Szlávik János: Mindenki potenciális fertőzött, aki szembejön az utcán

Többféle vakcina érkezik majd Magyarországra - minden védőoltásnak más a hatásmechanizmusa. Nagyon jó hír, hogy az oltások több mint 90 százalékban hatékonyak - mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa. Azt is hangsúlyozta, hogy védőfelszerelés, lélegeztetőgép és fertőtlenítő elegendő mennyiségben áll rendelkezésre, viszont mivel az orvosok, ápolók közül is néhányan megbetegednek, a még egészséges orvosokra több munka hárul. A járvány elleni intézkedések betartása rendkívül fontos, csak így lehet megfékezni a vírus terjedését. Az orvosok is nagyon vigyáznak magukra, éppen ezért semmilyen társadalmi életet nem élnek - ez pedig mentálisan megterhelő. „A magam részéről azt tudom mondani, hogy ha a televíziók újra sugároznának vetélkedőket, valamelyest ki tudnék kapcsolódni, ugyanis vetélkedőfüggő vagyok" - mondta Szlávik János.

Akár négyféle koronavírus elleni vakcina is érkezhet Magyarországra - legalább kettőről már kiderült, hogy több mint 90 százalékos hatékonyságú. Mit jelent ez a szakember számára?

Jó hír, hogy az elsődleges eredmények szerint 90 százaléknál magasabb az oltóanyagok hatékonysága. Ez persze minden vakcinánál még csak előzetes eredmény. Több ezer embert beoltottak, majd ezt követően az első száz megbetegedést vizsgálták.

Kiderült, hogy 95 fertőzött ember nem kapott vakcinát, öt pedig az oltott csoportból került ki.

De azt is megállapították, hogy az oltottak között súlyos megbetegedés nem alakult ki. Ez remek hír, de hogy ténylegesen mekkora az oltások hatékonysága, majd később derül ki, miután sokkal több embert beoltottak. A mostani eredményekből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. Az utolsó – úgynevezett fázis 3 – vizsgálatokban oltanak majd be több tízezer embert, és évekig követik majd a pácienseket. Most erre nincs idő. Bár az is tény, hogy a kutatók úgy gondolták, ha már ötven százaléknál nagyobb lesz a hatékonyság, akkor az nagyon jó eredménynek számít. A következő hónapokban folyamatosan jönnek majd az eredmények, mert hét-nyolc olyan oltóanyag létezik már, ahol előrehaladott stádiumban vannak a vizsgálatok. A készletek egyelőre korlátozottak lesznek, amelyeket Magyarország is kap majd. Ha három-négyféle oltóanyag érkezik, az azért jó, mert több embert be lehet oltani. A tömeges oltás még várat magára, hiszen a vakcinák előállítása több időt vesz igénybe, és természetesen minden ország először a saját állampolgárait szeretné beoltani. Szakemberként nagyon örülök, hogy ilyen jók az eredmények.

Azt tudjuk, hogy nagyobb mellékhatásai nincsenek, mert már az első vizsgálatok - az úgynevezett fázis 1 vizsgálatok - az év közepén lezajlottak, és éppen ez a vizsgálat hivatott arra, hogy megnézzék, vannak-e az oltásnak rövid távú mellékhatásai.

Némi azonnali reakció felléphet, például fájdalom az oltás helyén, izomláz, hőemelkedés, de súlyosabb mellékhatásokról nem számoltak be. Azt még nem tudjuk megmondani, hogy hányszor kell majd oltani az embereket, meddig tart a védőoltás hatása, ahogy azt sem lehet tudni, hogy mennyire lesz hatékony az időseknél, krónikus betegeknél, várandós nőknél. Ezek a vizsgálatok most zajlanak.

Dr. Szlávik János infektológus, a Dél-Pesti Centrumkórház főorvosa fotó: Origo - Talán Csaba

A Magyarországra érkező vakcinákat európai embereken tesztelték? Vagyis az Európában cirkuláló vírus ellen ilyen jó a hatékonysága, vagy a távolabbi, esetleg mutálódott vírus ellen? Éppen a napokban jelentették be például, hogy Szibériában mutálódott a vírus, és a Kínában járványt okozó vírus tavaly év végén is teljesen más volt még...

