Az Európai Unió Tanácsában hétfőn hallgatták meg Varga Judit igazságügyi minisztert a Soros-Sargentini jelentéssel kapcsolatban. A meghallgatásról Szánthó Miklós azt mondta, egyébként korábban már tisztázott kérdéseket tettek fel, ami abba az irányba mutat, hogy az illetékesek is érzik,
a konkrét „magyar ügybe" beletörik a bicskájuk, nem találnak fogást a kormányon.
Szánthó Miklós szerint a mérsékelt hangvételben szerepe lehet annak is, hogy az uniós politikusok rájöttek: mégsem akarnak muníciót szolgáltatni a magyarországi választási kampányhoz.
"A kozmopolita technokraták pillanatnyi visszafogottsága lehet „optikai csalódás" vagy egy látnoki provokáció része is: valójában szerintem
a liberális ármánykodás Európa-méretű mestertervével állunk szemben"
- mondta az interjúban az Alapjogokért Központ igazgatója.
A tanácsülésen ugyanis tárgyaltak a korábbi hónapokban előterjesztett különböző általános jogállamisági mechanizmusokról is, melyek nemcsak Magyarországgal, hanem lényegében
bármelyik „renitens" tagállammal szemben élesíthetőek lennének, ha az nem ért egyet az éppen aktuális progresszív fősodorral,
például az erőltetett bevándorláson alapuló multikulturális Európa rémálmával - fejtette ki Szánthó Miklós.
Jogi esély nincs arra, hogy ne fizessék ki az EU-s támogatásokat azoknak az országoknak, amelyek nem Brüsszel igényei szerint kormányoznak, de szándék van rá. "Ahogy a napokban egy német szociáldemokrata EP-képviselő fogalmazott: „senki nem tarthatja vissza az embereket attól, hogy a Fideszre szavazzanak, de a következményeknek világosnak kell lenniük. Az emberek megtagadhatják az európai értékek védelmét, de akkor meg kell tagadniuk az európai pénzek igénybevételét is, ez pedig alaposabb gondolkodásra késztetheti őket". A szerződésellenes tervek mögött tehát egy teljesen amorális késztetés áll, mely arról szól, hogy bár ők demokratának mondják magunkat, de ha szerintük a nép „hülye", akkor majd megbüntetik őket, hátha jobb belátásra térnek" - mondta az Alapjogokért Központ igazgatója.
A Magyarországgal szemben folyó eljárás – ahogy a lengyel is –, ha lassan és vontatottan, de menni fog tovább, mert az uniós testületek azt hiszik, zsarolási potenciálra tehetnek szert - mondta Szánthó Miklós.
A magyar és a lengyel eset között a legfontosabb jogi különbség, hogy míg utóbbit az Európai Bizottság, előbbit az Európai Parlament kezdeményezte, a szerződések értelmében ezért a „magyar ügyből" legfeljebb csak „ajánlások" megfogalmazása kerekedhet ki, konkrét forrásmegvonás nem, erre ebben az eljárásban nincs lehetőség.
Csak bízni lehet abban, hogy Von der Leyenékben nem lelnek mindebben partnerre. A német elnökre – ahogy már most, az „európai életmódért" felelős biztosi pozíció elnevezése kapcsán – a politikai korrektség nagyágyúi folyamatos nyomást fognak gyakorolni, és nem zárható ki, hogy a régiónk irányába jelenleg egyébként szimpátiával viseltető politikus egyszer majd meghajol a láthatatlan hálózatok akarata előtt. A világértelmezési monopóliumért folytatott háború tehát egyáltalán nem fog véget érni maholnap - zárta az interjút Szánthó Miklós.