Még mindig nincs vége a lúgos orvos ügyének

Így az ítélethirdetést már anélkül hallgathatta végig

Az Alkotmánybíróság döntése alapján újra a Kúria elé kerül a volt barátnőjét lúggal leöntő orvos büntetőügye.

A volt szeretője altestét lúggal leöntő orvos büntetőügyében 2018 nyarán hirdetett jogerős ítéletet a Kúria:

az orvost 11 évre ítélte és végleg eltiltotta orvosi hivatásától.

Az eljárás adatai szerint az akkor kórházigazgatóként dolgozó férfi 2013. március 12-én reggel az arcát eltakaró biciklis sisakban volt szeretőjének lakására ment.

Nyakánál megragadta az áldozatát, hasra fektette, végtagjait megkötözte, altatót, nyugtatót adott be neki, majd levetkőztette és a fürdőkádban altestére öntötte a maró anyagot.

A lúg másod-harmadfokú égési sérüléseket, életveszélyt okozott, a sérülések több korrekciós műtét után is maradandóak.

B. Krisztián a Kúrián hallgatja az ítéltet 2018-ban Forrás: Csudai Sándor - Origo

A megvádolt orvos mindvégig tagadta bűnösségét, a sértett pedig nem tudta egyértelműen azonosítani a támadóját.

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2016 tavaszán maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt

négy év börtönre ítélte a vádlottat, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltotta orvosi hivatása gyakorlásától.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla már - a súlyosabban büntetendő - életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette a történteket, továbbá magánlaksértés és kifosztás miatt is bűnösnek mondta ki a vádlottat.

Ezért kilenc évre ítélte és végleg eltiltotta foglalkozása gyakorlásától.

Vezetőszáron, bilincsben vitték a bíróságra B. Krisztiánt Fotó: Csudai Sándor - Origo

A Kúria 2017-ben a bizonyítás hiányosságai miatt hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet és új eljárásra utasította a táblát, amely

2018 februárjában megint 9 évre ítélte a vádlottat.

Mivel ekkor az elsőfokú ítélethez képest újonnan felmerült bűncselekmények, például magánlaksértés és személyi szabadság megsértése miatt is bűnösnek mondták ki az orvost, ismét lehetőség nyílt fellebbezésre, ezt nevezik másodfellebbezésnek, így került az ügy újból a Kúriára.

Renner Erika, az áldozat, barátjával érkezett Forrás: Csudai Sándor - Origo

A férfit 11 évre ítélő Kúria 2018 nyarán szóbeli indoklásában rámutatott: a megállapított bűncselekényekért 2-12 évnyi büntetés szabható ki.

Súlyosító körülmény egyebek mellett, hogy

a testi sértést előre kitervelten, aljas indokból, az áldozatnak feldolgozhatatlan lelki sérüléseket okozva, orvosi esküjét megszegve, orvosi tudását felhasználva

követte el a vádlott, akinek a személye a társadalomra nagy veszélyt jelent.

A Kúria külön kiemelte, hogy örökre eltiltja orvosi hivatásától azt, aki azzal ilyen aljas módon visszaélt.
Az elítélt megbízásából egy ügyvéd 2018 novemberében alkotmányjogi panaszt és végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet terjesztett elő az Alkotmánybíróságon, vagyis azt kérte, hogy a lúgost engedjék ki a rácsok mögül. Az alkotmánybíróság ma hozott határozatot az ügyben.

Úgy döntöttek, hogy a Kúriának újra kell tárgyalnia az ügyet.

Fotó: Hirling Bálint - Origo

Az Ab kedden kiadott, a testület honlapján olvasható közleménye szerint "alaptörvény-ellenes a büntetőeljárási törvény egyik átmeneti rendelkezése, ezért azt a testület megsemmisítette. Az Ab azt állapította meg, hogy a bírósági eljárás alatt megváltozott szabályok kizárták az indítványozó által már benyújtott, az előző be. által megengedett másodfellebbezés - a másodfokú döntés elleni rendes jogorvoslat - elbírálását ebben a konkrét ügyben."

Az Ab szerint alaptörvény-ellenes az új be. átmeneti rendelkezése, amely lehetővé teszi a korábban még jogszerűen előterjesztett fellebbezés elbírálásának részbeni mellőzését. Az Ab elrendelte a jogerős bírói döntéssel lezárt eljárás felülvizsgálatát, ennek módját a Kúria határozza majd meg, de az alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés nem alkalmazható.

Az Ab hangsúlyozta, hogy sem az alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés alkalmazásának tilalma, sem az eljárás felülvizsgálatának elrendelése nem értelmezhető a bírói döntések érdemi részére, az indítványozó bűnösségére vonatkozó állásfoglalásként.

Forrás: Csudai Sándor - Origo

Az Ab döntéséből tehát nem következik, hogy a bíróságnak a megismételt eljárásban a kiszabott büntetést csökkentenie vagy akár mellőznie kellene, miként az sem, hogy az indítványozó szabadlábon védekezhet-e.

Mindezek megállapítása az ítélkező bíróságok és nem az Ab feladata.

Az Ab a jogerős ítéletet érdemben nem vizsgálhatta, az alkotmányjogi panaszt ebben a vonatkozásban visszautasította. A panasz ugyanis az ítéleti tényállást vitatta, a bizonyítási eljárást kifogásolta, ezek vizsgálata pedig az adott ügyben eljáró bíróságok, végső soron a Kúria feladata - közölte az Ab. Az Ab többségi határozatához hat alkotmánybíró - Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Szabó Marcel és Szívós Mária - különvéleményt, Varga Zs. András pedig párhuzamos indoklást fűzött.

A Kúria Büntető Kollégiuma is közleményt adott ki kedden. Ebben az áll, alaposan tanulmányozzák az Alkotmánybíróság határozatát, és rövid időn belül döntenek a szükséges lépésekről.