Múlt héten az ország egész területén megszűnt a rendkívüli jogrend, ami egyben azt is jelentette, hogy ebben az időpontban véget ért Karácsony Gergely korlátlan hatalma is. Ez pedig azt vonta maga után, hogy akármennyire nem szerette volna, a főpolgármesternek össze kellett hívnia a Fővárosi Közgyűlést.
A budapest.hu-n közzétett közgyűlési meghívó szerint 71 javaslatot tárgyalnak a képviselők a testület szerdai ülésén. Alapjaiban rajzolja át Budapest "arculatát" az a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) -módosítás, amely a hatos számú napirendi pontban volt elrejtve. A javaslat értelmében
a főpolgármester lényegében bárkit felkérhet Budapest képviseletére és pénzügyeinek intézésére.
Az előterjesztés szövegének megfogalmazása szerint a főpolgármester a budapesti önkormányzat képviseletére meghatalmazást, illetve nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazást a főpolgármester-helyettes, a tanácsnok, a főjegyző, a Főpolgármesteri Hivatal állományába tartozó köztisztviselő vagy munkavállaló, a bizottsági elnök, a képviselőcsoport vezetője számára adhat. A rendelkezésnek ez a része azt jelenti, hogy Karácsony a fővároshoz köthető személyeknek adhatja át a hatalmát.
Csakhogy a jogszabály szövegében van egy különös kitétel, miszerint ha a főpolgármester úgy dönt, "szükséges körben más személy" is eljárhat és dönthet helyette. Ez pedig magában hordozza a lehetőséget: olyan magánszemélyt vagy céget kér fel a feladatra, akinek nincs köze a fővároshoz. Az, hogy a "szükséges körben" pontosan mit jelent, nincs kifejtve az előterjesztésben.
Átengedte a közgyűlés
"Bízzunk a mindenkori főpolgármester bölcsességében, hogy ezt a közjó javára fordítja" - így kommentálta Karácsony Gergely, hogy a baloldali testület rábólintott a furcsa SZMSZ-módosításra.
Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere hozzászólásában kifejtette, nem tudja támogatni a javaslatot.
A szokatlan húzást Kovács Péter fideszes polgármester vette észre, aki még a szavazás előtt kommentálta azt közösségi oldalán. Úgy példázta a javaslatot, hogy Karácsony innentől akár a Városháza portására, vagy éppen a takarítónőjére is bízhatná Budapest képviseletét. Ugyanakkor szerinte sokkal valószínűbb az a forgatókönyv, hogy egy külsős cég, egy jó nevű alapítvány bukkan fel a háttérben, hiszen az előterjesztés lehetővé teszi a meghatalmazottak pénzügyi költekezését.
"Az SZMSZ módosításával Karácsony Gergely a portásra vagy akár a takarítónőre bízhatná a Budapest Főváros Önkormányzatának képviseletét. Ad abszurdum még külsős cég is képviselhetné (esetleg valamely jó nevű alapítvány?) a Fővárost. Mi több a főváros pénzét is költhetnék szabadon a nevezett személyek. Most mit mondjak? Diktatúra vagy anarchia?" - fogalmazott.
Az Origo a történtek kapcsán megkereste ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, értékelje a fővárosi vezetés lépését. "Az SZMSZ módosításával a főpolgármester arra kap jogosultságot, hogy Budapest Főváros Önkormányzata képviseletére meghatalmazást, illetve Budapest Főváros Önkormányzata nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazást a szükséges körben más személy számára adhasson. A SZMSZ ennek az ismeretlen külső félnek jognyilatkozat tételi, azaz például szerződéskötési felhatalmazást is adna, amelyhez elég lenne a Fővárosi Közgyűlésen túl az átruházott hatáskörben eljáró alsóbb fokú szervének előzetes jóváhagyása is" - ismertette a javaslat lényegét.
A Századvég jogi szakértője ezután kiemelte, hogy az alaptörvény rendelkezése szerint a helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja.
Ennek a közjogi, közhatalmi funkciónak akár közvetlen, akár közvetett kiszervezése harmadik személy számára alkotmányellenes
- összegzett ifj. Lomnici, aki szerint ezzel fennáll annak a veszélye, hogy
külföldről finanszírozott civil szervezetek közhatalmi jogosultsághoz juthatnak, továbbá akár a nemzeti vagyonról is dönthetnek.
"Mivel az önkormányzati törvény alapján a helyi önkormányzatok az egységes állami szervezetrendszer részeként hozzájárulnak az Alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításához, az ettől a jogalkotói céltól eltérő különleges polgármesteri vagy főpolgármesteri jogkör-kiszélesítés ahhoz vezethet, hogy az adott városvezető államot hoz létre az államban, amely fejlett demokratikus jogállamokban sehol sem tolerált hozzáállás" - kifogásolta, hogy Karácsonyék államot hoznak létre az államban.
Furcsa kérdések a Fővárosi Közgyűlés asztalán
Nem egyedül az SZMSZ-módosítás miatt volt érdekes a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése.
A főpolgármester többek között azt kérte a képviselőktől, adják utólagos jóváhagyásukat a veszélyhelyzetben hozott intézkedéseihez. Mint ismert, ilyen volt például a fővárosi cégvezetők jelentős fizetésemelése, a főpolgármesteri hivatal létszámának indokolatlan növelése, vagy a kispesti korrupciós ügyekbe keveredő szocialista polgármester, Gajda Péter bizottsági kinevezése.
Az előterjesztések között szerepelt az a javaslat, amely Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes összeférhetetlenségi ügyében hozhat végső döntést. Karácsony Gergely jobbkeze az Új Egyenlőség Alapítványtól is felvett fizetést, ám a Gajda Péter által vezetett bizottság megállapította, hogy mindez nem ütközik jogszabályba.
Emellett napirendre kerül a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló rendelet is. Ennek értelmében Karácsony a kihasználatlan kerékpársávok felfestése, a forgalomlassítási tervezet mellett egy újabb intézkedéssel sújtaná a fővárosi autósokat. A tervezet nemcsak a parkolási zónák területét növelné, hanem a parkolási díjakat is.
Természetesen rengeteg kérdést vet fel ez a módosítás. Mi a célja ezzel Karácsonyéknak, pontosabban a tehetetlen főpolgármestert kézben tartó Gyurcsány-világnak? És persze, ami a legfontosabb: mi lesz a Lánchíddal, mi lesz a fejlesztésekkel, mi lesz Budapesttel?