Az első részben a lap bemutatta, hogyan használta fel mozgalmi múltját és kapcsolatrendszerét Gyurcsány Ferenc ahhoz, hogy elérje első üzleti sikereit a rablóprivatizáció időszakában. A második részben pedig hogy hogyan gazdagodott meg Gyurcsány Ferenc, miként biztosította magának a politikai életben is nélkülözhetetlen pénzügyi függetlenséget.
A volt miniszterelnök a titkosszolgálatokból, illetve azok környékéről összegyűjtött, folyamatosan formálódó háttércsapata a hatalomtechnikai játszmákban jön jól.
A párt- és állami vezetők gyerekeinek nem kis hányada előbb-utóbb a hírszerzésnél, elhárításnál kötött ki, mert a papa beprotekciózta. A nagy nevek mellett – Apró, Biszku, Brutyó, Cseterki, Gyuricza, Korom, Várkonyi – sok-sok kádercsalád csemetéje kötött ki a szolgálatok valamelyikénél
– olvasható Kende Péter Titkos magyar szolgálatok című könyvében.
Nekünk most csupán egyetlen név fontos a fent említettek közül. Ez pedig az Apró.
Mint köztudott,
Apró Antal – Dobrev Klára nagyapja – csaknem másfél évtizeden keresztül a Magyar Népköztársaság országgyűlésének elnökeként tevékenykedett. Fia, ifjabb Apró Antal pedig az állambiztonságnál teljesített szolgálatot, ezredesi rangig vitte.
Az Index ezzel összefüggésben évekkel ezelőtt közölte, ifjabb Apró Antal jelentőségét jellemzi, hogy az első szabadon választott Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt Boross Péter – még mint a titkosszolgálatokért felelős miniszter – név szerint is megemlítette. A portál értesülései szerint
Boross arról beszélt, hogy a III/III-asokon kívül szakértelmük miatt szinte mindenkit megtartottak a nemzetbiztonságiak közül a demokráciában is, kivéve az olyan kommunista nagykutyákat, mint például a III/II-nél ténykedő ifjabb Apró Antal.
Számos, az egykori állambiztonságtól távozó társához hasonlóan 1990 után ő is a szakmában maradt, és biztonságtechnikai cégeket alapított. „Az Apró és Társa Ügynökség Magánnyomozó Iroda fennállásának öt éve alatt szakmailag elismertté vált. A piaci elfogadottság egyik meghatározó körülménye, hogy munkatársaink több évtizedes speciális szakmai tapasztalatokra tekintenek vissza" – volt olvasható a vállalkozás honlapján.
A nyomozóiroda másik tulajdonosa pedig ki más lehetett volna, mint legifjabb Apró Antal,
aki – testvérével, Apró Bernadettel – az Apró Controll Vállalkozásbiztonsági Kft. vezetésében is szerepet kapott.
A rendszerváltozás után Apró Antal testvére, Apró Piroska – Gyurcsány Ferenc anyósa – is kapcsolatba került egykori állambiztonsági vezetőkkel.
Felügyelőbizottsági tag volt abban az 1991-ben létrehozott S-Komplex Nemzetközi Biztonságvédelmi Rt.-ben, amelyben az elnök-vezérigazgatói teendőket a 2006-ban elhunyt Nagy Lajos látta el. Róla annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy ő volt a Nemzetbiztonsági Hivatal első vezetője, előtte pedig nem meglepő módon állambiztonsági vezetőként ténykedett.
Ugyanitt volt igazgatósági, majd felügyelőbizottsági tag a tágabb család másik sarja, Apró Erzsébet Vajda József nevű fia.
Ő egykor a katonai elhárításnál dolgozott, a Horn-kormány idején pedig a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgató-helyettesi posztjáig vitte.
És hogy milyen eszközökkel, mit művelt az S-Komplex, azt leginkább a Pesti Hírlap korabeli írása érzékelteti. A cikk szerint 1991. szeptember 9-én 18 órakor az FKGP országos központjában megjelentek a S-Komplex munkatársai. Ki nem találnák, hogy miért.
Az indok „rovarirtás" volt, amely három napig tartott. A Pesti Hírlap utalt arra, hogy a rovarirtás sokkal inkább poloskák (lehallgatókészülékek) elhelyezését jelenthette.
Apró Piroska korábbi munkahelyei is igen beszédesek. „Az az ember ugyanis, aki a rendszerváltozás előtt végigjárta a külkereskedelmi ranglétrát (egészen a miniszterhelyettességig ért el), többször volt külföldi kiküldetésen, majd a – hadiipari munkákban is érdekelt – Videoton igazgatóhelyettese lett, nem kerülhette el, hogy valaminő viszonyba ne keveredjen a titkosszolgálattal" – közölte 2004 decemberében a Heti Válasz.
A HVG korabeli cikke szerint több bolgár vállalat részt vett a nyugati embargós termékek Szovjetunióba csempészésében, s a lap tudni vélte: e cégek egyike az Izotimpex volt. Az egykori bolgár állami vállalatra érdekes utalás lelhető fel az MTI akkori hírei között. A tudósítás szerint a céget Apró Piroska 1989 márciusában – miután Szófiában miniszterhelyettesként áruforgalmi jegyzőkönyvet írt alá kollégájával – jó példaként hozta fel a két ország közötti részvényvásárlási program megvalósulására. Talán nem véletlenül, hiszen
az Izotimpex budapesti irodavezetőjében saját férjét, Petar Panajatov Dobrevet tudhatta, akivel szófiai kiküldetésén ismerkedett meg.
A magyarul Dobrev Péterként ismert, 2002 januárjában meghalt férfiról az utóbbi években számtalan újságcikk állította: maga is kapcsolatban állt a bolgár titkosszolgálattal.
