A modellt váltó egyetemeken továbbra is biztosított lesz az állami ösztöndíjas képzés

A 2015-ben felújított Miskolci Egyetem főépülete.

Interjú Bódis Józseffel, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárával.

Két hónapja rendelték el az azóta részben feloldott intézménylátogatási tilalmat, mik a tapasztalatok a felsőoktatásban? Hogy vizsgázott a távoktatás?

Mivel a felsőoktatási intézményekben komoly hagyományai vannak a távoktatásnak, a március 23-i átállás zökkenőmentesen zajlott le, és a működés azóta is zavartalan. Folyamatosan egyeztetünk az egyetemekkel, és döntéseink során figyelembe veszünk minden visszajelzést, érkezzen akár hallgatóktól, akár oktatóktól. Az intézmények vezetőinek sok mindenben szabad kezet adunk. Az oktatók maguk választhatták ki a kurzusukhoz legjobban illő távoktatási módszereket, így olyan új felületek, jó gyakorlatok alkalmazására nyílik lehetőség, amelyek a jövőben tartósan is részei lehetnek a 21. századi felsőoktatásnak. Az intézmények kiterjedt funkcionalitású e-learning szolgáltatást biztosítanak oktatóiknak, hallgatóiknak és az egyetemi gyakorlóiskolák diákjainak. A távoktatásra való átállás elsődleges célja volt, hogy minden hallgató sikeresen be tudja fejezni a tanévet, teljesíteni a krediteket, és így egyetlen fiatal se kerüljön hátrányba a járvány okozta veszélyhelyzet miatt.

A közelgő vizsgákat is digitális formában kell megszervezniük az intézményeknek?

Alapvetően a vizsgaidőszakban is fenntartják a digitális formát az egyetemek, jellemzően az online vizsgáztatás mellett döntöttek, csak speciális szakok, tárgyak, záróvizsgák esetében kell személyesen megjelenni, megfelelő óvintézkedések mellett. Az oktatók módszertani útmutatókat kapnak, az intézmények a webes felületeken minden hallgatóhoz eljuttatják a szükséges információkat, szükség esetén eszközökkel és személyes támogatással is segíthetik az erre rászorulókat.

Sok hallgató az egyetem mellett munkát is vállalt, jellemzően a turizmus és vendéglátás területén. A kialakult járványhelyzetben nagyon sokan elvesztették állásukat. Őket hogyan támogatja a kormányzat? Érkeznek-e hallgatói megkeresések, visszajelzések?

A Hallgatói Önkormányzatok javaslatai is fontos visszajelzést jelentenek, a hallgatókat érintő legfontosabb intézkedést is velük szorosan együttműködve hoztuk meg. A koronavírus-járvány miatt minden harmadik hallgató elveszítette a munkáját, egyes diákszövetkezetek pedig ennél is kedvezőtlenebb arányról számoltak be. A beérkező jelzések alapján rögtön látszott, hogy az érintetteknek sürgősen szükségük van pluszforrásra. A szabad felhasználású, teljesen kamatmentes diákhitel plusz alkalmas eszköznek bizonyult arra, hogy a koronavírus-járvány idején a felsőoktatásban tanulókat segítse. Eddig több mint 8500 hallgató élt a lehetőséggel, legtöbben a maximális, félmillió forintos összeget igényelték. Az első folyósítások már meg is történtek.

A hitelfelvétel mellett van más lehetőség, ami bevételt jelenhet?

A diákhitel-lehetőségek bővítésén túl is fokozottan támogatjuk a felsőoktatásban részt vevőket. Február 1-jétől 30 százalékkal, 166 ezer forintra emelkedett a hallgatói normatíva összege. A felsőoktatási ösztöndíjakra fordítható keret ezzel bő két év alatt összesen 40 százalékkal bővült, ehhez a kormány csak 2020-ban 3,5 milliárd forint többletforrást biztosít. Emellett a hallgatók 17 különböző, az oktatási intézmények és az állam által nyújtott tanulmányi vagy rászorultsági ösztöndíjat vehetnek igénybe. A 2019-2020-as tanévben is több mint ezer hallgató kap nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat. A Klebelsberg Képzési Ösztöndíj a jövő pedagógusait támogatja, az egészségügybe készülők a Michalicza-ösztöndíjat és az egészségügyi alapképzések ösztöndíját pályázhatják meg.

A felsőoktatást érintő gazdaságvédelmi intézkedések első bejelentése a diplomaamnesztia volt. Valóban több mint százezer hallgatót érinthet a döntés?

A Gazdaságvédelmi akcióterv részeként mindenki mentesül a nyelvvizsga-kötelezettség alól, és így megkaphatja oklevelét, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett vagy tesz a felsőoktatásban, de az oklevél megszerzésének feltételéül előírt nyelvvizsgát nem teljesítette. Az intézmények folyamatosan egyeztetnek az érintettekkel. Az adategyeztetések során azt látjuk, hogy a lehetőség több mint százezer egykori és jelenlegi hallgatót érint. A dokumentumok kiadása folyamatos vagy postai úton hivatalos iratként, vagy a járványügyi rendelkezések szigorú betartása mellett személyes átvétellel.

