Kedden elfogadta az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt, valamint jóváhagyta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló jogszabályt is.
A képviselők 192 igen szavazattal, egyhangúlag hagyták jóvá a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által beterjesztett, kétharmados támogatást igénylő, a veszélyhelyzet megszüntetését kezdeményező javaslatot.
A veszélyhelyzet megszüntetéséről a kormány dönt, és az időpont ismertté válása után veszti hatályát a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény. Varga Judit igazságügyi miniszter korábban azt mondta, várhatóan június 20-án szűnhet meg a veszélyhelyzet.
Azzal, hogy a törvény elfogadásával lezárult a védekezés első szakasza Magyarországon, érdemes visszatekinteni arra, hogy a baloldal hogyan viselkedett a mögöttünk hagyott három hónapban.
Március 11-én rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett a kormány az ország teljes területére a koronavírus-járvány miatt. A veszélyhelyzet kihirdetésére azért volt szükség, mert az ekkor életbe lépő különleges jogrend biztosítja a járvány elleni védekezéshez szükséges gyors és rendkívüli intézkedések azonnali végrehajtását a kormány számára. A kormány március közepén azt kérte az ellenzéki pártoktól, hogy a hatékony védekezés érdekében a parlament térjen el a házszabálytól, és amint csak lehet, szavazzon a koronavírus-törvényről.
A baloldali képviselők (az MSZP, a DK, a Párbeszéd, a Jobbik és az LMP képviselői) azonban sem a házszabálytól való eltérést, sem magát a törvényt nem támogatták.
Érthetetlen volt a baloldal magatartása, hiszen az Alaptörvény és maga a törvényjavaslat világos korlátozásokat tartalmaz a kormány esetleges túlhatalmával szemben, így az Alkotmánybíróságnak és magának az Országgyűlésnek is van lehetősége mindenféle túlkapással szemben fellépnie.
Fontos azt is megemlíteni, hogy március elején a baloldali politikusok és sajtótermékek rendre azt állították, hogy a kormány nem hozta meg időben a szükséges szigorító intézkedéseket, illetve hogy az egészségügy nincsen felkészülve a járványra,
üzeneteikkel folyamatosan próbálták rombolni az egészségügyi intézkedésekbe vetett társadalmi bizalmat.
Jól jellemzi a baloldal fő üzeneteit a járvány kitörésének időszakából Arató Gergely DK-s politikus március 16-i parlamenti felszólalása, amelyben többek között arról beszélt, hogy „a kormány védőfelszerelés, maszk és kesztyű nélkül küldi az orvosokat és ápolókat, az egészségügyi dolgozókat a koronavírus elleni harcba", illetve azt is kijelentette, hogy szerinte „a kormány potenciális koronavírus-fertőzötteket, sőt kontaktszemélyeket sem hajlandó tesztelni."
A kormány emellett mindvégig biztosította a szükséges védőfelszereléseket a koronavírusos betegekkel foglalkozó orvosoknak, ráadásul a veszélyeztetett korcsoportba tartozó orvosok helyett a fiatalabb orvosokat helyezte a frontvonalba.
A hazai baloldal hazudozással, személyének teljes hiteltelenítésével próbálta az elmúlt hónapokban támadni Müller Cecília országos tisztifőorvost is. A baloldali támadások élén a Jobbik állt, de persze az MSZP és a Gyurcsány-párt sem maradt le, itt össze foglaltuk hosszan. Például a semmilyen orvosi végzettséggel nem rendelkező Bangóné Borbély Ildikó úgy fogalmazott március 24-én, hogy "mindennap elmondja az Operatív Törzsbe a Cecília főigazgató asszony, vagy nem tudom, hogy kell szólítani". Kunhalmi Ágnes pedig arról írt, hogy "tesztelni, tesztelni, tesztelni kell és maszkot kell viselni, mert akármennyire nem hisz benne Müller Cecília, mégiscsak inkább a WHO-ra hallgassunk, meg a mértékadó járványügyi szakemberekre." Ezzel szemben a WHO többször is kinyilvánította a védekezés azon szakaszában: a tünetmentes emberek maszkviselése nem jelent valódi segítséget, sőt, kockázatokkal jár (túlzott biztonságérzet, a maszkhoz nyúlkálás, stb.), és azt is elmondták, hogy Magyarország eleget tesztel. (A védekezés jelenlegi szakaszában már fontos a maszkviselés zárt helyeken, és ahol nem lehet védőtávolságot tartani, ezt a WHO és az Operatív Törzs is elmondta.)