A sajtó összefüggésbe hozta egy 1993-as botránnyal, melynek főszereplője a bolgár állambiztonság egykori tisztje, Biszer Dimitrov volt. Ő Gigastorage néven számítógépes alkatrészüzemet vásárolt Franciaországban, mely vállalkozáshoz a Magyar Nemzeti Bank leányvállalatától, a bécsi CW Banktól és az OTP egyik amerikai érdekeltségétől kapott hitelt. Kétes ügyletei miatt azonban 1996-ban pénzmosás gyanújával vád alá helyezték.
A Horn-kormány visszásságait feltáró, Tellér Gyula által szerkesztett Fehér könyv állítja: Dimitrov egyik magyarországi kapcsolata Dobrev Péter volt. A HVG továbbment: „Dimitrov ismerősei közé tartoztak többen a számítástechnikai gyártás felé a hetvenes években nyitó székesfehérvári Videoton régi vezetői közül, mások mellett például Apró Piroska, aki 1974-ben a szófiai magyar kereskedelmi kirendeltségről került a székesfehérvári vállalat számítástechnikai igazgatói székébe." A bolgár Trud című lap szerint pedig a nyugat-keleti titkos technológiaügyletekben jelentős szereplőnek számított Dobrev Péter cége, az Izotimpex.
Egy francia bíróság egyébként 2004-ben hűtlen kezelés miatt első fokon hat hónapos felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszer Dimitrovot.
Nem elhanyagolható körülmény, hogy Dobrev édesapja két vállalkozásán, a Raendo, illetve az Izottrade nevű cégeken keresztül maga is részvényes volt a már fentebb már említett – rovarirtásban is járatos – S-Komplex Rt.-ben.
Gyurcsány mint miniszterelnök arra is nagy hangsúlyt fektetett, hogy a titkosszolgálatokra szinte közvetlenül rálásson.
A második Gyurcsány-kormány idején, 2007 júniusában a barát és üzlettárs, Szilvásy György találta magát a titokminiszteri székben. Fontos időszak ez, hiszen nagyjából ekkor nevezték ki a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatói posztjára Laborc Sándort, aki az Egymásért Egy-Másért Alapítvány botrányos ügyeiben megpörkölődött Galambos Lajost váltotta az elhárítás élén. Az úgynevezett kémügyben ez a három személy néhány évvel később egymás mellett ült a vádlottak padján. A büntetőügy végül kedvezően alakult számukra, bár a nemzetbiztonság területén otthonosan mozgó szakértők szerint döbbenetes, hogy bolgárnak álcázott orosz titkosszolgálati emberek világíthatták át az NBH személyi állományának egy részét.
Feljegyzések
Titkosszolgálatokat irányító miniszterként heti rendszerességgel kaptam miniszternek szóló feljegyzéseket a szolgálatoktól az államigazgatás legkülönbözőbb szintjein zajló korrupcióval kapcsolatban is – jelentette ki 2018-ban Szilvásy György a Népszavának nyilatkozva. Megjegyezte, legkevesebb ilyen a bíróságokról szólt, de az ügyészségről, rendőrségről, államigazgatási szervezetek tagjairól, és persze a politikusokról elég nagy gyakorisággal futottak be adatok. Ugyanebben az interjúban egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta: „nem hoztam ki semmit, pedig nem is lett volna sok akadálya. Ami pedig a fejemben van, arról nem beszélhetek, mivel szolgálati és államtitok".Laborcék országlása idején nem ez volt az egyetlen botrány a titkosszolgálatok körül. Feltehetően még sokan emlékeznek arra, hogy Laborc hivatali laptopján
olyan mappák maradtak meg, amelyek arra utaltak, hogy valamiféle adatgyűjtés folyhatott fideszes politikusok ellen. Már a dokumentumok elnevezése is sokatmondó: OVI, Bajusz. Előbbi nyilván Orbán Viktorra, utóbbi pedig Kövér Lászlóra utalt.
Az ügyben indult büntetőeljárást eredménytelenül zárták le.
És akkor egy igazi csemege. Laborc ugyanis 2008-ban – Szilvásy György és feltételezhetően Gyurcsány Ferenc tudtával – nem mindennapi találkozókat bonyolított le a Vadrózsa, valamint a Menza éttermekben. Többedmagával Portik Tamással, az alvilág akkori meghatározó vezetőjével társalgott. A beszélgetésekről hangfelvétel készült, így derülhetett ki az, hogy Gyurcsány elhárítási főnöke lényegében egyezséget kötött a volt olajbűnözővel. Gyakorlatilag abban állapodtak meg, hogy Portik információkat gyűjt és kreál fideszes vezetőkről. A cél egyértelműen az volt, hogy valamilyen módon hatalomban tartsák a Gyurcsány-kormányt. A művelethez Laborc még egy biztonságos, védett telefont is biztosított az Energol exfőnökének. Portikot ma már számos – a 90-es években végrehajtott – leszámolásos bűncselekménnyel összefüggésben gyanúsították meg, illetve ítélték el.
Laborc Sándor nem igazán távolodott el Gyurcsány Ferenctől, hiszen a DK félhivatalos tanácsadójaként emlegetik. Arról pedig semmilyen információ nem látott napvilágot, hogy a Szilvásy és Gyurcsány közötti évtizedekre visszanyúló bizalmas baráti viszony elmérgesedett volna, tehát feltételezhetően féltve őrzött titkaikkal együtt máig egymást erősítik.
A teljes cikk a Magyar Nemzetben olvasható, ahol szó van még a nagy adatbizniszről, hogyan épít választói adatbázisokat a Gyurcsány–Bajnai-hátország, és a volt titokminiszterről, Ficsor Ádámról, akinek összeköttetései messzire elérnek.