Legalább hat-hétféle vírus cirkulál jelenleg a világban - ez a kórokozó már messze nem az, ami Kínában tavaly év végén elindult. De ami lényeges, hogy

a genetikai mutációk nem érintik egyelőre azt a bizonyos proteint, amellyel a vírus a sejtekhez kapcsolódik. Az oltóanyagok döntő többsége is ez ellen a rész ellen irányul. Úgy tűnik, hogy valamennyi koronavírustörzsre hatékony lesz a védőoltás.

Aggodalomra adott okot a dániai nyérctenyésztőknél, hogy a vírus átjutott az állatokra, majd vissza az emberre. Nagyon komoly mutációt találtak, de még nem tudjuk, mennyire súlyos betegséget okozhat ez a megváltozott kórokozó. A nyércek leölésével és a térség teljes lezárásával valószínűleg meg lehet akadályozni, hogy ez elterjedjen a világon. Mindenesetre ez az eset rávilágít arra, hogy egy ilyen mutáció milyen súlyos következményekkel járhat - akár az oltóanyagra nézve is. De mivel már a technológia - vagyis az oltóanyag előállításának módszere - megvan, így, ha a vírus jelentősen változik, gyorsan elő lehet állítani egy újabb oltóanyagot, ahogy egyébként ez az influenza elleni oltásnál is történik. Az influenza esetében is minden évben újabb oltóanyagot gyártanak, mert a vírus szerkezete változik.

A klinikai próbák adatai szerint az eddigi vakcinák hatékonysága átlépte a 90 százalékot, ami nagyon biztató fejlemény Forrás: Picture-Alliance via AFP/Verwendung weltweit/Frankhoemann/Sven Simon

Miben különböznek az oltóanyagok?

Alapvetően legalább hatféle hatásmechanizmussal készülnek az oltások. Talán a legelterjedtebbek az úgynevezett vírusvektor vakcinák. Ilyenkor egy teljesen ártalmatlan emberi vagy majmokat fertőző légúti vírust - például adenovírust - használnak fel a védőoltás előállításához. Különböző géntechnológiai beavatkozással koronavírus-szerűvé alakítják az adenovírust. Így érik el, hogy a szervezet koronavírusként ismerje fel, és ellenanyagot termeljen. A másik lehetőség, hogy szaporodó vírusokat használnak az oltóanyagban - de meg kell mondanom, hogy ez a technológia a legritkább. A harmadik gyakori módszer, hogy RNS-hírvivőt tartalmaz az oltóanyag. Ez rendkívül új technológia - egy magyar kutató találmánya -, amivel zsírba csomagolt hírvivő RNS-t juttatunk a szervezetbe. Ez a hírvivő RNS a T-sejtjeinket - vagyis az immunitásban részt vevő sejteket - aktiválja, és egy későbbi koronavírus-fertőzésnél ezek a sejtek azonnal elpusztítják a szervezetünkbe került kórokozót. Ez rendkívül jó módszer, kétszer kell beadni a védőoltást 28 nap különbséggel. Csupán annyi a probléma, hogy mínusz 80 fokon kell az oltóanyagot tárolni, és ezt sok helyen meglehetősen nehéz megoldani. A negyedik módszer a DNS-en alapuló technika, amikor genetikai információt juttatnak az emberi szervezetbe. Ennek az az előnye, hogy tapaszként lehet alkalmazni - a DNS a bőrön keresztül szívódik fel, és az immunsejtek koronavírusként ismerik fel. Az ötödik, legegyszerűbb, és egyben az egyik leghatékonyabb módszer, hogy inaktivált - vagyis szaporodásra képtelen - vírust használnak a vakcinában. Ezt alkalmazzák az influenza esetében is. Kínában például ezt a módszert vették alapul a koronavírus elleni vakcina fejlesztésénél. A hátránya az, hogy az egész vírust beviszik a szervezetbe, ezáltal az oltásnak is komolyabb mellékhatásai lehetnek - például egy-két napig tartó hőemelkedés, enyhébb izomfájdalom. A hatodik módszer esetén pedig fehérjemolekulákat alkalmaznak az oltóanyagban, és ezek segítségével próbálják létrehozni a védelmet.

