díszeket. Ugyanakkor a beszélgetés apropója nem a karácsony volt, hanem az, hogy

a napokban jelent meg a Hungarian Pictures, vagyis a Magyar Képek című lemez, amely Bartók Parafrázisokból áll.

Az albumnak, amelyben Bartók öröksége a progresszív rock és a jazz segítségével kel életre, több bemutatója is volt Németországban. Legutóbb a berlini fal leomlásának 30-ik évfordulóján csendültek fel a dallamai.

Leslie Mandoki a színpadon Forrás: MTVA

Két évvel ezelőtt januárban, a Grammyt szervezők megbízására New Yorkban játszottunk, a Beacon Színházban, ahol a Rolling Stonesról készült filmet forgatta Scorsese. Álló vastaps fogadott. Akkor döntöttem el, hogy eljött az ideje annak, hogy megcsináljuk a Bartók-projektet. Ott, a színpadon állva éreztem, hogy ez lesz a következő"

– mondta, majd elárulta, hogy hosszú története van a lemez születésének. Az egész Freddy Mercuryval kezdődött.

1984 körül lehetett, amikor eljött Münchenbe, az egyik születésnapi partimra, ami természetesen egy magyar étteremben volt, ahol természetesen egy cigányzenekar játszott. Odajött hozzám a prímás, és azt kérte, hogy művész úr, énekelje el a dalát. A Tavaszi szél vizet áraszt volt"

- mondta, majd hozzátette, hogy ő tanította meg Mercurynak, amit aztán Magyarországon is elénekelt. Ez abban az időszakban volt, amikor Leslie Mandoki még nem térhetett haza.

Forrás: MTVA

Elárulta, hogy két barátjával, Jon Lorddal, a Deep Purple énekesével és Greg Lake-kel, az Emerson, Lake and Palmer együttes énekesével akkor döntötték el,

hogy ezt mindenképpen el fogják készíteni,

amikor az 50 éves nagy rock zenei programokon dolgoztak Németországban, 13 évvel ezelőtt. Ebben az időszakban még jogdíjasok voltak a Bartók-művek, mert nem telt el 70 év a zeneszerző halálától. Bár a barátai nem élhették meg, végül megvalósult az álmuk. Az ötlettől két év telt el addig, amíg az „egész összeállt".

„Szakcsi Lakatos Bélával, a mesteremmel is nagyon sokat beszélgettem. Akkor kialakult bennem a kép, hogy a nagy amerikai és a nagy angol szupersztárokkal lefordítjuk a német, az angol és amerikai lelkeknek, hogy ma mit mond nekünk Bartók Béla.

A kislányommal hozzáírtunk sok minden mást, ami kiegészítette, és ebből egy 46 perces szvit kialakult.

Amikor az egészet elkezdtük felvenni a stúdiómban, azt mondtam, hogy az igazi nagy dolog az lenne, hogy ha a berlini fal leomlásának harmincadik évfordulóján, a hivatalos program vége, csúcspontja ez lenne, hogy megmutassuk a világnak lelkileg, művészileg, hogy a magyar nemzet szabadságvágya volt az, ami kirúgta az első téglát a berlini falból" – mondta, majd hozzátette, hogy úgy érzi, hogy

ezzel tartozott a hazájának, a szülőföldjének, a szülővárosának, Budapestnek.

Leslie Mandoki Forrás: MTVA

A beszélgetésből kiderült, hogy az édesapja is „pesti srácként" küzdött a szabadságért 1956-ban, amikor ő még csak hároméves volt. Budapest belvárosában laktak ebben az időszakban. Elmesélt egy történetet a forradalom napjaiból, ami úgy kezdődött, hogy három, súlyosan sérült diák „fölvonszolta magát" a konyhájukig.

Én nem láthattam őket, engem bezártak a szüleim a gyerekszobába, de a halál nem halk. Ott meg is halt az a három forradalmár, aki a magyar forradalomban harcolt. Ezután édesapám felvette az egyik géppisztolyt, és ő is lement az utcára, aztán Molotov-koktéllal harcoltak a barátaival a belvárosban az orosz tankok ellen"

- mondta.

A híres zenész ezek után antikommunista nevelést kapott. Elárulta, hogy máig élénken él a gondolataiban az a pillanat, beleégett a lelkébe a kép, amikor édesapja vállán ülve nézte, ahogy "a Sztálin-szobrot ledöntötte a magyar szabadságvágy". Ezután szóba került, hogy az édesapja a halálos ágyán azt mondta neki:

fiam, te azzal tartozol nekem, hogy az unokák sose olvassanak cenzúrázott újságot, a vasfüggöny nem neked van, találd meg az utadat, éld az álmaidat és ne álmodd az életedet".