A parlament előtt van az a törvényjavaslat, amely alapján alapítványi működésbe kerülne több egyetem is. Mi indokolta az átalakítást, és mely egyetemeket érinti?

Az állami felsőoktatási intézmények működési modellje az elmúlt évtizedekben érdemben nem változott, miközben az új tendenciák teljesen új kihívások elé állítják az intézményeket. A modellváltás általános célja, hogy az egyetemek a helyi társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaként, az igényekre rugalmasan reagálva biztosítsák a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, sport- és kulturális szolgáltatási hátteret a régió és az ország versenyképességéhez.

A magyar fiatalok színvonalasabb képzése, külföldi hallgatók és tanárok bevonzása bizonyos területeken hatékonyabban valósítható meg a jelenleginél egyszerre rugalmasabb és kiszámíthatóbb intézményi-működési környezetben. A kormány elsőként a Budapesti Corvinus Egyetem új modellben való működtetéséről döntött, amely alapítványi fenntartású közhasznú felsőoktatási intézménnyé alakult át. Az intézkedés célja, hogy 2030-ra a Budapesti Corvinus Egyetem a szakterületén a releváns nemzetközi felsőoktatási rangsorokban a világ 200, Európa 100 legjobb egyeteme közé kerüljön. A kormány elképzelései szerint hasonló elveken alapuló fenntartói modellváltás más intézményekben, intézménycsoportokban is hasznosan szolgálhatja a magyar fiatalok, a magyar gazdaság érdekeit.

A Miskolci Egyetem 2020. március 12-én Forrás: MTI/Vajda János

A parlament előtt álló törvényjavaslat szerint hat egyetem alapítói és fenntartói jogai vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek augusztus 1-jétől. A célunk, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek, ezért is teszünk meg mindent a versenyképes felsőoktatás megteremtéséért. Az innovációs tárca kezdeményezésére a Kormány ennek érdekében javasolta az Országgyűlésnek, hogy az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem új struktúrában működjön tovább. A törvényjavaslatok elfogadása esetén augusztus 1-jével az egyetemek alapítói és fenntartói jogai a közvetlen állami fenntartás helyett kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványokhoz kerülhetnek. A modellváltás nyomán növekedhet az intézmények saját bevételszerző képessége. Az állam a felsőoktatási intézményekkel 2022-től hosszú távú keretszerződések keretében alakítja ki a finanszírozási alapelveket, ami garanciát jelent a stabil és tervezhető működésre. Az állam a későbbiekben is aktív partnere lesz az intézményeknek.

Az új modellben is lesz állami ösztöndíjas képzés?

Nagyon fontos kiemelni, hogy mind a hat egyetemen biztosított lesz a továbbiakban is az állami ösztöndíjas képzési forma is, ezt a modellváltás nem befolyásolja. A jelenlegi és leendő hallgatóknak továbbra is lesz lehetőségük térítésmentes formában folytatni tanulmányaikat.

Idén valamelyest csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. Mit vár a kormány az átalakítástól hosszabb távon?

A kormány elsődleges célja az, hogy a magyar fiatalok versenyképes tudásra tegyenek szert a hazai felsőoktatásban. Ha jobb egyetemeken tanulhatnak, és értékesebb diplomát kaphatnak, sikeresebben állhatják meg helyüket az életben és a munkaerőpiacon. Biztató jel a felsőoktatásban tanulók vagy oda készülők számára, hogy Magyarországon a tavalyi évben a diplomások körében gyakorlatilag teljes körű volt a foglalkoztatás. Magasabb jövedelemre és komoly szakmai karrierlehetőséget kínáló munkahelyre számíthatnak azok, akik piacképes diplomát szereznek. Kiemelt szakpolitikai cél, hogy az egyetemek központi szerepet töltsenek be a kutatás-fejlesztésben és innovációban, intézményközi, vállalati és nemzetközi kapcsolataik tovább erősödjenek. A magyar egyetemek nemzetközi versenyképességének, oktatási színvonalának növelésével, minőségi képzési infrastruktúrájának felépítésével Magyarország regionális tudásközponttá válhat.

A kormány stratégiai célja, hogy a magyar fiatalok az elméleti és a gyakorlati tudást megfelelő arányban ötvöző, versenyképes ismeretekre tegyenek szert. A vállalkozások által keresett, a mindennapokban jól hasznosítható szaktudás elsajátítása biztos elhelyezkedéshez és tisztességes bérekhez segíti a diplomásokat. A színvonalas képzések a fiatalok egyéni sikerei mellett megalapozzák a magyar gazdaság teljesítményének további javulását is.