A kommunizmus emlékezete és új törésvonalak Európában

Ryszard Legutko, az egyik legtekintélyesebb lengyel konzervatív gondolkodó a XXI. Század Intézet meghívására Magyarországra jön.

De ki is Legutko? Egy kedves, körszakállas, szemüveges professzor, akit nyilván imádnak a hallgatói, mert nála simán kidumálják magukat a vizsgán, ha olyan tételt húztak, aminek a megtanulásához már tényleg csak egy utolsó nap hiányzott. Sőt, egy olyan egyetemi tanárnak tűnik, aki simán elmegy a vizsga után sörözni a diákjaival, pertut iszik az egész évfolyammal, és szemrebbenés nélkül bevallja, hogy nem ő írja be a jegyeket a Neptunba, hanem a tanszéki adminisztrátor, holott ezt a tanszékvezető körlevele szigorúan megtiltotta.

Aztán ha beülünk Legutko egyik előadására, akkor gyorsan kiderül, hogy elképesztően világosan, következetesen és egyébként meg vitára ingerlően is fogalmaz. A Magyarországra előadni meghívott konzervatív gondolkodók azon – sokszor fájóan kis elemszámúnak tűnő – halmazához tartozik, aki nem fél egyértelmű állításokat tenni, sőt, mondhatnánk, hogy sarkosakat, miközben végig azt érzed, hogy megvan a szellemi muníciója és érvkészlete amögött, amiket állít. Az nem biztos, hogy mindenben egyetértesz vele, de abban egészen biztos lehetsz, hogy se nem lusta, se nem felkészületlen ahhoz, hogy megvédje magát egy vitában.

Legutkónak persze van mire támaszkodnia. A '80-as évek Lengyelországában szamizdatot szerkesztett, elvi hátországát adva a – valljuk be – nem éppen a szofisztikáltságáról híres lengyel hajógyári munkásmozgalomnak. Tegyük hozzá, hogy a kommunista tábornokok közül is kiugróan tompa élű baltával faragott arcú Jaruzelski, meg az ő elvtársai ellen nem is az emelkedett gondolatok értek célt. Más kérdés, hogy ha nem lettek volna „Legutkók", a Szolidaritás is könnyen eltaposható lett volna. Hál' istennek ez nem sikerült, így a magyar rendszerváltoztatók is sok erőt meríthettek a lengyel szabadságmozgalomból, köszönhetően Ryszard Legutkónak is.

Aztán, ahogy az egy normális politikai pályafutásban történik, Legutkó is továbblépett a közéleti evolúció útján, think tank-et alapított (rettenetes ez a politikai bikkfanyelv, különösen az amerikai politikából átvett szleng), szóval agytrösztöt: tanácsokat adott, előadásokat tartott, publikált. Majd kilépett a frontvonalba, miniszterként, majd államtitkárként – ez utóbbi Lech Kaczyński mellett – szolgált.

Most európai parlamenti képviselő, abban a formációban (az Európai Konzervatívok és Reformerek-frakció társelnöke) politizál, amely csábítja a Fideszt is, mondván, a Néppárt helyett ott a helyük. Ha másért nem is, hát ezért a pikáns politikai helyzetért érdemes meghallgatni a lengyel professzort. És akkor persze rögtön összeesküvés-elméleteket is elkezdhetünk gyártani arról, hogy vajon Schmidt Mária XXI. Század Intézete vajon miért most hívta meg Legutkót Budapestre...

Az Eötvös József-előadásokat – melyek 2015-ben kezdődtek – meghallgatni sosem tanulság nélküli, mindig olyanok kapnak egy-egy nagyelőadásra lehetőséget, akiknek mondhatni van vér a pucájukban: az amerikai Stephen K. Bannon, az olasz Francesco Sisci, az angol-magyar Frank Füredi és a színmagyar Erdő Péter, Szájer József és Balog Zoltán egyaránt a konzervatív gondolkodók elitjéhez tartoznak.

Legutko előadásának címe – A kommunizmus emlékezete és új törésvonalak Európában – ígéretes mindazok számára, akik kíváncsiak arra, hogy miképpen látja egy elvi alapokon álló, de a gyakorlati politizálást a mindennapokban művelő ember a kontinens jövőjét. Az pedig különösen elismerésre méltó, hogy előadásához egy Zrínyi-idézetet is választott, ahogy ez a beharangozó filmben látható-hallható.

Könyvei közül A demokrácia csúfsága igazi bestseller lett, amely kompakt világképet vázol fel, nem kímélve benne azokat, akik elkenik a modern demokratikus rendszerek hibáit, és akik nem képesek vagy nem hajlandóak a történések mögé nézni: azokat, akik bársonyos, puha hangon ciccegnek, ha arról hallanak, hogy miképpen befolyásolják saját érdekeik szerint a nyugati „demokráciák" Közép-Európát.

Legyünk egyértelműek, így, a beharangozó végén: nem a liberálisok a lengyel professzor kedvencei. A brüsszeli állapotokat elnézve a legkevesebb, amit elmondhatunk: megértjük.

(Ryszard Legutko előadása március 9-én, hétfőn, 18 órakor lesz a Várkert Bazárban, a professzort Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter köszönti. Az Eötvös József-előadásokat a Polgári Magyarországért Alapítvány és a XXI. Század Intézet szervezi.)