Szlávik János: Folyamatosan emelkedik a betegek átlagéletkora
![Koronavírus, vírus, ápoló, egészségbiztonság, egészségvédelem, izolációs terem, kórházi ágy, kórházi szoba, koronavírus-járvány, kórterem, lélegeztetőgép, védőöltözék, védőruha, maszk, arcmaszk, védőmaszk, védőfelszerelés](https://cdn.origo.hu/2023/12/__qLmreCffnUss1ntlU8bK1UQuLhjCeTH0Bds2Urio0/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzFkNGE2ZWZiMzhlNTQ5OWI4MzgxZDFjNWU3YWQ4ODc2.webp)
Nem érdemes összehasonlítani a különböző országok halálozási adatait, hiszen míg Magyarországon mindenkit, aki akkor hal meg, amikor fertőzött volt, a koronavírus áldozatának tekintenek,
külföldön előfordul az is, hogy ha valaki a betegség kezdete után egy héten belül nem hal meg, akkor már nem a koronavírus áldozataként könyvelik el
- mondta Szlávik János.
Felhívta a figyelmet, hiába emlegetik úgy a fertőzést, mint ami az idősekre veszélyes,
a nagy számok törvénye alapján fiatalok is belehalhatnak.
Hozzátette, általában a betegség hetedik-nyolcadik napjára válhat kritikussá a betegek állapota, ekkor kerülhetnek lélegeztetőgépre. Ilyenkor - az esetek több mint felében - a lélegeztetőgép segíti át a betegeket a súlyos állapoton.
Ugyanakkor egy idős és alapbetegségekkel küzdő embernél nem lehet sokáig fenntartani a kezelést, ezért lehet azt látni, hogy a halottak átlagéletkora 60-80 év, míg gyermekek esetében a halálesetek száma "extrém ritka"
- fogalmazott Szlávik János.
Kitért arra is, az esetek többségében mostanra már nem állapítható meg, hogy hol és kitől kapták el a betegséget a fertőzöttek, ami azt jelzi, hogy a vírus a közösségi terjedés szakaszában van.