Hozzátette, hogy amikor ez megtörtént, még csak nem is álmodtak arról, hogy egyszer megdőlhet a kommunizmus.

Ez egy csodálatos útmutató volt az édesapámtól"

- tette hozzá.

Forrás: MTVA

Az út egy alagúton vezetett az új világba. Egy zenész barátjával és rajzfilmesként világhírnevet szerző Csupó Gáborral indult el, utóbbi Hollywoodig meg sem állt. A műsorban elmesélte, hogy kalandosan jutottak el nyugatra, amihez az Országos Rendező Iroda piros útlevelét használták. Mivel rock zenészek voltak, megengedték nekik, hogy a „baráti országokban" koncertezzenek. Kaptak is egy Jugoszláviába szóló kiutazási engedélyt, amivel Zágrábban lehetett fellépni.

„Ezt használtuk ki arra, hogy Jesenicén egy alagúton átkeljünk, amiről tudtunk, mert egy postán maradó levélben leírta egy már Svédországban élő korábbi zenész barátom, hogy kell onnan kijutni. Na, most ott feküdtünk Csupó Gáborral és Szűcs Lacával, és

három éjszaka néztük, hogy is néz ki, mit csinálnak ezek a határőrök, mikor teszik le a géppuskát, mikor jönnek a kutyák.

Tulajdonképpen három éjszaka után kieszeltük, hogy mikor lehet berohanni ebbe az alagútba, és a negyedik éjszaka megpróbáltuk. Sajnos sok mindenre nem számítottunk, sok hibát vétettünk menekülés alatt. Amikor a denevérek az ember arcába szállnak, amikor a patkányok az ember lábába harapnak, nem egyszerű" – mesélte a történetet, aminek, már tudjuk, sikeres vége lett. Megérkezett a szabad világba, ahol újabb kalandok vártak rá.

Amikor a menekülttáborban az ember leül a CIA-val szemben és azt mondják, hogy na, fiatalember, mi a bánatot akar maga itt csinálni, én megmondtam. A nyugat nem olyan volt, hogy mindenki tárt karokkal fogadta az embert. Ha tárt karokkal fogadta, csak azért, mert lehetett mosogató egy nagy étteremnek a konyhájában. Ez volt a maximum, amit el lehetett akkor érni"

- emlékezett vissza. Hozzátette, hogy azt már a róla készült német dokumentumfilmből tudta meg, hogy szó szerint leírták, amit akkor az amerikai titkosszolgálati tisztnek válaszolt.

Azt mondtam, hogy Jack Bruce-szal a Creamből, Al Di Meolával és az Ian Andersonnal akarok játszani, ezért jöttem, rockzenész akarok lenni, ez a cél, ez az út, és ezért vagyok itt"

- emlékezett mosolyogva.

Forrás: MTVA

Amikor rákérdeztek, hogy ezt mégis hogyan akarja megoldani, hiszen ezek világsztárok, az akkor 22 éves magyar zenész egyszerűen azt mondta,

hogy ő zenei producer lesz, mert már zenekarvezető.

„Mondtam, hogy én itt a táborban be fogom jelenteni a produkciós cégemet, amit úgy fognak hívni, hogy Red Rock, mert a Syriusnak, minden idők legnagyobb magyar zenekarának allstar reklámja az volt, hogy Syrius Red Rock.

A kommunisták szétlőtték ezt a csodálatos zenekart, ez Erdős Péter lelkén szárad.

Az ő emlékükre, és annak reményében, hogy a diktatúra soha nem törheti szét egy művész álmait, már ott bejelentettem, hogy ez lesz" – mesélte.

Pár évvel később már egy fényképen szerepelt az említett sztárokkal. Ráragadt egy jelző: a német Quincy Jones, mire Leslie Mandoki azt mondta:

inkább a magyar Quincy Jones lenne, ha lehet.

Elárulta, hogy barátjához, Csupó Gáborhoz hasonlóan ő is Amerikába készült, de amint kilépett a tábor ajtaján, azonnal zenélni akart. Egy telefonszáma volt, Klaus Doldinger jazz szakszofonosé. Felhívta, és angolul elmagyarázta neki, hogy ő az a srác, akit egy fesztiválon megismert. Doldinger azonnal lecsapott a fiatal magyar tehetségre, mert emlékezett rá, hogy együtt zenéltek.