A koronavírus-törvény kapcsán példátlan nemzetközi hadjárat indult Magyarország és a nemzeti kormány ellen. A hazai baloldali politikusok, illetve a hozzájuk kötődő, jelentős részben álhíreket terjesztő sajtóorgánumok folyamatosan náciztak, diktátoroztak.
Álságosan azt állították, hogy Magyarország diktatúra lett, a koronavírus-törvény hatálya örök időkre szól, és a demokrácia felszámolásához fog vezetni.
Többen azt hazudták, hogy felfüggesztették az Országgyűlés működését, ezt aztán sokan átvették. A koronavírus-törvény kapcsán, dacára a világjárványnak, az Európai Parlament május 14-én vitát rendezett Magyarországról, ahol a korábbiakhoz képest is rengeteg hazugság hangzott el a magyar kormányról, és az országról.
Az Európai Néppárt (EPP) vezetője, Donald Tusk egykori lengyel kormányfő és Európai Tanács-elnök is méltatlan vádakkal illette a magyar kormányt. A koronavírus-törvény elfogadásának napján a világjárványt okozó vírushoz hasonlította Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, Donald Trump amerikai elnököt és Jarosław Kaczyński lengyel csúcspolitikust. Tusk április 1-jén, informálisan már a Fidesznek az Európai Néppártból való kizárásáról beszélt. Április 16-án Tusk interjút adott a német szociáldemokratákhoz közel álló Der Spiegelnek.
Az interjúban Tusk valótlanul azt állította, hogy a 2015-ös migránsválság óta veszélyhelyzeti eszközökkel kormányoz Orbán Viktor, majd azt mondta, hogy Carl Schmitt egykori német jogász büszke lenne a magyar miniszterelnökre, ezzel gyakorlatilag lenácizta a magyar miniszterelnököt.
Érdemes azt is felidézni, hogy eleinte azért támadta a kormányt a baloldal és propagandasajtója, hogy nincs elég lélegeztetőgép, miután viszont Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy 7500-8000 lélegeztetőgépre lesz szükség az új típusú koronavírus okozta járvány magyarországi csúcspontján biztonsági okokból, hogy elkerüljük az olasz és spanyol drámai kórházjeleneteket, egyből arról kezdtek írni és beszélni, hogy igazából nem fontos az, hogy hány lélegeztetőgép van hazánkban, majd arról, hogy túl sok van.
A korábbi években azonban folyamatosan azt a hamis látszatot keltették, hogy Magyarországon nagyon kevés a lélegeztetőgép, és ezért a legtöbb költségvetési pénzt az ilyen típusú gépek beszerzésére kell átcsoportosítani.
Ezzel szemben a valóság az, hogy lakosságszám-arányosan hazánkban eleve nagyjából háromszor annyi lélegeztetőgép volt, mint Franciaországban, ami átlagos egészségügyi helyzetben - mint amilyen az elmúlt évtizedekben volt - bőségesen elég.
A hazai védekezést leginkább Szabó Tímea, az egy százalékon álló Párbeszéd társelnöke támadta a legvehemensebben. Május közepén penetráns hangnemben szólította fel Kásler Miklóst, hogy „Először is: szégyellje magát!", majd így folytatta: „Miniszter Úr, mikor vállalja a felelősséget több száz ember haláláért?". Szabó itt nem állt meg, később ugyanis közölte, hogy amíg Kásler van az egészségügy élén, „addig emberek milliói vannak veszélyben".
Karácsony Gergely társelnöke korábban is nettó hazugsággal hergelte a közvéleményt, hiszen április 20-i parlamenti felszólalásában egyenesen azt állította, „az egész kerek nagy világon Magyarországon halnak meg a legtöbben a koronavírus-járványban". A valóság ezzel szemben, nemhogy az egész világra, de még Európára sem volt igaz az állítás, hogy hazánkban halnának meg a legtöbben.
Ráadásul az egymillió lakosra jutó arányszámot véve Európában nálunk van az egyik legkevesebb fertőzött.
