Ahogy arról a Pesti Srácok tényfeltáró cikkei alapján az Origo is beszámolt, a Szeviép-ügyben másodfokon hozott, felmentő ítéletben közreműködő bírók függetlensége, pártatlan döntéshozatala erősen megkérdőjelezhető.
A botrány először amiatt robbant ki, mivel az első cikkből kiderült, hogy
dr. Nóvé Ágnes férjével közösen egy olyan szegedi építőipari vállalkozást birtokol, amely cég a Szeviép-ügy másodfokú eljárása előtt három önkormányzati munkát is kapott.
A legnagyobbat, egy 750 milliós kivitelezést egy másik céggel konzorciumban.
A három megbízásból az ÉPTÁRKER Kft. több bevételhez jutott néhány hetes munkával, mint máskor egy egész év alatt.
Fontos megjegyezni, hogy a Szeviép a szegedi önkormányzat, valamint önkormányzati cégek rendszeres megbízottja, a két szegedi nagyágyú Ujhelyi és Botka bizalmasai voltak.
Így Nóvé befolyásmentes döntéshozatalával kapcsolatban komoly kétségek merülhetnek fel.
De a PS következő cikke azt is megírta, hogy nem csak dr. Nóvé Ágnes befolyásmentes ítélethozatalával kapcsolatban merülhetnek fel kétségek, mivel dr. Kovalcsik Éva tanácsvezető bíró is minimum gyanús ügyletbe keveredett a szegedi városházával.
A PS észrevette, hogy a szegedi önkormányzat tulajdonában álló vagyonkezelő IKV Zrt. 2015. november 26-án eladta a Kölcsey utca 4. szám alatti ingatlant dr. Kovalcsik Éva Katalin bírónőnek.
Ezen még semmi gyanús nem lenne, azonban a Szeged belvárosában lévő, gyönyörű szecessziós épületben lévő, 100 négyzetméteres lakást valamiért mélyen áron alul, 12 millió 406 ezer 800 forintért értékesítette a bírónőnek az önkormányzat.
A PS beszámolt arról, hogy ez az ingatlan akár 50 milliót is érhet, hiszen 15 millió alatt legfeljebb egy kisebb panelt lehet venni a város peremén. A nagyobb belvárosi lakások 30 milliónál kezdődnek.
Hogy ilyen alacsony áron, egy garzonlakás áráért jutott a 100 négyzetméteres luxuslakáshoz a bírónő, már az is erősen gyanús,
de tovább erősíti a gyanút, hogy Kovalcsik bírónő mindössze 8 napig volt az ingatlan tulajdonosa, ezt követően tovább is adta Szeged egy ismert vállalkozójának.
Hogy mennyiért, az nem derült ki, mivel nem közérdekű adat.
Felmerült bennünk a kérdés, hogy a máskor, a legkisebb ügyek esetén - amelyeket esetleg a jobboldalhoz lehet kötni - oly hangos jogvédők, mint például a korrupcióellenességet a zászlajára tűző Transparency International, vagy épp a jogsérelmek feltárását hirdető Amnesty International, esetleg a bírói függetlenségért máskor aggódó Helsinki Bizottság most miért nem érzi szükségesnek, hogy megnyilvánuljon. Amikor is nyilvánosságra került, hogy egy amúgy is közfelháborodást kiváltó, felmentő ítélet meghozatalának hátterében ilyen gyalázatos, gyanús ügyletek merülhettek fel, talán mondhatnának valamit.
De se egy rosszalló, a bírói függetlenségért/pártatlanságért aggódó közlemény, se egy, a korrupciógyanús ügyleteket elítélő megnyilvánulást nem találtunk egyik szervezet Facebook-oldalán sem mostanáig.
Így hát gondoltuk, megkérdezzük a fenti három egyesületet, hogy miért is van ez így, és mi a véleményük a felháborító esetről.
"1. A kérdésünk az eset kapcsán, hogy nem gondolták-e, hogy mint a jogállamiság, a joguralom és a bírói függetlenség máskor "éber őreiként" fellépő civil szervezetként, hogy esetleg felemeljék a hangjukat a felháborító, és bűncselekménygyanús eset, és felháborító ítélet kapcsán?
2. Mi az álláspontjuk az üggyel kapcsolatban? Tervezik-e a jövőben megszólalni az ügyben?
3. Nem érzik-e kettős mércének azt, hogy a baloldalhoz köthető botrányokról, mint például a jelenlegi Szeviép-ügy valahogy egyetlen mondattal sem emlékeznek meg, pedig hitvallásukban arról beszélnek, hogy "felhívják a figyelmet a jogsérelmekre", de a Facebook-oldalukon mégis valahogy csak a kormánypárt ellenében az ellenzéki oldal álláspontja mellett foglalnak állást. Így például legutóbb a közigazgatási bíróságok, vagy épp a 8. kerületi újság ügyében is. Csak hogy két példát mondjak."
Válasz mostanáig nem érkezett. Amennyiben bármelyik szervezet válaszol, cikkünket kiegészítjük.