A távmunka szabályainak változás a veszélyhelyzet idején

A koronavírus második hulláma elleni védekezés jegyében a kormány rendeletben módosította a távmunka szabályait a veszélyhelyzet időtartamára. A reform célja a távmunka rugalmasabbá tétele annak érdekében, hogy minél szélesebb körben igénybe lehessen venni ezt a foglalkoztatási formát. Az új szabályok 2020. november 12-én léptek hatályba és várhatóan 2021. február 8-ig lesznek alkalmazandók. A szabályozás leglényegesebb elemeit a KCG Partners jogi szakértői összegezték.

1. Előzmények

Az új szabályozás célja a távmunkavégzés rugalmasabbá tétele, mellyel összefüggésben módosításra kerülnek a kapcsolódó munkajogi, munkavédelmi és adójogi szabályok is. Az új szabályok elősegítik a munkahelyen történő munkavégzés miatti egészségügyi kockázat csökkentését, valamint hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalkozások a járvány ideje alatt is működőképesek tudjanak maradni. A koronavírus első hullámának tapasztalatai szerint a távmunka sok területen bevált és egyaránt előnyös lehet a munkavállalók és a munkáltatók számára. Az új kormányrendelet nem előzmény nélküli, mivel már a nyár végén napirendre került a távmunka újraszabályozása. A vonatkozó törvényjavaslat végül nem került elfogadásra, azonban több eleme megtalálható a most életbe lépett új (átmeneti) szabályok között.

2. A távmunka szabályai

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.") szerint távmunkavégzésnek minősül a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen, rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.
Az új kormányrendelet értelmében azonban a veszélyhelyzet időtartama alatt a felek az Mt. távmunkavégzésre vonatkozó előírásaitól eltérően is megállapodhatnak. E rendelkezés számos könnyítésre teremt lehetőséget, így például nem követelmény, hogy a távmunkavégzésnek rendszeresnek kell lennie, így az akár részlegesen, a munkanapok egy részében is folytatható.

Továbbá nem szükséges a munkaszerződésben rendelkezni a távmunkavégzésről, elegendő a felek ezirányú megállapodása is, ami gördülékenyebbé teheti az átállást. Változatlan marad azonban az, hogy a távmunka egyoldalúan nem rendelhető el. Ha a munkáltató mégis egyoldalúan szeretné utasítani a munkavállalót arra, hogy otthonról végezze munkáját, akkor ez munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében történhet, melynek tartama naptári évenként nem haladhatja meg a 44 munkanapot vagy 352 órát. A távmunka alkalmazási lehetőségének kiterjesztését szolgálja az is, hogy a felek akár megállapodhatnak abban is, hogy a munkavállaló nem számítógépes munkát végez távmunka keretében.

Forrás: Shutterstock

3. Munkakörülmények biztosítása

Az átmeneti szabályok szerint a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, a munkavállalónak pedig ezek teljesülésére figyelemmel kell megválasztania a munkavégzés helyét.
Azonban nem változik az az általános szabály, hogy a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért, és az ezzel kapcsolatban keletkező költségek nem háríthatók át a munkavállalóra.

Távmunka esetén is a munkáltató alapvető kötelezettségei közé tartozik, hogy a munkavégzéshezszükséges feltételeket, így a munkaeszközöket biztosítsa (például telefon, laptop). A felek azonban megállapodás esetén ettől eltérhetnek és a távmunkavégzést a munkavállaló akár saját eszközzel is folytathatja.

4. A távmunka költségei – adózási kérdések

A távmunkavégzés során számos plusz költség merül fel, tipikusan ilyen lehet a megemelkedett rezsi (internethasználati díj, bérleti díj, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja) költsége.
Az átmeneti szabályok újítása, hogy a munkáltató adómentesen nyújthat a munkavállalónak havi 16.100,- Ft (a mindenkori minimálbér 10%-a) költségtérítést havonta. Ez az összeg igazolás nélkül, átalány-költségtérítés formájában, adómentesen (SZJA mentesen) nyújtható a munkavállalónak és célja a távmunkavégzés során a munkavállalónál felmerülő megemelkedett rezsi költségek és internethasználati díjak fedezése.

E mellett az Szja tv.-ben meghatározott körben – például számítástechnikai eszköz beszerzése esetén – továbbra is lehetőség van arra, hogy a munkáltató adómentesen megtérítse a munkavállalónak az igazolt, távmunkavégzéssel összefüggésben felmerült (200.000,- Ft-ot meg nem haladó) költségeit. (A 200.000,- Ft-ot meghaladó eszközbeszerzés esetén az értékcsökkenési leírás szabályait kell alkalmazni.)

Fontos szabály, hogy a rezsi (bérleti díj, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja), illetve internethasználati díj esetében a tételes elszámoláson felül nem alkalmazható az átalány-költségtérítés, tehát ebben a körben a felek megállapodása szerint vagy a 16.100,- Ft általány-költségtérítés vagy a tételes, számlával igazolt elszámolás alkalmazható.

5. Összegzés

Az átmenti szabályok kellően rugalmas keretet biztosítanak ahhoz, hogy a felek egyedileg a munkaszerződésben rendezzék a távmunkavégzés számukra legkedvezőbb feltételeit. Ezen felül a távmunkavégzésre való átállást ösztönzi még az is, hogy a munkáltató adómentes átalány-költségtérítés formájában hozzájárulhat a felmerülő kiadásokhoz.