Magyarország nem Európa ellen, hanem Európáért küzd

Varga Judit igazságügyi miniszter.

Magyarország soha nem Európa ellen, hanem éppen Európáért és gyermekeink, unokáink európai jövőjéért küzdött és küzd - írta Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-oldalán hétfő reggel.

Tisztázzunk néhány dolgot az uniós költségvetésről szóló végső döntéshez közeledve Magyarország és az Unió viszonya kapcsán, hiszen a hosszú tárgyalások során az uniós intézmények, egyes tagállamok és a hazai ellenzék sok kérdést belekevert a számok közé

- fogalmazott a miniszter.

Tisztázzunk néhány dolgot az uniós költségvetésről szóló végső döntéshez közeledve Magyarország és az Unió viszonya...

Közzétette: Varga Judit – 2020. november 15., vasárnap

Hozzátette, hogy

Magyarország az unió alapító atyáival egyetértve azt vallja, hogy Európa vagy keresztény és humanista lesz, vagy nem lesz.

Továbbá közölte, hogy a magyar és az európai emberek döntő többsége határozottan úgy véli, hogy Európának nem szabad feladnia identitását és azokat az alapvető értékeit, amiktől Európa a világ legélhetőbb kontinense.

Magyarország a 2004-es uniós csatlakozáskor nem egy föderalista Európára, nem a globalizmusra, és főleg nem az Európai Egyesült Államokra mondott igent, hanem az erős nemzetállamokra épülő, egymást segítő és tiszteletben tartó szövetségre.

A csatlakozáskor nem adtuk fel a nemzeti szuverenitásunk azon részét, hogy eldönthessük, kivel akarunk együtt élni a saját hazánkban. A miniszter hozzátette, hogy

nem azért mondtunk igent az unióba történő belépésre, hogy Brüsszel meghatározhassa számunkra, hogy

• mit tartunk családnak,
• mit hívunk házasságnak,
• kik és milyen feltételekkel fogadhatnak Magyarországon örökbe gyermekeket.

Varga Judit közölte, nem igaz, hogy a migrációs válság során Magyarország nem volt szolidáris a többi tagállammal, hiszen több százmilliárd forintot költött Európa határainak védelmére, és igyekszik helyben segíteni a bajba jutott embereken, mert úgy véli, hogy nem a bajt kell Európába hozni, hanem a segítséget kell a rászorulókhoz eljuttatni. Hangsúlyozta, hogy

nem Magyarország támadja Brüsszelt és más tagállamokat különböző, mondvacsinált jogállamisági köntösbe bújtatott vádakkal, hanem fordítva.

Varga Judit, Magyarország igazságügyi minisztere Fotó: Csudai Sándor - Origo

Nem mi kritizáljuk azokat a tagállamokat, ahol nincs alkotmánybíróság, vagy a kormány közvetlenül irányítja az ügyészséget, vagy ahol a politikai szereplők nevezik ki a bírákat, hanem fordítva.

Varga Judit tovább sorolta, hogy nem mi kértük számon a jogállamiságot azon tagállamokon, ahol az utóbbi időkben folyamatosak a keresztények elleni brutális támadások és egyre gyakrabban fordulnak elő antiszemita atrocitások, hanem ők rajtunk.

A miniszter rámutatott arra is, hogy szemben a magyar ellenzék állításával, az uniós támogatások, kohéziós források nem könyöradományok, hanem az uniós szerződések alapján Magyarországot jogosan megillető kifizetések.

A miniszter részletezte, hogy

Magyarország ezen forrásokért cserébe a csatlakozáskor rengeteg mindent vállalt, többek között: megnyitotta piacait, lemondott a vám- és egyéb bevételeiről, átültette a teljes uniós joganyagot, elfogadta a tőke szabad áramlását

(ezzel lehetővé téve a tőkeerős nyugat-európai cégek korlátok nélküli beruházásait), valamint Magyarország is jelentős összegekkel járul hozzá az unió közös költségvetéséhez.

Hozzáfűzte, hogy nem Magyarország zsarolja és helyezi nyomás alá Brüsszelt az uniós költségvetési forrásokról döntő tárgyalások során, hanem fordítva. Aki ismeri a magyar történelmet, az pontosan tudja, hogy amikor gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó, akkor a magyar emberek és Magyarország nem köt kompromisszumot, jelentsen ez akár szabadságharcot, akár csak egy egyszerű vétót.

Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad

- idézte Varga Judit a Facebook-oldalán Wass Albertet.