Az október 11-én a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6-os számú egyéni körzetében megtartott időközi országgyűlési választással az idei évre véget ért azon időközi választások sora, amiben több ezer, vagy éppen több tízezer ember mondhatná el a véleményét. Éppen ezért itt az idő, hogy mérleget vonjunk arról, hogyan alakultak az idén megtartott időközi választások eredményei, és hogyan változtak az erőviszonyok az elmúlt években a pártok között. Az értékelést nagyban megnehezítette, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetséget leszámítva a baloldali erők nagyon sokfajta módon indultak. Hol együtt, hol külön, hol egy független jelölt mögé beállva. Mindezek ellenére a számokból azért reális képet kaphatunk arról, mekkora támogatottsággal is bírnak a különféle politikai erők.
2020 abból a szempontból egyedülálló év volt, hogy a sok önkormányzati voksolás mellett két időközi parlamenti választást is tartottak. Az utóbbira egyébként 2015 óta nem volt példa.
Értékelésünkben a kéttípusú választás eredményeit összevontuk. Ennek oka, hogy most az időközi országgyűlési voksolásokon is személyekre szavaztak, és nem volt listás választás.
A februárban tartott dunaújvárosi parlamenti választáson függetlenként induló, de a Fidesz támogatását élvező Molnár Tibor eredményét pedig a kormánypártokhoz számoltam.
Az előbb felvázolt keretek alapján 2020-ban összesen 308 200 választó élhetett volna az állampolgári jogával. Ebből 118 966 fő ment el voksolni, ami 38,6 százalékos aránynak felelt meg. Sokan mondhatják, hogy ez a részvételi arány messze elmarad egy országos voksolás eredményétől, de mivel itt időközi megmérettetésekről beszélünk, amelyek jóval kevesebb embert érintenek, így a közel 40 százalékos aktivitást meglepően jónak lehet mondani.
A 18 időközi önkormányzati és parlamenti választás eredményét összesítve
a Fidesz-KDNP 51,23 százalékot ért el. A baloldali pártok különféle összefogásai csupán 41,46 százalékot szereztek, tehát a kormánypártok közel 10 százalékpontot vertek rájuk.
Értékelhető eredményt a valóban független jelöltek értek még el. Ők 2,99 százalékot szereztek a mögöttünk hagyott voksoláson. Az MSZP és a Momentum különversenyét az egy százalék alatti sávban Fekete-Győrék nyerték. A Momentum 0,45, míg a szocialisták 0,42 százaléknyi szavazatot gyűjtöttek idén.
A fent bemutatott eredmények akkor nyerik el valódi értelmüket, ha megnézzük, hogy a korábbi választásokon milyenek voltak az erőviszonyok ugyanezekben a körzetekben. 2018-ban és 2019-ben 55,07 százalékos volt a részvétel. Akkor a Fidesz-KDNP szövetség csupán 44,48 százalékot szerzett. A Jobbik 23,92, a baloldali pártok különféle szövetségei 14,79, az MSZP és a DK közösen 8,87, míg a függetlenek 4,12 százalékot kaptak. Világosan látszik tehát, hogy a korábbi voksolásokon az érintett körzetekben a baloldal lényegesen jobban szerepelt 2020 előtt, mint 2020-ban.
Ezek az adatok egyértelműen arra is rávilágítanak, hogy a baloldali erők összeborulása nem járt automatikusan azzal, hogy a szavazataik száma is növekedett volna.
Ezzel szemben azt látjuk, hogy a Fidesz-KDNP szövetség tudott javítani a korábbi szereplésén, sőt az 50 százalékos határt is át tudták lépni 2020-ban. Az utóbbi eredmény egyébként nagyjából megegyezik azokkal a számokkal, amiket a különféle intézetek mértek a kormánypártoknak.
Végezetül pedig, ha a 2020-as időközi választási eredményeket megpróbáljuk országosan kivetíteni, akkor a Fidesz-KDNP nagyjából 120-125 mandátumot szerezne, míg a Gyurcsány-koalíció 74-79 mandátumot.