Több gyógyszergyár vakcináját is tesztelik Brazíliában Forrás: AFP/Silvio Avila

Ez hat teljesen különböző módszer. Mi történhet akkor, ha valaki úgy gondolja, hogy teljesen biztosra akar menni, és legalább két különböző fajta oltóanyaggal oltatná be magát egy időben?

Ezt még természetesen nem tudjuk. Eddig a világon kevés kivétellel csaknem mindig ugyanazt a technikát alkalmazták. A gyermekbénulás vagy a hastífusz elleni oltóanyagból létezik többféle, de a pácienseknél természetesen mindig egyfélét használtunk egy időben. Később, ha a védekezés esetleg gyengült, a másik fajtát is lehetett alkalmazni, de a kettőt egyszerre soha nem használta senki. Gyanítom, hogy ez most sem vezetne célra.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy túl rövid volt az idő az oltóanyag kifejlesztésére, és ennyi idő alatt nem derülhet ki, hogy mennyire biztonságos, milyen hosszú távú mellékhatásai lehetnek. Ez valóban így van?

Az oltásoknak többnyire nem nagyon vannak hosszú távú mellékhatásai. Ha belegondolunk abba, hogy eddig milyen hosszú távú mellékhatásai voltak a védőoltásoknak, akkor nem emlékszünk olyanra, hogy akik megkapták, bármilyen súlyos betegség alakult volna ki. Azoknál az oltásoknál, amelyek a magzatot károsították várandósság esetén, meglehetősen hamar kiderült a probléma.

Nem tudok olyan oltásról, amelynek a mellékhatása öt vagy tíz év múlva jelentkezett volna.

A rövid távú mellékhatásokat pedig már vizsgálták - ahogy azt említettem is -, és azok nagyon enyhék. De gondoljunk bele, hogy a koronavírus mekkora kárt okoz, mennyi életet követel.

Egészen biztos vagyok abban, hogy a védőoltás haszna sokkal nagyobb, mint amilyen aggodalmat a mellékhatások okoznak.

A kínai Sinopharm vakcina Forrás: AFP/ The Yomiuri Shimbun /Koki Kataoka

Ma hogy látja, mikorra várható Magyarországon a tömeges oltás?

Magyarországra hamarosan megérkeznek az első oltóanyagok. De nagyobb mennyiségű vakcina csak tavasszal érkezhet, hiszen minden ország a saját állampolgárait szeretné beoltatni először. Ráadásul a vakcinák gyártásának logisztikája sem egyszerű. Nemcsak magát a védőoltás hatóanyagát kell előállítani, hanem az úgynevezett vivőanyagot és az ampullákat is. Bár biztató, hogy több országban már most nagy mennyiségben gyártják az oltóanyagokat.

Ha valakit beoltanak koronavírus ellen, és a szervezete találkozik a kórokozóval - vagyis elkapja a vírust akár a munkahelyén vagy a boltban -, mi történik a szervezetben? Egyáltalán nem betegszik meg, vagy enyhébb tünetekkel vészeli át a fertőzést?

Van olyan oltás, amikor az ellenanyag a vakcina hatására képződik. Ebben az esetben nem is tud megtapadni a vírus a szervezetben. Tehát betegséget sem okoz. Egy másik oltóanyag úgy hat, hogy ha a vírus bejut a szervezetbe, az immunsejtek felismerik, és elpusztítják. Ilyenkor sem lesz beteg a páciens, legfeljebb nagyon enyhe tüneteket észlelhet magán. Azt azért tudni kell, hogy akár egy nap alatt is elképesztő mennyiségű baktériummal, vírussal, gombával találkozunk. A szervezet pedig mindig felismeri ezeket, és kitaszítja.

Szlávik János infektológus főorvos, a Dél-Pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetében Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Térjünk át a védekezésre. Ma már többezres a napi megbetegedések száma Európában - így Magyarországon is. Továbbra is elegendő és hatékony a maszkviselés, a távolságtartás és a fertőtlenítés?

Ha az utóbbi napokat nézzük, valamelyest megállt a betegszám növekedése - az új esetek száma stabilizálódott. A halottak száma sem emelkedik. Azt gondolom, hogy az úgynevezett platón járhatunk. Elképzelhető, hogy a következő hetekben csökken majd az új betegek száma a meghozott szigorú intézkedések miatt.

