Az Alstom-ügyben a nyomozást még 2011. január 3-án rendelték el, azt eredetileg a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta, majd a Legfőbb Ügyészség 2016. szeptember 16-án ügyészi hatáskörbe vonta az ügyet, és az eljárás további folytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget jelölte ki.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF 2012. február 2-án kezdett vizsgálatot az ügyben, majd a 2016. november 28-án kelt ajánlását – amely 2016 decemberében érkezett a Legfőbb Ügyészségre – a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira is alapozta.
Az ügyészség a Magyar Nemzet többszöri megkeresésére sem volt hajlandó elárulni a vádlottak nevét,
azt viszont több forrásuk is megerősítette, hogy közszereplő nem volt a gyanúsítottak között. A nyomozásra rálátó informátoruk közölte, Toll Károlyt az ügyben gyanúsítottként hallgatták ki, így ő a terheltek között lehet.
Eközben a Magyar Nemzet birtokába kerültek azok az elektronikus levelek, amelyeket korábban az Alstom ügyleteiben szintén vizsgálódó brit nyomozók szereztek be. A dokumentumok áttanulmányozásakor egyértelműen kiderült, hogy
Aba Botond, a BKV akkori vezetője többször is a fent említett Toll Károly lobbista közvetítésével tárgyalt a francia féllel.
Toll Károly pedig nem más, mint Medgyessy Péter volt szocialista kormányfő bizalmasa. Miniszterelnökké válását követően Medgyessy éppen neki adta el a Medgyessy Tanácsadó Kft.-ben lévő tulajdonát.
Bukását követően az exminiszterelnök – már mint utazó nagykövet – ismét tanácsadói bizniszbe kezdett, és megalapította az M. P. Európa Tanácsadó Kft.-t. Ez azért fontos körülmény, mert
ennek a cégnek a segítségével vásárolta vissza magát Toll Károly mellé a Medgyessy Tanácsadóba, amely akkor már AssistConsult néven működött.
Az pedig csak hab a tortán, hogy a volt miniszterelnök érdekeltsége két részletben csaknem hatszázezer eurót zsebelt be az Alstomtól. Hogy pontosan miféle ellenszolgáltatás fejében, azt egyelőre nem tudni, ám tény: az összeg egy része Medgyessy feleségének a számláján landolt, születésnapi ajándék címén.
A dokumentumokból az olvasható ki, hogy a francia társaság már 2003-tól folyamatos nyomásgyakorlással igyekezett indokolatlan versenyelőnyt biztosítani magának. 2003 szeptemberében Michael Anderson, az Alstom Transport alelnöke például arról írt Toll Károlynak, hogy az Alstomnak nem tetszenek a fizetési feltételek,
soknak találták a négyszázezer eurós licitálási biztosítékot, és nehezményezték, hogy a cégnek az előző üzleti évek adatai alapján pénzügyileg stabilnak kell lennie.
A dörgedelmeknek meg is lett az eredményük, ugyanis Aba Botond ígéretet tett arra, hogy a jövőbeni meghívásos tendereknél lazítani próbál az Alstom által szigorúnak tartott feltételeken.
Ezen interakciók törvénytelen jellegére utalnak azok az e-mailek, amelyeket az Alstom vezetősége küldött Toll Károlynak. Jean-Louis Quillet, az Alstom-szerelvényekért felelős értékesítési csapatának a tagja 2004. február 4-én például arról írt Medgyessy bizalmasának, hogy ha Aba Botond elvinné a szakértőit a francia vállalat vezetőivel szervezett találkozóra, akkor nem beszélhetnék meg a kényesebb kérdéseket.
Nem tudni, milyen egyeztetések zajlottak ezt követően a háttérben, de Toll Károly igyekezett mindenkit megnyugtatni, és közölte, csak néhány ember lesz jelen, „Abát csak Danyi és Szonntag kíséri el". A budapesti találkozó időpontját – ahol a pénzügyi feltételekről eshetett szó – végül március 3-án 13 órára beszélték meg.
A következő évre még intenzívebbé vált az információcsere az Alstom és a magyar fél között:
2005. február végén Toll Károly az ajánlattételi bizottság felépítéséről és működéséről írt részletekbe menően Michael Andersonnak, mivel arról értesült, hogy Aba Botond lesz a gurulószerkezetekre beadott pályázatokat elbíráló bizottság elnöke.
Anderson még az év szeptemberében a lobbistától kért e-mailben biztosítékot az előjelentkezés sikerességére. Rejtett fenyegetést is említett a francia vállalat részéről, s arról érdeklődött, hogy eltekinthetnek-e a harmincéves karbantartási kötelezettségtől, illetve hogy nemleges válasz esetén lehet-e alacsonyabb az ár. Arra is kérte a tanácsadót, hogy azonnal közvetítse Aba Botond kéréseit.
Toll Károly az összefoglalójában később azt rögzítette, hogy beszélt egy „bizonyos személlyel", aki el tudta intézni, hogy az Alstom ne essen ki a 2-es és a 4-es metróvonal beszerzési pályázataiból.
Medgyessy Péter üzlettársának leveleiből nem lehet arra következtetni, hogy ki az a bizonyos személy. Szintén figyelemre méltó adalék, hogy 2005. április 7-én Quillet az ajánlati felhívás pénzügyi feltételeinek ürügyén írt e-mailjében arra kéri Tollt: győzze meg Aba Botondot, hogy vegye figyelembe az álláspontjukat. Sokat sejtetően hozzátette: „A BKV-vezérnek érdekében áll, hogy az Alstom jól szerepeljen a pályázaton."
A teljes cikket a Magyar Nemzetben olvashatják.