A koronavírus elleni védekezésről, a járvány megfékezéséről alapos vitát folytatott az Országgyűlés ma és egy héttel ezelőtt is. A vita részben az eddig megtett intézkedésekről, másrészt a demokráciára leselkedő vélelmezett veszélyről szólt.
A két ülésnapot figyelemmel kísérve megnyugtató, hogy egyetlen képviselő sem tartotta indokolatlannak az eddig megtett intézkedéseket, és senki nem állította a már meghozott döntésekről, hogy azok veszélybe sodornák a demokráciát. Ugyanakkor az ellenzéki képviselők a magyar demokráciára veszélyesnek tartották a kormány jövőbeli „korlátlan" felhatalmazását. Ezért két kérdést kiemelten vizsgáltam.
Az első:
Korlátlan-e a kormány felhatalmazása időben?
A kormány felhatalmazása nem határidő nélküli, hanem feltételtől függő, a járvány megszűnésével véget ér.
A második kérdés:
Korlátlan-e a kormány felhatalmazása a döntések tartalmát illetően? Egyszerűbben, mindent megtehet-e?
Nem. A kormány felhatalmazása csak a járvány megelőzésére, kezelésére, felszámolására, a káros hatások mérséklésére vonatkozik. Az Országgyűlés ellenőrző szerepe, a kormány beszámolási kötelezettsége a járvány idején is megmarad. A járványt követően pedig az Országgyűlés dönt a rendkívüli intézkedések sorsáról.
Mindannyian tudjuk, hogy még nehéz hetek várnak ránk. A védekezés kérdései tartósan az Országgyűlés napirendjén szerepelnek majd. Ezért is fontos, hogy mindenki tanúsítson önmérsékletet. Ez nem a politikai haszonlesés ideje.
A további vitákhoz Kossuth Lajos 172 évvel ezelőtti – a felirati vita során – megfogalmazott szavait ajánlom megfontolásra:
...az országgyűlés politicáját azon magasságra méltóztassanak felemelni, mellyet az idő elénkbe szab. (...) emeljük fel politicánkat a körülmények szinvonalára....
Áder János
Magyarország köztársasági elnöke