A legutóbbi tárgyaláshoz hasonlóan a mait is szigorú biztonsági átvizsgálás előzte meg. A tárgyalóterem előtt a TEK külön fémdetektoros kapukat állított fel, és kereső kutyákkal nézték át az operatőrök kameráit.
Hassan F.-et összesen nyolc kommandós vezette be a tárgyalóterembe, ketten elöl, négyen mellette, ketten pedig kísérték.
A keze és a lába is meg volt bilincselve. A teremben levette a pulóverét, de nem engedte meg a kommandósoknak, hogy kivigyék, arra hivatkozva, hogy az az övé.
Mint kiderült, a bíró hiába szerette volna megtudni, hogy a szír férfi mikor kapott menekült státuszt Törökországban, az ENSZ-től nem kaptak választ.
A bíró felolvasta, hogy a börtönben milyen véleménnyel vannak Hassan F.-ről, aki magas biztonsági szintű besorolást kapott a rácsok mögött. Elmondta, hogy "nem példaértékű" a magatartása, de már kevésbé problémás, mint korábban, és a társai szerint flegma.
Az is kiderült, hogy rendszeresen figyelmeztetni kell a zárkája takarítására, a személyes higiéniát pedig nem ismeri.
Az idő nagy részében nem jön ki a zárkájából, csak figyeli a történéseket maga körül.
A foglalkozások közben feltett kérdéseket egyenesen zaklatásnak veszi, és inkább visszatér a helyére. Korábban érdeklődést mutatott a kereszténység iránt, és a lelkész is foglalkozott vele, ma már csak a Koránból mond imákat a saját cellájában.
A kapcsolattartási szokásai nagyban megváltoztak a novemberi tárgyalása óta, kevesebbet telefonál, valamint többször is azt mondta, hogy neki nincsen senkije.
Hassan F. erre reagálva elmondta, hogy mindez nem igaz, állítása szerint az apjával rendesen beszél. A zárkájában nincs Korán, olvasni nem is tud, a bevezető részt magától tudja. Állítása szerint a börtönben rendszeresen bántják, és megpróbálták megmérgezni.
Ezek után a bíró egy szakértői véleményt olvasott fel Szíriáról, az ottani háborús helyzet kialakulásáról és az Iszlám Államról. Hassan F. ezt félbeszakította azzal, nem érti, miért kell hallgatnia, amikor ehhez semmi köze. A bíró elmondta, hogy a bizonyítás része, és kénytelen lesz végighallgatni.
A szakértői vélemény kitért arra, hogy az Iszlám Állam katonái hogyan kínoztak és végeztek ki embereket, valamint arra, hogy nagyjából 300 000 nőt raboltak el, hogy legyen feleségük a harcosoknak, vagy szexrabszolgaként tartották őket.
Egy rövid szünet után a bíró további szakértői véleményeket olvasott fel.
A pszichológus megállapította, hogy Hassan F. nem elmebeteg, nem gyenge elméjű, teljesen beszámítható.
Az orvos szakértő pedig azt, hogy a jobb lábán lévő sérülés még gyerekkorából származhat, amikor balesete volt és meg kellett műteni. Ezen kívül tipikus harci sérülései nincsenek.
A kivégzős videót három szakértő is megvizsgálta, mindegyikük arra jutott, hogy olyan rossz minőségű, hogy nem lehet biztosan megállapítani, hogy Hassan F. van-e a felvételen vagy sem.
A nyírbátori zárkájában az igazságügyi miniszter engedélyével lehallgatták Hassan F. beszélgetéseit a zárkatársával. A férfi nem akart magáról beszélni, azt mondogatta a társának,
hogy nézzen utána másnap az interneten, arra keressen rá, hogy "Al Szafira".
A szakértői vélemények felolvasása után
a bíró és Hassan F. védője összeveszett egymással,
már nem először, mert a bíró szerint az ügyvéd nem az észrevételeit közli, hanem a védőbeszédjét mondja.
Hassan F.-et 2018 decemberében fogták el a Liszt Ferenc repülőtéren, akkor hamis papírokkal próbálta igazolni magát és a vele utazó nőt is.
A bíróság embercsempészés miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és három évre kiutasította Magyarországról. Vissza akarták toloncolni Görögországba, de ekkor kiderült, hogy 2016 óta az Iszlám Állam tagja.
A férfit letartóztatták. Az ügyészség tavaly szeptemberben emelt vádat ellene
előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, bűnszervezetben megvalósított terrorcselekmény és emberiesség elleni bűntett miatt.
Életfogytiglani börtönbüntetést kértek rá.
A vád szerint Hassan F. és társai 2015-ben elfoglaltak egy Palmürához közeli kisvárost, ahol a férfi halállistát készített.
A terrorista felügyelte a kivégzéseket, amelyben vagy tarkón lőtték az embereket, vagy megkéselték őket.
Az áldozatok között egy gyerek is volt. A bizonyítékok szerint Hassan F. nemcsak felügyelte a kivégzéseket, hanem maga is gyilkolt.
2015 májusában brutálisan kivégezték a város imámját, amit mindenkinek végig kellett néznie. Megsebezték a torkát, aztán lefejezték.
A levágott fejet a magasba emelték, megfélemlítve ezzel az embereket. Mindezt videóra is vették.
A Terrorelhárítási Központ egy korábbi közleményében azt írta, hogy Hassan F. a nyírbátori migránstáborban demonstratívan fekete öltözékben járt, mint az Iszlám Állam terrorszervezet harcosai, és összeverekedett más migránsokkal.
Az első tárgyalásán a férfi mindent tagadott, és
azt kérte a bírótól, hogy ne fejezzék le.
Ekkor közölték vele, hogy Európában nincs kivégzés.
Az ügyvédje, dr. Kelen László szerette volna elérni, hogy kizárják a lefejezős videót a bizonyítékok közül. Azt mondta, a vizsgált időpontokban védence Törökországban volt, nem Szíriában. Mindezek mellett azzal érvelt Hassan F. ártatlansága mellett, hogy a férfi nem tud sem olvasni, sem írni, sőt, imádkozni sem.
Ehhez képest a Közel-keletről beidézett tanúk emirnek nevezték, ami annyit tesz, hogy művelt, vallást ismerő ember.
A férfi apját is kihallgatták, aki szintén azt mondta, hogy a fia analfabéta, valamint esküdözött, hogy nem terrorista. Ezzel szemben máltai vallomásában még nem tagadta, hogy terrorista.
A legutóbbi, novemberi tárgyalásán kiderült,
hogy több tanú is felismerte őt a kivégzős videóban.
Az egyik a vallomásában elmondta, hogy miután Hassan F. belépett az Iszlám Államba, az ő fivérét is megpróbálta rávenni, hogy csatlakozzon.
A testvére erre nemet mondott, ezért az egész családját kivégezték.
Egy másik tanú pedig arról beszélt, hogy a férfi miatt több mint 300-an léptek be a terroristákhoz.
A tárgyalást mára befejezték, az ügy még a héten folytatódik.