A Magyar Állam nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást indított Északkelet-Magyarországon, amely érintette azt a területet, amelyen egy nagyvállalkozó cége bányászati joggal rendelkezett. Mivel ez után bányászni a terület egy részén nem lehetett, a katasztrófavédelmi igazgatóság az érintett ingatlanok bányatelek jogi jellegének törlése és a bányászati jog megszűnése miatt
összesen 23.970.000 Ft kártalanítást állapított meg a cégnek.
Mivel a határozattal szemben bírósági felülvizsgálatot lehetett kezdeményezni, a vádirat szerint a vállalkozó elhatározta, hogy a megállapítottnál magasabb összegű kártalanítási összeg kifizetése céljából,
pénzért, valótlan tartalmú igazságügyi szakértői véleményt szerez be.
A nagyvállalkozó elérte, hogy a bírósági eljárást megelőző hatósági eljárásban a közjegyző a vállalkozóval üzleti kapcsolatban álló mérnöki iroda vezetője jól ismerősének számító szakértőt rendelje ki igazságügyi szakértőként, akinek feladata a kártalanítás alapját képező bányászati jog ellenértékének meghatározása volt.
A szakértő az egyébként jogszerűen járó díjazását jelentősen meghaladó összegű szakértői díjért, illetve pernyertesség esetén további, előre meg nem határozott összegű „sikerdíjért" cserébe
olyan szakvéleményt készített, amelyet a tényleges megállapításai helyett a vállalkozó igényeihez igazított.
A vállalkozó cége 2019 októberében a hamis szakvéleményre alapítottan nyújtott be a keresetet bíróságon,
amelyben 1.468.706.724 forintos kártalanítási igényt jelentettek be.
A Központi Nyomozó Főügyészség a szakértővel közölt megalapozott gyanúról haladéktalanul tájékoztatta az ügyben eljáró bíróságot.
A bíróság a határozat kártalanítás összegszerűségét meghatározó részét megsemmisítette, és e körben a katasztrófavédelmi igazgatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A nyomozás során a közvetítőként tevékenykedő személy, valamint a szakértő tagadta a bűncselekmény elkövetését. A vállalkozó az eljárás alatt meghalt. Vele szemben az eljárást megszüntetették.