A nő, aki nem volt cenzor. Sőt: az is lehet, hogy ott sem volt - Lendvai Ildikóról írt cikket Schmidt Mária

Liberális Klub vendége:Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt korábbi elnöke.Az est házigazdája, Tarján András.

Interjút készítettek a Rendszerváltás 30 sorozatban Lendvai Ildikóval, a Magyar Szocialista Párt egyik legfontosabb egykori vezetőjével. A furcsa, komoly kérdések nélküli interjúról Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója írt cikket.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Látószögön reagált az írásra. Mint írja,

ilyen gyáva, semmitmondó, semmire rá nem kérdező, a nyilatkozó szavait készpénznek vevő, összekacsintgatós valamit is ritkán olvas az ember.

Úgy beszélgetnek a Magyar Szocialista Párt egyik legfontosabb egykori vezetőjével, aki frakcióvezető és pártelnök is volt, előtte pedig az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, mint egy amatőr balett-táncossal, aki átpiruettezett az életén - teszi hozzá a történész.

Lendvai Ildikó Fotó: Bielik István - Origo

Az írás elején leszögezik Lendvairól, hogy szerintük "Nem volt cenzor, ahogyan szent sem." Csakhogy Schmidt Mária szerint mindenkinek, aki megélte a kommunista diktatúrát, egyértelmű: Lendvai Ildikó a pártállam cenzora volt, pártközponti és kiadóigazgatói minőségében is.

Lendvai Ildikó a meggyőződés nélküli karrieristák megtestesítője. A késő Kádár-kor magát szakértőnek, értelmiséginek látó apparatcsikja, aki karrierépítése érdekében vállalt szerepet a pártállam vezetésében. Élvezte az összes ezzel járó privilégiumot. Rögtön az interjú elején leszögezi, hogy

ő nem volt ugyan kommunista, de azért nem is határolódik el tőle.

Azt is mondja, hogy gazdasági alapjait tekintve jobban tetszik neki a szocializmus, mint a kapitalizmus. Miközben az MSZMP pártközpontjának munkatársaként végigasszisztálta a spontán privatizációt, és azt, hogy a nomenklatúra tagjai sorra tőkésekké váltak. Ahogy szocialista politikusként a közüzemek privatizálása ellen sem emelte fel a hangját - folytatja a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

A nő, aki nem volt cenzor, előbb a KISZ Központi Bizottságának apparátusába került, amiben – állítása szerint – politikai elkötelezettségnek nem volt szerepe.

Akkor mégis minek volt?

- teszi fel a jogos kérdést Schmidt Mária, majd összefoglalja, valójában mit is csinált Lendvai Ildikó: munkája abból állt, hogy tartalmi, vagyis ideológiai szempontból ellenőrizze és kiszűrje a párt irányvonalának nem megfelelő alkotásokat. Ezt csinálta, amikor a pártközpont munkatársa volt, és ezt csinálta a Gondolat Kiadó igazgatójaként is. Pont ez a cenzorok dolga. Szent tényleg nem volt. De cenzor igen - írja.

Majd hozzáteszi: Lendvai az elmúlt évtizedek meghatározó szocialista politikusává vált. Frakcióvezető, majd pártelnök lett. Vezetése alatt pártja, amely

végig biztosította Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ámokfutásának a támogatást,

lenullázódott. 2006-ban rendőrattakot vezényeltek a tüntetők ellen, amiért ő is kitüntetett felelősséggel tartozik, ahogy azért az elhibázott neoliberális gazdaságpolitikáért is, amihez a szocialisták még Marxnál is jobban ragaszkodtak, és ami milliókat zárt a devizahitelek csapdájába. Társtettes a 2004. december 5-i szégyenteljes magyarellenes kampányban, amivel az MSZP végleg kiiratkozott a nemzeti ügyek képviseletéből.