Minden országban, ahol maszkviseléssel, távolságtartással, kijárási korlátozásokkal védekeznek, megvan az eredménye.

Gondoljuk csak az ázsiai országokra. Ott mindenki maszkot hord - nemcsak a mostani járvány idején, hanem általában is megszokott a maszkviselés. A szigorú lezárások és a fegyelmezett maszkhasználat megfékezte a vírust. Ha ott sikerült, Európában is sikerülnie kell. Látom, hogy Angliában, Spanyolországban tüntetnek a maszkhasználat ellen. Ázsiában ez nem történhet meg. Ahol jóval nagyobb a korlátozások elfogadása - nyilván az emberek tudják, hogy ez az érdekükben történik -, ott sikeres a járvány elleni védekezés. Egyszerűen ezt kell alkalmazni ahhoz, hogy a vírust meg tudjuk fékezni. A mostani korlátozások jók, de ha szükséges, további szigorításra lesz szükség. Van még tere a szigorításnak anélkül, hogy a gazdaság leállna. De természetesen a következő napokban derül majd ki, hogy szükség lesz-e új intézkedésekre.

Szlávik János Fotó: Mudra László - Origo

De ha munkába kell járni, vásárolni kell, a maszk, a távolságtartás, a fertőtlenítés továbbra is megvéd a vírus ellen, vagy már olyan sok a fertőzött ember, hogy nem nagyon lehet kikerülni még ezekkel a védekezésekkel sem?

Az egyik előadásom éppen erről szól. Ábrákat mutatok, amelyekből kiderül, hogy bármelyik maszk - legyen az FFP, sebészi vagy varrt maszk - igenis hatékony. Amikor elindult a járvány Magyarországon, sokáig tudtuk követni, hogy ki hogyan és hol kapta el. Még a második hullám elején is. És mindig kiderült, hogy családi rendezvényeken, esküvőkön, miséken, vacsorákon vagy bulihelyeken jártak a fertőzöttek, ahol nem használtak maszkot. Az is kiderült, hogy aki nem járt ilyen helyeken, de a családtagja igen, tőle kapta el a vírust. Ma persze már nagyon nehéz megmondani, mert bárhol bárki megfertőződhet, ha nem hordja a maszkot. Az esetek több mint felénél ugyanis teljesen tünetmentes a betegség vagy nagyon enyhe tünetek jelentkeznek. Vagyis:

ma már úgy kell védekeznie mindenkinek, hogy ha az ember megy az utcán, a szembe jövő potenciálisan fertőzőnek számít.

Ha valaki észleli magán a tüneteket, nyilván otthon marad - ez a legfontosabb. Sokan még tesztet sem kérnek, hiszen a tipikus tünetek arra utalnak, hogy koronavírus-fertőzött - és nem szeretné terhelni az egészségügyet azzal, hogy szinte teljesen biztos tüneteknél tesztet kér. Talán még az orvosát sem hívja, ugyanis valódi gyógyszer nincs a betegségre. Otthon próbál tehát gyógyulni. De azt is tudjuk, hogy 6-7 nap múlva válhat nagyon súlyossá a helyzet. Mit tegyen a beteg, mit figyeljen magán, hogy időben orvosi kezelést kapjon?

A mai járványos időszakban, ha valaki lázas, nem érez szagokat, ízeket, izomfájdalma van, vagy fáj a feje, gyengének érzi magát, akkor óriási valószínűséggel koronavírusos. Ilyenkor otthon kell maradni. Néhány nap múlva javulhat a beteg, az illető jobban lesz. Valóban, körülbelül a hatodik, hetedik napon súlyosbodhat az állapota - főleg, ha valamilyen krónikus betegségben szenved a páciens. Légszomj, fulladás, láz léphet fel. Ilyenkor már kórházi kezelés szükséges, oxigénterápiát kell alkalmazni.

A háziorvost tehát minden esetben értesítsük, ha úgy érezzük, elkaptuk a koronavírust. Még a tünetek megjelenésekor. Az sem baj, ha akár kétnaponta beszélünk telefonon a háziorvossal, hogy éppen hogy vagyunk.

