Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az online konferenciáról szólva Balog Zoltán, a párbeszédet kezdeményező Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke a közösségi médiában megjelent videójában elmondta: „Magyarország számára sorsdöntő, hogy merre és hogyan halad az európai nemzetek közössége. Európa számára sorsdöntő, hogy Közép- és Délkelet-Európa, benne Magyarországgal, elfoglalhatja-e az őt megillető helyet, amikor közös jövőnkről cserélünk eszmét."
Hozzátette,
különböző európai országokban merőben eltérő válaszok születnek, ha a pénzügyi válságról, a tömeges bevándorlásról vagy éppen a világjárványról van szó. Szükséges hát újrafogalmazni az európai szolidaritás területeit és formáit, megtalálni válaszainkban a közös és eltérő szálakat.
Miközben az EU állampolgárai egyre inkább elveszítik az európai intézményekbe és az európai egyesülésbe vetett bizalmukat, a nemzeti keretek felértékelődnek.
De az európai egység és a nemzetállam nem lehetnek egymást kizáró választások -
hangsúlyozta Balog Zoltán.
"Mi az erős nemzetek Európáját akarjuk. Mi közös fundamentumnak az alapító atyák kereszténydemokrata meggyőződését tekintjük" - mondta Balog, és óvott attól, hogy "a mai baloldali fölényű fősodratú média elrettentsen" attól, hogy alapvető értékeinket – melyek a család, a nemzet, a szubszidiaritás –, a teremtés megőrzésének az értékeit előtérbe helyezzük.
A Polgári Magyarországért Alapítvány keretein belül évek óta támogatják az európai vitákat a közös jövőről. Így számukra megtiszteltetés, hogy
"három kiváló államférfi" és egy "bátor francia politikus-filozófus" elfogadta a meghívást a webkonferenciára, hogy a létfontosságú kérdésekről, tabuk nélkül, cenzúrázatlanul bszéljenek
- fogalmazott Balog Zoltán a szerdai konferenciáról a videóban.
A beszélgetés egyik résztvevője Aleksandar Vucic 2017 óta Szerbia államfője. 1993-ban lett tagja a Szerb Radikális Pártnak (SRS) és még abban az évben képviselőnek választották a szerb parlamentbe. Az SRS 2008-as szétszakadása után kilépett a Radikális Pártból, és a Nikolics vezette Szerb Haladó Párthoz (SNS) csatlakozott. 2008-tól az SNS alelnöke, a 2012-es államfőválasztás után pedig elnöke.
Pártja a 2014-es választások során abszolút többséget szerzett a törvényhozásban, így Vucsics április 27-én kormányt alakíthatott a Szerb Haladó Párt, a Szerbiai Szocialista Párt és más kisebb pártok részvételével.
Jelentős szerepet vállalt a magyar-szerb megbékélés érdekében. 2014. november 2-án Szabadkán, a Zentai úti temetőben részt vett az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett megemlékezésen.
Ez volt az első alkalom, amikor a szerbiai vezetés a szabadkai emlékműnél lerótta kegyeletét.
A megemlékezésen Vucic bejelentette, hogy a vajdasági Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt hatályon kívül helyezték.
Vucic 2017-ben nyerte meg az elnökválasztást, míg pártja az idén júniusban tartott parlamenti voksoláson több mint kétharmadot szerzett.
Janez Jansa idén márciusban harmadszor lett miniszterelnök Szlovéniában. A jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) vezetője 2004-2008, illetve 2012-13 között már vezette az országot, s bár a két évvel ezelőtti választásokat is a pártja nyerte meg, a parlamenti többséghez nem volt elég mandátuma, és koalíciós partnert se talált magának. Janez Jansa most már biztos többséggel, 47 képviselői hellyel rendelkezik a 90 fős nemzetgyűlésben.
A 61 éves, négygyerekes Jansát harmadszori miniszterelnöki megbízatása alkalmából Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz hasonlította a nemzetközi sajtó. Elsősorban abban látják az azonosságot, hogy mindketten meghatározó politikusai a rendszerváltás utáni időszaknak.
Janez Jansa az egyetlen olyan parlamenti képviselő, aki a Jugoszláviától kivívott függetlenség óta a nemzetgyűlés tagja.
A magyar kormányfőhöz hasonlóan a kommunista hatalommal szembeni fellépésével szerzett magának hírnevet: 1988-ban a Mladina (Ifjúság) nevű magazin újságírójaként jugoszláv katonai titkokról írt leleplező cikket, amiért bíróság elé állították és bebörtönözték. Az emiatt kirobbant tüntetések is szerepet játszottak abban, hogy Szlovénia 1991-ben kiharcolta a függetlenségét.
A Jansa-kormány számára nagyon fontos a biztonság növelése, hiszen az SDS a Fideszhez hasonlóan élesen ellenzi az illegális bevándorlást, illetve az Európai Unió megengedő migrációs politikáját.
Szlovéniában szigorítják a menekültügyi eljárásokat, megerősítik a rendőrséget és visszaállítják a sorkatonaságot.
A beszélgetést vezető Francois-Xavier Bellamy 2019-ben a Republikánusok listavezetője volt az európai parlamenti választáson. Példaképe Nicolas Sarkozy, és azt mondta korábban: előbb kell a nemzet tagjának lenni, és csak utána európainak. Korábban arról is beszélt, hogy nem gondolja, hogy felépíthetjük Európát, ha az ellentéteket növeljük, és az EPP sem lesz erős, ha több részre szakad – tette hozzá. A francia uniós listavezető arról is beszélt, hogy nagyon jó a munkakapcsolata a Fidesz EP-képviselőivel a parlamentben, és az esetleges távozásuk nagymértékben gyengítené az EPP erejét.
A néppárt bomlasztása egyértelműen a baloldali erők érdeke; volt arra is példa, hogy egy szocialista képviselő az EP plenáris ülésén arról beszélt, hogy reméli, a Fidesz legközelebb már nem fog az EPP soraiban ülni.
Bellamy szerint nem szabad megengedni, hogy a baloldali erők diktáljanak az EPP-nek.
Az angol nyelvű konferenciát a Polgári Magyarországért Alapítvány Facebook-oldalán lehet majd követni 10 órától.
