Megkoszorúzták a Nemzeti vértanúk emlékművét

Budapest, 2020. február 25. Morvay Béla, a kommunizmus egykori áldozata, kitelepített (b), Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b2) Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (j2) és Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke (j) a Nemzeti vértanúk emlékművénél tartott megemlékezésen a Vértanúk terén a kommunizmus áldozatainak emléknapján, 2020. február 25-én. MTI/Kovács Tamás

Kövér László házelnök és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere is koszorút helyezett el kedden, a kommunizmus áldozatainak emléknapján a budapesti Vértanúk terén található Nemzeti vértanúk emlékművénél.

A megemlékezésen Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke Brusznyai Árpád középiskolai tanár, az 1956-os forradalom után kivégzett mártír és családja életét idézte fel. Szólt arról, hogy

a diktatúrának bárki áldozatául eshetett, köztük a meghurcoltak hozzátartozói, leszármazottai.

Mint mondta, Brusznyai Árpádnak és társainak nemcsak az életét vették el, hanem megpróbálták a becsületüktől is megfosztani őket, fasisztának bélyegezni a forradalmárokat és a magyar társadalmat.

Kitért arra is, Brusznyai Árpád azok közé tartozott, akik nem engedték 1956-ban, hogy elszabaduljanak az indulatok, még a kommunisták életét is védte. Hozzátette, ezért "köszönetként" az a megyei párttitkár, aki az életét neki köszönhette, 1957-ben levelet írt a Legfelsőbb Bíróság elnökének, kérve, hogy az életfogytiglani börtönbüntetésnél súlyosabb ítéletet hozzon.

Morvay Béla, a kommunizmus egykori áldozata, kitelepített Kövér László, az Országgyűlés elnöke Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke a Nemzeti vértanúk emlékművénél tartott megemlékezésen Forrás: MTI/Kovács Tamás

A megfélemlítés, az elrettentés, a politikai ellenfelek megbélyegzése, besározása, erkölcsi tiprása volt az 1956-os megtorlás lényege

- jelentette ki. Hozzátette: ezt a bélyeget a rendszerváltásig hordozták nemcsak az elítéltek, hanem a családjuk is.

Felidézte azt is, 2000-ben, Kovács Béla 1947-es elhurcolására emlékezve döntött úgy az Országgyűlés, hogy február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánítja. Amikor Kovács Bélát elfogták és elrabolták, akkor nemcsak egy politikust hurcoltak el, hanem szimbolikusan az országot vetették fogságba - mondta. Morvay Béla egykori kitelepített, akit kilencéves gyerekként családjával előbb Kistarcsára, majd egy hortobágyi táborba vittek, arról beszélt,

mélyen beléjük égtek az ott történtek emlékei, és ezért is aggódik például a "munkásőrség" megalakulása miatt.

Retro munkásőrség, holnap esetleg retro ÁVH - vetette fel. Az Országgyűlés Hivatala és a Rákóczi Szövetség közös rendezvényén, melyen középiskolás diákok is részt vettek, koszorút helyezett el Kövér László, Kásler Miklós mellett Áder János köztársasági elnök nevében Nagy Bercel, a Köztársasági Elnöki Hivatal társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója, a Rákóczi Szövetség nevében Csáky Csongor elnök és Ősi Barnabás alelnök, valamint Földváryné Kiss Réka NEB-elnök.

A Nemzeti vértanúk emlékművének talpazatán az alábbi felirat olvasható: "A szovjet fegyverek árnyékában hatalomra került kommunisták által meggyilkolt, megnyomorított, tönkretett, elüldözött áldozatokra is emlékezve újraállította az Országgyűlés 2019-ben". A rendezvényen elhangzott, hogy a Rákóczi Szövetség hagyományteremtő szándékkal mostantól minden év február 25-én koszorúzást rendez a tavaly - 1934 után másodszor - felavatott emlékműnél.