A 6 év börtönre ítélt Szeviép-vezető kitálalt Botka Lászlóról és Ujhelyi Istvánról

Szeged, 2017. január 24. Botka László (MSZP) polgármester villamossal megy dolgozni 2017. január 24-én, miután sajtótájékoztatót tartott arról, hogy a levegő magas szállóportartalma miatt elrendelt szmogriadó miatt január 24-től 27-ig ingyenes a helyi közösségi közlekedés Szegeden. Az intézkedés napi 1–1,5 millió forintos költségét az önkormányzat téríti meg a szolgáltatóknak. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

„Abban biztos vagyok, hogy Ujhelyi és Botka lobbizása kellett a multi fölemeléséhez, hiszen ebben a térségben ők voltak akkor az erős emberek” – állította Baranyi Sándor, egykori Szeviép-vezető a Délmagyarnak adott interjújában, Ezzel indokolta, hogy miért vitte el egy nemzetközi multi a nagyobb, környékbeli tendereket előlük. Az üzletember úgy látja, hogy a 2010 előtti kormányok olyan üzleti környezetet teremtettek, amelyben a multinacionális cégek mellett nem lehetett labdába rúgni. Konkrét döntéshozókat is megnevezett a spanyol cég futtatása kapcsán: Botka Lászlót, Ujhelyi Istvánt és Puch Lászlót. 

„A rendszerváltás után, főként az SZDSZ-kormányok alatt megfigyelhető volt, hogy a multinacionális cégek mellett nem lehetett labdába rúgni. Gyakorlatilag 1-2 milliárd forint fölött nem nyerhetett magyar cég” – ezekkel a szavakkal vázolta a Szeviép-ügyben hat év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Baranyi Sándor a Délmagyar című lapnak, milyen üzleti környezet uralkodott Magyarországon a balliberális kormányok alatt. Közel sem ez volt az egyetlen érdekesség a szegedi illetőségű cég egykori vezetőjének interjújában.

„Minden ilyen nagy tender Puch irodájában zajlott le”

Baranyi a beszélgetés elején kiemelte, hogy a 2010 előtti időszakban a pártok politikai finanszírozása nem legálisan történt.

A baloldalon ezt a nagy tenderek, infrastrukturális beruházások oldalszárnyán százalékos arányban oldották meg, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Medgyessy Péter alatt ezekből töltötték a pártkasszákat

– tette hozzá. Állítása szerint a Szeviéppel nem kapcsolódtak a pártkasszákhoz, mert „kicsik” voltak, csupán kisebb tendereknél volt baloldali kapcsolatuk. Nagy tendereket nem tudtak nyerni, ezért nem voltak annyira érdekesek a politikának, ellentétben a nagy multikkal.

A nagy pénz az Ujhelyi és Botka által nyomott spanyol multihoz ment, nem pedig a Szeviéphez

– hangsúlyozta az elítélt Szeviép-vezető, aki ismertette, hogy a spanyol cég az M43-as közel 30 milliárd forintos beruházási árának 55 százalékát nyerte el a konzorciumi megállapodás alapján, hiába álltak össze Baranyiék „egy felsőbb politikai kapcsolatrendszerrel rendelkező” magyar fővállalkozóval. Elmondása szerint új volt számukra, hogy csak „a számla átfuttatására” létrehozott, valós tevékenységet nem végző multi mellé „csapódtak”, akiket „úgy tettek rá a Tisza M43 konzorciumra”. „Hogy hol, és kinek az irodájában zajlott le az a beszélgetés, amelyben megállapodtak, hogy márpedig ez a konzorcium csak akkor fog nyerni, ha a külföldi multinak több mint 50 százaléka van ebben az üzletben, arról csak sejtéseim vannak” – fogalmazott sejtelmesen az elítélt egykori cégvezér, majd három nagyon fontos állítást tett, megjelölve, kik lehetnek a ludasok a történetben:

• „Szerintem akkoriban minden ilyen nagy tender Puch irodájában zajlott le.”
• „Abban biztos vagyok, hogy Ujhelyi és Botka lobbizása kellett a multi fölemeléséhez, hiszen ebben a térségben ők voltak akkor az erős emberek.”
• „A spanyol céget teljesen egyértelműen Ujhelyiék hozták be az országba, az akkori legmagasabb szocialista politikai támogatás mellett.”

Baranyi példátlannak nevezte, hogy „egy multinacionális cég ideballag, és csettintésre tízmilliárdokat nyer egyetlen évben”. Szerinte egyébként nem voltak egyediek az ilyen és ehhez hasonló esetek a balliberális kormányzás idején. Véleménye szerint a projektek megcsapolása választási célokat szolgált. „Ha mondjuk 3 százalékot kellett visszaosztani, akkor abból 2 ment a központba, 1 pedig abba a régióba a választási kampányra, ahol a beruházás létrejött” – mondta.