Orbán Viktor elmondta: Magyarország számára mindig is fontos volt, hogy a nyugati katonai szövetséghez tartozzon, ezért 1999-ben csatlakozott hozzá.
Orbán Viktor nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a csatlakozási dokumentumot ő írhatta alá.
A NATO-tagság fontos identitási elem politikai közösségének is, hiszen a keresztény nemzeti erők voltak, amelyek bevitték az országot a NATO-ba első kormányuk idején. Az azóta eltelt időben új kihívások is megjelentek a világban.
Az egyik a tömeges migráció, és az annak nyomán fellépő biztonsági kockázatok, mint a terrorizmus
- tette hozzá a miniszterelnök.
Kifejtette: a NATO korábban elfogadta, hogy van egy ilyen fenyegetés, de nem sorolta a legfontosabb kihívások közé. Ez most megváltozott - emelte ki.
Orbán Viktor nagy fejlődésnek, komoly előrelépésnek nevezte, hogy a szövetség elismerte, a délről érkező tömeges migrációval a NATO-nak is foglalkoznia kell.
Ebben sokévnyi komoly munkája van Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek és a magyar külügynek is
- közölte.
Azt mondta: közép-európai sikernek is tekinthető, hiszen mi szorgalmaztuk, hogy a NATO fordítsa figyelmét a migráció, és az azzal összefüggő terrorizmus felé.
Ennek nyomán a szövetség több eszközt, több pénzt fog mozgósítani a migráció, és az annak nyomán fellépő terrorizmussal szemben
- mondta a magyar kormányfő.
Szijjártó Péter korábban a magyar közmédiának azt mondta, az illegális migrációs folyamatok - különösen a Nyugat-Balkánon - nemhogy nem álltak le, de erősödnek, és ez erősíti a terrorszervezeteket is.
Az ellenőrizetlen migrációs hullámok ugyanis lehetőséget teremtenek a terrorszervezeteknek arra, hogy szélsőséges ideológiáikat az egész világon terjesszék, terroristáikkal együtt.
Ezért is fontos, hogy a NATO nemcsak keletre, hanem délre is tekint
- mondta Szijjártó Péter.
Magyarország egyetért azzal, hogy a NATO-nak
az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodnia kell,
és új eszközökre van szüksége annak érdekében, hogy e kihívásokra megtalálja a megfelelő válaszokat. Ennek jegyében Magyarország további felajánlásokat tesz, biztosítandó, hogy a NATO a jövőben is erős tudjon maradni a terrorizmus elleni fellépésben.
Több százmilliárd dollárral emelkedik a következő években a NATO-tagországok összesített védelmi költségvetése, ezt jelentette be a csúcstalálkozó végén a NATO főtitkára.
Hatodik éve folyamatosan növekednek a szervezet védelmi kiadásai, és az európai NATO-tagországok és Kanada ebben az időszakban 130 milliárd dollárral növelték védelmi kiadásaikat.
Stoltenberg szerint döntés született arról, hogy az Egyesült Államokon kívüli
NATO-szövetségesek 2024-ig 400 milliárd dollárral növelik tovább a védelemre költött kiadásaikat.
A NATO főtitkára szerint ez példátlan mértékű kiadásnövekedés, és ugyancsak példátlan előrelépés a védelmi költségek tehermegosztásában.