Megjelent a Magyar Közlönyben az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet, amely szerint szerdán 15 órától veszélyhelyzetet hirdetett a kormány. A döntés az ország egész területére érvényes. A rendelet szerint a veszélyhelyzet elhárításáért hozott intézkedések felelőse a kormányfő.
Orbán Viktor munkáját ebben az operatív törzs segíti.
A kormány a veszélyhelyzet fenntartásának szükségességét folyamatosan felülvizsgálja. A veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedéseket külön kormányrendeletek szabályozzák majd.
Az Alaptörvény 53. cikke szerint a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
A törvény második bekezdése szerint a kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint –
egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn, így szól a törvény - vagyis ebből látszik, hogy a jelen esetben a járvány elvonulásáig érvényben lehet.
Az Alaptörvény 53. cikkének harmadik bekezdése szerint a kormány rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja. Gulyás Gergely mostani bejelentése szerint a kihirdetett veszélyhelyzet visszavonásig marad érvényben.
A kormány ebben a helyzetben a katasztrófa elhárításához szükséges mértékben rendeleti úton több területen is hozhat döntéseket. Ezek közé tartozik többek között, hogy rendelettel előírható, hogy a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítása érdekében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére
szerződéskötési kötelezettséget írhat elő.
A szerződéskötési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások körét rendelet határozza meg.
Többek között veszélyhelyzetben a közúti, vasúti, vízi és légijárművek forgalma a nap meghatározott tartamára, vagy meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható.
Veszélyhelyzetben elrendelhető a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javítókapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevétele vagy használatának korlátozása.
A tömegközlekedési eszközök, a boltok, az iskolák, az óvodák és a bölcsődék nyitva maradnak. Az emberek utcán való mozgását sem korlátozza a kormány. Azonban fontos megjegyezni, hogy a törvényi rendelkezések alapján az előbb említett területeken is elrendelhetőek a szigorítások, ha a helyzet azt kívánja.
A kormány egyelőre nem korlátozta a munkavégzést, és nem is hozott szabályt arról, hogy a munkáltatóknak mi a teendőjük. Mivel a tömegközlekedést nem korlátozta a kabinet, ezért minden adott a munkavégzéshez. Természetesen a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos helyzetekben korlátozzák a munkavégzést, de ennek a feltételei egyelőre nem állnak fenn. Ahol erre lehetőség van, természetesen elrendelhető a távmunka.
Egyelőre nem hozott intézkedést a kormány erről. Folyamatos az egyeztetés az egyházakkal, várhatóan hamarosan ebben is lesz döntés. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt javasolta az egyházaknak, hogy a nagyobb templomokban tartsanak gyakrabban miséket, így a hívők jobban eloszlanak, és egyszerre kevesebben tartózkodnak a templomban.
Ezen a területen sem hozott korlátozó intézkedéseket a kabinet, és itt is az egyéni felelősségre bízza azt, hogy valaki elmegy-e ezen létesítményekbe. Ráadásul jelenleg is influenzajárvány van az országban, ezért fokozottan érdemes meggondolni ezen létesítmények felkeresését.
Pillanatnyilag európai egészségügyi konszenzus van abban, hogy a betegség a gyermekeknél nem jellemző, ezért jelen pillanatban az iskolák bezárását még nem tartjuk indokoltnak, mert ez a teljes tanév megismétlését eredményezné
- fogalmazott Gulyás Gergely. Míg az egyetemeken jóval nagyobb a külföldi hallgatók aránya, mint az általános és középiskolákban, ezért volt indokolt az előbbiek bezárása. Hozzátehetjük: ráadásul az egyetemisták szociális kapcsolati hálója jóval nagyobb, mint az általános iskolásoké vagy gimnazistáké, ezért az egyetemisták találkozásainak csökkentése az elsődlegesen fontos.
A kormány kiutazási tilalmat nem rendelt el, de
mind a kormányzati, mind a nem kormányzati szereplők az elmúlt napokban többször felhívták a figyelmet arra, hogy akinek nincsen semmilyen halaszthatatlan intéznivalója, az ne utazzon
olyan országba (Olaszország, Kína, Dél-Korea és Irán), ahol a legsúlyosabb a járványügyi helyzet. A kormányzat kellő bölcsességet kért az állampolgároktól, amikor arról hoznak döntést, hogy külföldi országba utaznak. Arra is gondolni kell, hogy bármelyik országban robbanhat a járvány: Spanyolország nagyon közel van ahhoz, hogy az olaszhoz hasonló helyzet alakuljon ki, de az észak-európai országokban is rohamosan terjed a járvány.
A kormány pont azért is hirdette ki a veszélyhelyzetet, hogy a törvényi lehetőségei mentén adott esetben biztosítsa a különféle szolgáltató egységek folyamatos ellátását. Mivel a közellátással kapcsolatban semmilyen intézkedést nem hozott most a kabinet, így nem is kell tartani attól, hogy ezen a téren bármilyen probléma felmerül.