Hasonlóan nem támogatta a baloldal az érettségi megtartását. A baloldali irányultságú Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete például azt írta április 16-i közleményében, hogy „május elején felelős tanár nem érettségiztet, felelős szülő pedig nem küldi a gyerekét érettségizni". A Jobbik megajánlott jegyeket javasolt az érettségi helyett, a DK halasztást kért a diákoknak, az LMP pedig kizárólag a szóbeli vizsgák megtartása mellett volt.
A baloldali támadások ellenére az érettségit minden gond nélkül meg lehetett rendezni, és a járványügyi szakemberek ajánlásait betartva egyáltalán nem nőtt a fertőzésveszély.
Miután május végére egyértelmű lett, hogy sikeresek voltak a kormány koronavírus-járvány ellen hozott intézkedései, a baloldal a kormány gazdaságvédelmi akciótervét támadta. Így többek között a bértámogatási programot, a beruházásösztönző programot és a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetését. A kormány gazdasági lépéseinek a helyességét támasztotta alá, hogy 2020 első negyedévében, miközben a tavalyi első negyedévvel összevetve Franciaország (-5,4 százalék), Olaszország (-4,8 százalék) és Spanyolország (-4,1 százalék) már komoly gazdasági visszaesést szenvedett el - Magyarország továbbra is növekedni tudott.
A baloldali kritikák hitelességét nagyban rombolta, hogy több olyan önkormányzat is komoly mulasztásokat követett el, ahol ezek a pártok vannak hatalmon.
A leglátványosabb problémák Budapesten alakultak ki, ahol feltehetően a járványügyi szabályok nem megfelelő alkalmazása miatt például a fővárosi fenntartású Pesti úti Idősek Otthonában az ország legsúlyosabb gócpontja alakult ki.
Továbbá a baloldali városvezetők visszaélnek a rendkívüli jogrend nyújtotta lehetőségekkel, amit jól mutat, hogy Vác polgármestere például a képviselő-testület megkérdezése nélkül módosította a költségvetést. Megszorításokat vezettek be Hódmezővásárhelyen és Ózdon is, miközben a kormányon mindig a szociális érzékenységet kérik számon.
A baloldalnak a helyi megszorítások mellett arra is jutott energiája, hogy egy álvideót készítsen, itt részletesen összefoglaltuk a történetet. A videót az MSZP a mentőszolgálat székháza előtt forgatta, és OMSZ-es mentőautókat mutogattak. Egy magát mentősnek kiadó nő magyarázatott valótlanságokat az MSZP-s Korózs Lajosnak.
Nem sokkal a felvétel megjelenése után kiderült, a nő nem dolgozott mentősként sem az Országos Mentőszolgálatnál, sem betegszállító cégeknél, sőt, a Szamaritánus Mentőszolgálatnál sem, amit később a munkahelyének mutatott be.
Az ügyben rémhírterjesztés miatt nyomozást indított a Készenléti Rendőrség Kerületi Nyomozó Iroda, és egy gyanúsítottat már ki is hallgattak. A bődületes hazugságokat tartalmazó kisfilmet az MSZP vezetése, név szerint Tóth Bertalan pártelnök, Molnár Zsolt és Nyakó István hagyta jóvá.
Az, hogy a baloldal egy nyilvánvalóan hamis hír terjesztésével próbált ártani voltaképpen az egész országnak, annak fényében különösen felháborító, hogy az elmúlt hónapokban egyetlen kormányzati döntést sem támogatott a koronavírus elleni védekezésben.
Az Országgyűlés tehát ma visszavonta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt. Szintén a járvánnyal összefüggésben született döntés az egészségügyi készenlét intézkedéseiről, valamint az idei költségvetés módosításáról is. A veszélyhelyzet megszüntetését 192 igen szavazattal támogatták a képviselők a kétharmados többséget igénylő részeknél, míg az egyszerű többséget igénylő résznél 191-en.
A járványügyi készültségről szóló törvény kétharmados többséget igénylő részeit 135 igen mellett szavazta meg az Országgyűlés, míg a sima többséget igénylő rendelkezéseit 132 igen szavazat mellett fogadta el. A baloldal tehát nem támogatta a járványügyi készültség bevezetését.