A meddőségek felét meg lehetne előzni

Vereczkey Attila, a Versys Clinics igazgatója lett a Meddőségi Világszervezet magyarországi reprezentánsa - három éven át ő képviseli Magyarországot a szervezetben. A meddőségi specialista az Origónak elmondta, milyen intézkedésekre lenne szükség itthon annak érdekében, hogy a meddőség kezelése még sikeresebb legyen. Szerinte szabályozni kellene az új eljárásokat, lehetőségeket, erősítené a nemzetközi szaktudás Magyarországra áramlását, és elindítana egy prevenciós programot a fiatalok körében, ahol a reprodukciós egészségvédelemre hívnák fel a figyelmet. Interjú Vereczkey Attilával.

A világ legnagyobb meddőségi szervezetének, a Meddőségi Világszervezetnek (European Society of Human Reproduction and Embryology – ESHRE) lett a magyarországi reprezentánsa. Kik döntötték el, hogy ön képviselje az országot a világszervezetben?

Egy szavazás során lettem a szervezet magyarországi képviselője. Csak Magyarországon szavazhattak, és én kaptam a legtöbb szavazatot. Azért is örülök különösen, mert egy magánklinika vezetőjeként választottak meg, így pedig talán még megtisztelőbb az elismerés. A megbízatásom három évre szól. Klinikusként én képviselem Magyarországot a szervezetben, de egy magyar biológus is részt vesz a munkában magyar reprezentánsként. A klinikai munka – vagyis a lombikbébiprogram – nem működhetne alapkutatás nélkül.

Vereczkey Attila, a Versys Clinics igazgatója, a Meddőségi Világszervezet magyarországi képviselője fotó: Talán Csaba

Milyen konkrét munkát jelent majd a képviselet?

Az egyik legfontosabb, hogy szeretnénk Magyarországot nemzetközileg is dominánsabb pozícióba hozni.

A nagyobb országok töltik be általában a vezető szerepet, de úgy vélem, hinnünk kell abban, hogy kis országként is erősek tudunk lenni ezen a területen is.

Lobbizni szeretnék azért, hogy az ESHRE világkonferenciát Budapesten rendezhessük meg. Sajnos egyetlen közép-európai országban sem volt még ESHRE világkongresszus. Általában ennek technikai okai voltak – olyan előadótermet, komplexumot kell biztosítani, amely tizenötezer embert vendégül tud látni. Magyarországon talán már van ilyen létesítmény, amely képes lenne erre. A másik fontos cél, hogy a magyarországi meddőségi klinikák megszerezzék az ESHRE ARTCC által végzett nemzetközi akkreditációt. A mi klinikánkon, a Versys Clinics-ben már elindult ez az akkreditációs folyamat, az átvilágítás megtörtént. Mindenképpen jó lenne, ha a magyarországi meddőségi klinikákat arra ösztönöznénk, hogy megszerezzék ezt a hivatalos nemzetközi akkreditációt, mert a minőségbiztosítási ellenőrzés meghatározása ebben a rendszerben rendkívül fontos – hiszen a pacienseink mellet humán embriókkal foglalkozunk.

Vereczkey Attila fotó: Talán Csaba

A meddőség kezelésében lehet-e változás? Milyen munkát végez majd ennek érdekében?

Igen, ugyanis a nemzetközi szaktudást szeretném Magyarországra hozni. A koronavírus-járvány megmutatta ennek a szükségességét, ugyanis fontos kérdés, hogy ilyen esetekben a nemzetközi szervezetek gyors reakciója mennyi idő alatt ér Magyarországra.

Azt is el szeretnénk érni, hogy a magyarországi reprodukciós szabályozási rendszer naprakészebb legyen.

Úgy érzem, valamelyest konzervatív a magyar törvényi szabályozás – az 1997-es érvényben lévő egészségügyi törvény óta lényeges változás nem történt a területen.

A kép illusztráció. Forrás: Shutterstock

Milyen változtatásokra gondol?

A lombikbébi-program sikerét növelné, ha lehetőségünk lenne genetikai vizsgálatot végezni az embrión beültetés előtt. Fontos lenne az ivarsejt-adományozás és a béranyaság szabályozásának tisztázása is.

Magyarországon nem engedélyezett az ivarsejtekkel való kereskedelem - véleményem szerint nagyon helyesen -, de az adományozó felmerülő költségeit meg kell téríteni. Jó lenne ezt a rendszert részleteiben is egyértelműen tisztázni. Sajnos nagyon sok páciens kényszerül ma arra Magyarországon, hogy külföldre menjen – ugyanis például Csehországban, Ukrajnában, Grúziában a petesejt-adományozás, a béranyaság és a beültetés előtti embrióvizsgálat törvényi keretei tisztázottak. Ha itthon is egyértelmű lenne a szabályozás, nem mennének külföldre a meddő párok. A magyarországi finanszírozási rendszer kiváló, sok klinika foglalkozik a meddőség kezelésével, a gyógyszerek ingyen állnak rendelkezésre, a kezelés nagy tömegben elérhető. A kormány nagyon előnyös lépéseket tett ezen a téren. De szükséges lenne a szakmai frissítés – az új eljárások, lehetőségek szabályozása. Ezen kívül kiemelném még a reprodukciós egészségvédelem kérdését. Ezzel kiemelten szeretnénk foglalkozni. Fontos lenne, ha Magyarországon elindulna egy egészségügyi prevenciós program, amely a fiatalokat célozná meg, és széles körben felhívná a figyelmet a reprodukciós egészségvédelem fontosságára.

fotó: Talán Csaba

Mit jelent ez pontosan?

