Kovács István az Európai Kutatási Tanács (ETK) létrehozásának előzményit is ismertetve közölte: a testület a 2008-as gazdasági válságot követően jött létre eredetileg azzal a céllal, hogy hozzájáruljon új, innovatív tudomány- és iparágak, továbbá üzletágak létrejöttéhez szakmai kutatások finanszírozásával.
Az elemző- és kutatóintézet megvizsgálta, hogy a szervezet támogatási gyakorlata megfelel-e az előzetesen lefektetett feltételeknek.
Az Alapjogokért Központ európai uniós műhelyének projektvezetője, Kovács Attila elmondta, hogy 2014/15 óta a több ezer pályázat jelentős részének van, lehet a piacon is alkalmazható hozadéka, azonban olyan projektek is eurómilliós támogatást élveznek, amelyeknek sok köze nincs a szervezet szabályzatában leírtakhoz. Hangsúlyozta azt is, hogy az egyébként a pénzek felett diszponáló vezető kutatók visszatérő vendégek a nyugat-európai fősodratú médiában, vagyis politikai-ideológiai állásfoglalásaikat adott esetben egy brit közszolgálati médiumban is kifejthetik, persze objektív tudományos kutatásoknak beállítva azt.
Kiemelte azt is, hogy rengeteg olyan pályázatot találtak, ahol nem is európai kutatók kapják meg a támogatást, hanem a pénz pl. egy liberális amerikai egyetemi tanszéken köt ki.
Kovács Attila több példával próbálta illusztrálni, hogy miről is van szó, nézzünk néhányat:
Kovács István tájékoztatása szerint az Alapjogokért Központ közérdekű adatigényléssel fordul a tanácshoz annak kiderítésére, hogy "ezek a visszás projektek" miként illeszkednek az ETK eredeti céljai közé.
Úgy fogalmazott, hogy
ezeknek a pénzeknek lenne jobb helye, különösen a koronavírus-járvány sújtotta európai gazdaságban.
Kovács Attila közölte: az EKT euró tízmilliókkal támogatta a nyílt társadalom eszméjének - köztük a migráció, jogállamisági kérdések és a genderideológia - terjesztését. Álláspontja szerint a tanács elfogultságát jól mutatja, hogy a támogatott projektek absztraktjaiban mindössze nyolc alkalommal fordul elő a keresztény szó, míg az iszlám tizenötször.