A háziorvos pedig a hallottak alapján eldönti, hogy kell-e mentőt hívni, vagy elég az otthoni lábadozás.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Ön a Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa. Van önöknél elegendő védőfelszerelés, fertőtlenítő, lélegeztetőgép, és főleg orvos, valamint ápoló?

Eszköz, gépek és védőfelszerelés természetesen van. A humán erőforrás már más kérdés. Az a baj, hogy az orvosok is megfertőződnek, a munkájuk során elkaphatják a vírust. Minél többen lesznek betegek, annál több munka hárul azokra, akik még nem fertőződtek meg. Ha azt mondom, hogy alapvetően van elég orvos és ápoló, a megfertőződésük miatt többen nem tudnak dolgozni - így kiesnek a munkából.

Eddig a dolgozók körülbelül öt százaléka lett beteg, ami ugyan nem tűnik soknak, de mégis azt mondom, hogy bizonyos osztályokon - például az intenzív osztályon - ez sok.

Ezért is vezényelnek át más városokba, kórházakba orvosokat. Csakhogy már minden kórházban ápolnak koronavírusos betegeket, így ez is egyre nehezebb. A napi ötezer beteg nagyon sok. Több százan kerülnek kórházba közülük, és sokan intenzív osztályra. Az egészségügyre nehezedő teher még mindig növekszik. Azzal kell számolni, hogy a következő napokban még több beteg lesz a kórházakban, aztán talán csökken majd a terhelés a bevezetett intézkedések miatt. Hogy mikor lesz vége, mikor csökken jelentősen a betegszám, azt még nem lehet tudni, de reméljük, hogy kibírjuk.

Ahhoz, hogy ne legyen nagyobb gond, szigorú intézkedések szükségesek, és az is elengedhetetlen, hogy a szabályokat betartsák az emberek.

Hogyan tartják az orvosok egymásban a lelket?

Tavasszal sokan beszéltek az úgynevezett koronafáradtságról. Ez minket is elért. Azt jelenti, hogy az emberek belefásulnak. A jelenlegi helyzetet, amikor egyre több a beteg és sokan meghalnak, borzalmasan nehéz feldolgozni az orvosoknak is. Sokan közülük korábban nem nagyon találkoztak a halállal - így ők még nehezebben viselik. Ráadásul valódi ellenszer nincs a kezünkben. Úgy érzem magam, mint az AIDS-járvány kezdetén, amikor sorra jöttek a HIV-AIDS-betegek, és nem tudtunk nekik gyógyszert adni. Csak azt láttuk, hogy haldokolnak, és nem tudunk segíteni. Itt az AIDS-szel ellentétben a betegek néhány százaléka veszíti el az életét, de a tehetetlenség itt is ugyanolyan szörnyű. Persze, alkalmazunk kísérleti terápiákat, de tudjuk, hogy nincs csodaszer. Fejlesztés alatt van több készítmény, és lehet, hogy majd egyszer lesz a koronavírus ellen is biztos és hatékony gyógyszer, de még nem tartunk itt. Az orvosok sem élnek közösségi életet - sem itt a kórházban, sem kórházon kívül. Mindenki nagyon vigyáz magára. Még ebédelni sem tudunk együtt - mint máskor, „békeidőben" -, mindenki a saját irodájában, szobájában ebédel teljesen egyedül. Nagyon nehéz.

Szlávik János Fotó: Mudra László - Origo

Ebben a helyzetben van bármi, ami valamelyest mégis felvidíthatja az orvos szívét?

Őszinte leszek, nem nagyon tudok mit mondani. A magam részéről azt mondhatom, hogy semmit nem csinálhatok, amit szeretek. Éppen a járvány miatt. Magamat is védem. Egyedül az lenne jó, ha nézhetnék vetélkedőket esténként a televízióban. De sajnos most egyetlen ilyen műsor sincs, pedig vetélkedőfüggő vagyok. Úgyhogy üzenem a tévétársaságoknak, hogy legyenek szívesek újra vetélkedőket adni a televízióban. Szívesen nézném például a Legyen ön is milliomos új részeit, vagy hasonló vetélkedőket - kicsit jobb kedvre derítenének.