Számos körülmény miatt romolhat el egy ember reprodukciós képessége. A cél az lenne, hogy amit lehet, megelőzzünk, hogy minél kevesebb esély legyen a meddőség kialakulására. Azért tartjuk ezt rendkívül fontosnak, mert sajnos évről-évre egyre több meddő pár kér segítséget. Magyarországon évente 7-8 ezer beültetést végeznek a klinikákon, és ez a szám folyamatosan növekszik.

A prevenciós program célja az lenne, hogy a fiatalok figyelmét felhívjuk a reprodukciós egészségük védelmének jelentőségére.

Nemcsak a rákmegelőző programok, a dohányzásellenes kampányok fontosak – bár ezek is összefüggenek a reprodukciós egészségvédelemmel. Fontos lenne kiemelni, hogy a fiatalok vigyázzanak magukra, hogy évekkel később ne kelljen meddőségi klinikákra menniük, ha gyermeket szeretnének. Ez nemzetközileg is nóvumnak számít, ugyanis egyelőre kevés országban folyik ilyen oktatás. Pedig fontos lenne, hogy minél több baba szülessen meg egészségesen, ehhez pedig elengedhetetlen az egészséges ember– ez egy jövőbemutató, szenzációs dolog lenne.

Bizonyos esetekben tehát a meddőséget külső tényezők okozhatják, és ezeket meg lehetne előzni?

Igen, ez így van. Mondok néhány példát is: ilyenek a szexuális úton terjedő betegségek, a korai, nem kívánatos terhesség megszakítása, a különböző fertőző betegségek, a háttérsugárzás, a magasfeszültség, a légszennyezés, de még az egészségtelen étkezés is hozzájárulhat a meddőség kialakulásához. Ha ezeket elmondanánk a fiataloknak, tudatosítanánk bennük, hogy hogyan tudnának vigyázni a reprodukciós egészségükre, sok párt megkímélhetnénk attól, hogy meddővé váljanak.

fotó: Talán Csaba

Azt meg lehet becsülni, hogy a párok hány százalékánál alakult ki a meddőség külső körülmény miatt?

A meddő párok egynegyedénél nem tudjuk, mi okozza a problémát. Minden vizsgálat negatív, teljesen egészségesnek tűnnek, mégsem jön a baba. Ezt ismeretlen eredetű meddőségnek nevezzük. További egynegyedénél más egészségügyi gondok okozzák a meddőséget.

A gyermektelen párok felénél alakult ki károsodás valamilyen környezeti hatás miatt.

Ebben szerepet játszik az alkohol, a cigaretta, a túlsúly, valamilyen – például Chlamydia – fertőzés. Ez nagyon nagy szám. Ha elkezdenénk tanítani a fiatalokat, hogyan óvják meg a reprodukciós egészségüket, laposíthatnánk a görbét, és minden évben csökkenhetne a meddő párok száma.

Három fontos dolgot emelt ki: elsőként a meddőségkezelés új eljárásainak rendeleti szabályozását, aztán a szakmai modernizációt és végül a prevenciót. Véleménye szerint az elkövetkezendő három évben – amikor a világszervezetben képviseli Magyarországon – véghez vihetők ezek a feladatok?

Azt gondolom, hogy ha már el tudjuk indítani ezeket a folyamatokat, az is szép eredmény. De ha jól csináljuk a dolgunkat, azt remélem, tovább dolgozhatunk a céljainkért.

fotó: Talán Csaba

Magyarországon ma a párok hány százaléka meddő?

Ez az adat megfelel az európai átlagnak: nagyjából a párok 15-25%-a küzd meddőségi gondokkal. Ez körülbelül 250 ezer párt jelent. És itt nem csak az adott meddő párokról kell beszélni, hanem a szüleikről, nagyszüleikről, akik már várják az unokát, dédunokát, a testvérről, akinek már van két gyereke, de a kishúgánál még nem született meg a baba. Ha ezt is figyelembe vesszük – és figyelembe kell venni -, akkor a meddőség problémája csaknem másfél-kétmillió embert érint Magyarországon. A fájdalom, de a siker is nagy tömegeket érint a meddőség kérdésében.

A meddőség kezelésénél most milyenek az eredményességi mutatók Magyarországon?

Intézetünkben a beültetések 50-55%-a sikeres 35 éves életkor alatt – vagyis nagyjából minden második esetben létrejön terhesség. Ez az arány természetesen korosztályonként is változó.

A saját és a nemzetközi kutatási eredményeink is azt mutatják, hogy ha az embriót megvizsgálhatnánk beültetés előtt, és csak életképes embriót ültetnénk be, akkor a sikerességi ráta 70-75%-os lehetne, ezzel együtt a vetélések gyakorisága is jelentősen csökkenhetne.

A prevenciós program elindításával csökkenhetne a meddő párok aránya, a nemzetközi szaktudás beáramlásával még hatékonyabban kezelnénk a meddőséget, a törvények, rendeletek szabályozásával pedig több lehetőséget adhatnánk a pároknak. Ha ezek mind megvalósulhatnának, még több egészséges gyerek születne Magyarországon.