Azt kérte, azonnal mondja meg, hogy hol van, máris indul.

Három óra múlva meg is érkezett a München melletti telefonfülkéhez. Elmondta neki, hogy annyira jó zenésznek tartja, hogy szívesen bevezeti a német zene világába. Adott neki három oldalt, amelyeken listába szedett nevek álltak. Azt javasolta, hívja fel mindegyiküket, és keresse is fel őket. Nem ajánlotta be, de nem is kellett.

Az egyik leghíresebb német rockzenész zenekarában kötött ki, amivel minden stúdióba eljutott, és új ismerősöket szerzett.

1979-ben robbant be, amikor megszületett a Dschingis Khan nevű együttes Dschingis Khan című dala.

Ennek az volt a hátulütője, hogy a szakmában nem vett senki komolyan, mert gyorsan eladtam 11 millió lemezt, és akkor popsztár lettem. De én nekem nem az az életem, nekem az életem a stúdió és a rockzene"

- mondta.

Elindult New Yorkba, aztán Londonban zenélt. A Disney zenei igazgatója is volt egy időben. Abban az időszakban, amikor például a Tarzan, a Mulan vagy az Atlantis című filmek készültek, de Európába vágyott.

Visszatérése után München mellett felépítette Európa legnagyobb stúdióját, emellett például a FC Bayern himnuszát is ő írta.

Ekkor a beszélgetést megszakítva a műsorban bejátszották annak a filmnek a részletét, amit a Hungarian Pictures album mellé készítettek. A legkisebb lánya énekelt a felvételen, Júlia, aki az apja szerint csodálatos zenész és az angol szövegeket is ő írta a magyar népdalokra. Leslie Mandoki elárulta

hogy kora kamaszkorában festő, még korábban pedig költő akart lenni,

úgyhogy a dalszövegeit mindig ő írja. Ezúttal viszont átengedte Júliának a fordítást, aki úgy beszél magyarul, mintha Magyarországon született volna. A világhírű basszusgitárosnak, Richard Bonának nagyon megtetszett a Kis kece lányom dallama, és azt mondta, szeretné elénekelni, de nem angolul.

Gondoltam, hogy miután már Phil Collinst is megtanítottam németül, akkor most Richard Bonát is megtanítom magyarul"

- mondta mosolyogva a zenész. Így esett meg, hogy a New York-i művész hangja is hallható a Hungarian Pictures című albumon, amin egyébként minden magyar népdal angolul szólal meg, ezt az egy dalt leszámítva.

Leslie Mandoki azt mondja,

legújabb albumának pedig az az üzenete, hogy a világ nagyon veszélyes pillanatában van.

Harminc évvel ezelőtt, amikor leomlott a berlini fal, nagyon boldogok voltak az emberek, de azóta minden megváltozott. 1989-ben hittek abban, hogy felvirágzik az élet, jólétben élhetnek majd az emberek, de „bejött a kaszinó kapitalizmus", amelyet nem a munkára alapuló, családértékű világként értelmez.

Úgy látja, hogy az új világban a csökkenésről, a pusztításról szól minden.

A profit előáll anélkül, hogy társadalmi növekedés lenne, még a csökkenéssel is"

- magyarázta, majd hozzátette, hogy két értékrend áll egymással szemben a világban, amit éreznek a gyermekeink is.

Szerinte a migránskérdés sokkal egyszerűbb, mint ahogy felülről látszik.

„Az európai közösségnek vannak törvényszerűségei. Amikor Jean Claude Juncker átvette az elnökséget, gyakorlatilag újra megkérdőjelezte az európai közösség alaptörvényét" – fejtette ki Leslie Mandoki, aki azzal folytatta, hogy

ennek a folyamatnak a közvetlen eredménye volt az, ahogy Brüsszel a 2015-ös migránsáradatra reagált.

„A bevándorlás három különböző forrásból adódik. A legkisebb forrása a politikailag üldözöttek,

itt a bevándorlók 1,5 százalékáról beszélünk.

Ez jöhet NATO-országból is, lehet akár egy török újságíró, akit cenzúráznak és bebörtönöznek. Nekik természetesen menedékjogot kell adnunk. Van egy másik rész, amit az ENSZ chartája egyértelműen lefektetett, ők azok, akik azért menekülnek, mert a hazájukban háború folyik. Ez is relatív kis réteg. Az uniós szerződések alapján ezeknek a menekülteknek menedékjogot adnak abban az országban, ahová mennek, és aztán visszatérnek a hazájukba, felépíteni azt a háború után. Ez egy relatív egyértelmű helyzet.

