Az AFP-nek (Associated Foreign Press) adott interjúban Horn arról panaszkodott, hogy az új szabályozás túl szigorú, és akadályozhatja az újságírókat abban, hogy oknyomozó interjúikhoz drónfelvételeket készítsenek. Az új jogszabály szerint ugyanis bűncselekménynek számít, ha egy ingatlanról a tulajdonos engedélye nélkül drónfelvételt készítenek. Vétségnek minősül és elzárással büntethető. Az ilyen képek és videók nyilvánosságra hozatala pedig minősített esetét valósítja meg a tényállásnak, és akár egy év szabadságvesztéssel is büntethető. Fontos hozzátenni, hogy
ezek a bűncselekmények csak magánindítványra büntethetőek, tehát az eljárást magánszemélynek kell indítania, nem a rendvédelmi szervek és az ügyészség teszi meg a szükséges lépéseket.
Tehát szó sincsen az oknyomozó újságírók rendszerszintű üldözéséről, hanem az érintett embereknek ad a törvény egy eszközt a kezébe, hogy tulajdonképpen megvédjék magukat és családjukat a privátszférájukba politikai haszonlesésből betolakodóktól.
A tavaly decemberben elfogadott jogszabályt az Országgyűlés elé terjesztő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) azzal indokolta, hogy a magyar szabályozásnak meg kell felelnie egy 2018-as uniós irányelvnek, ami a drónokkal kapcsolatos szabályozások egységesítését célozta meg.
Általánosságban kijelenthető, hogy a baloldal azt követeli, hogy mindenben kövessük az EU-t, jelen esetben azonban azt kifogásolják, hogy míg az irányelv a drónok regisztrációját a 250 grammnál nehezebb eszközökre írja elő, a magyar szabályozás 120 grammban állapítja meg a regisztrációs kötelezettséget. Fontos ugyanakkor felhívni a figyelmet arra, hogy
az uniós irányelvektől a nemzetállami szabályozás eltérhet, amennyiben szigorúbb követelményeket állapít meg.
A szigorítás másik indokaként az ITM a magánélet és az otthon nyugalmának tiszteletben tartásához fűződő alapvető jogokat említi.
Mostantól csak a tulajdonos engedélyével lehet az ingatlanról felvételt készíteni, aki pedig ennek hiányában videózza azt, az magánlaksértés miatt felelősségre vonható.
Az indoklást kifogásolva az Átlátszó jogi igazgatója, dr. M. Tóth Balázs azt nyilatkozta a portálnak, hogy „a módosítás súlyos alkotmányos kérdéseket vet fel”, valamint hogy
egy ingatlanról készített felvétel és annak publikálása egy közügyben kétségtelenül a sajtószabadság részét képezi".
Az ügyvéd úr csupán arról feledkezik meg, hogy az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése szerint
mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák".
Ez az alapjog a közszereplőket és családjaikat is megilleti, különösen azért is, mert a magyar jogszabályok értelmében nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága, a közéleti ügyek szabad megvitatása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. Mindez azt jelenti, hogy nem készíthetnek drónfelvételeket Mészáros Lőrinc, Orbán Győző vagy éppen Tiborcz István otthonáról. Mert természetesen ezeknek semmi sem szent, pláne nem a családi élet, ha az újságcikktől politikai hasznot remélnek. Vajon miért nem láttunk az Átlátszó részéről tényfeltáró, drónvideókkal tűzdelt tényfeltáró riportot a zsidóktól elkobzott Apró-villa történetéről? Miért nem láthatjuk a vörös bárók ingatlanjait? - teszi a fel a kérdéseket a Tűzfalcsoport.
A baloldali oknyomozó portál alapítójának és főszerkesztőjének, Bodoky Tamásnak egy 2016-ban írt cikkére is rábukkant a tényfeltáró blog, amelyet a Nyílt Társadalom Alapítvány honlapján publikált
Hogyan segíthetik a drónok az átláthatóságot?"
címmel. Az írás végén kijelenti, hogy a Soros-féle alapítvány támogatja az Átlátszót. A cikk pikantériája, hogy Bodoky szerint:
Mivel egyre többen kezdenek drónokat alkalmazni igen változatos célokkal, fontos lenne egy, a felhasználásukat szabályozó jogi keret megalkotása. Ehhez arra lenne szükség, hogy a hatóságok konzultációt folytassanak erről civil szervezetekkel és újságírókkal, hiszen egyszerre kell szem előtt tartani a magánélethez való jog, a sajtószabadság és a társadalom tájékoztatásának érvényesülését".
Na, most akkor tulajdonképpen mi itt a probléma? Hiszen ő maga hiányolta a jogszabályi kereteket és hívta fel a figyelmet a magánélethez való jog fontosságára.
Az Átlátszó tehát az új szabályozás következtében kénytelen lesz változtatni az oknyomozó eszközein. Vagy mégsem? A jogi igazgató úgy nyilatkozott a Klubrádiónak idén január végén, hogy úgy véli,
tevékenységükkel továbbra sem követnek el szabálysértést, sem bűncselekményt, kérdés, hogy a hatóságok és az ügyészség is így gondolják-e".
A Tűzfalcsoport szerint ebből a kijelentéséből két dologra lehet következtetni: egyrészről nem fognak felhagyni a tevékenységükkel, másrészről, amennyiben egy érintett eljárást indít ellenük, áldozatszerepbe fogják vágni magukat.