Most a harmadik csoportról beszélünk, amely a legnagyobb részét adja a migrációs nyomásnak.

– magyarázta, majd hozzátette, a határállamoknak az a feladata, hogy a schengeni övezetet megvédje az illegálisan ide érkezőktől. Emlékeztetett arra, hogy

Magyarországnak is van egy ilyen határa, az ő második hazájának viszont nincsen.

Németország úgy döntött, a parlament megkérdezése nélkül annak idején és minden más európai ország megkérdezése nélkül, hogy meg kell szegni az európai szerződéseket. Elvárta, hogy azok az országok, amelyeknek szintén külső határa van, szintén szegjék meg a közösség törvényszerűségeit, mint ahogy azt a németek éppen adekvátnak találták. Ez ennyire egyszerű"

– tette hozzá.

Forrás: MTVA

Szerinte ettől lett terhes a magyar-német viszony. Leslie Mandoki feladatának érzi, hogy hidakat építsen a két ország között, de hangsúlyozta, ezt nem politikusként, hanem művészként teszi.

Csodálatos eredménynek nevezte, hogy a német kancellár és a magyar miniszterelnök Sopronban megünnepelte a határnyitás harmincadik évfordulóját idén.

Ezután az került szóba, hogy a nagy művésznek nagy politikusok a közeli ismerősei, barátai, például Henry Kissinger, Angela Merkel vagy Mihail Gorbacsov, és arról beszélt, mit gondol Magyarország megítéléséről a nyugati sajtóban, amely gyakran egyfajta antiszemita diktatúraként írja le az Orbán-kormány működését.

„Sajnos ez egy rossz vicc, a történelem rossz vicce. Gondolhatnák, ha én Angela Merkellel beszélgetek vagy Gorbacsovval, akkor biztos helyre kell tenni dolgokat.

Nem kell semmit helyretenni.

Vegyük ezt az antiszemitizmus dolgot. Ez a legaljasabb, legalattomosabb vád hazánkkal szemben. Kertész Imre barátom, aki most az égből figyel ránk, azt mondta, hogy Laci, te nagyon elismert művész vagy Németországban, nekem nagyon fontos, mint holokauszt túlélőnek, és mint Nobel-díjas írónak,

hogy felemeld a hangodat azon német kirohanások ellen, melyek Magyarországot antiszemitizmussal vádolják.

Hiszen nagyon jól tudod, Leslie, hogy Párizsban vagy Brüsszelben egy párizsi vagy brüsszeli zsidó kipában nem mehet ki az utcára, mert veszélyes. Nagyon oda kell figyelni, hogy ez a folyamat nehogy oda vezessen, hogy Németországban se lehessen kimenni az utcára kipában" – mondta, majd hozzátette, hogy ez azóta meg is történt. Hat hónappal ezelőtt a német kormány illetékes tagja felszólította arra a zsidókat, hogy

ne menjenek az utcára kipában, mert az veszélyes.

Erre azt mondom, hogy tessék megnézni Magyarországot, Budapestet, ahol Európa legnagyobb zsidó közössége él, Európa legnagyobb zsinagógája van, hogy itt nem kell egy rendőrnek a zsinagóga előtt állnia, és Németországban nincs olyan zsinagóga vagy zsidó óvoda, ahol ne páncélos autó állna védeni"

- mondta, majd felidézte a hallei támadást.

Forrás: MTVA

Az anitszemitizmus vádja mögött az áll, hogy

Magyarország önálló úton halad, munkára, családra épülő társadalomban gondolkozik,

amivel szembe került azokkal az országokkal, amelyekben a társadalmi érték csökkentésében hisznek.

Úgy látja, hogy

a „kaszinó kapitalizmusban" szétesett a németek összetartása, és komoly szociális probléma alakult ki náluk.

Leslie Mandoki kifejtette, olyan társadalmakat szeretne látni, amelyek toleránsak, majd arról beszélt, hogy Magyarország akár példa is lehetne a nyugati országok számára.

Nagyon sok olyan területe van a magyar rendszernek, a társadalomnak, ahol Magyarország pozitív példa. Ilyen az energiapolitikai, a társadalompolitika, a gazdaságpolitika, az antiszemitizmussal szembeni harc, a női egyenjogúság

– mondta, majd hozzátette, hogy hazánk az egyetlen hangos ország, és úgy látja, hogy Junker távozása után Brüsszel Magyarország felé fog fordulni.