Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A miniszterelnöki székéből való kényszerű távozása után Gyurcsány Ferenc továbbra is aktív maradt a magyar politikában, és a kezdeti hezitálás után új párt alapításába fogott.
2011 tavaszán egy budapesti szálloda rendezvénytermében tartott évértékelőt, a zsúfolásig telt teremben nemcsak szocialista politikusok tűntek fel: a szónokot Vágó István korábbi tévés műsorvezető konferálta fel, de jelen volt Eörsi Mátyás egykori SZDSZ-es politikus és Debreczeni József közíró is, aki az előző évben még az MDF jelöltje volt. Gyurcsány az évértékelőn azt hangoztatta:
Nem alapítunk új pártot, hanem az MSZP-ből csinálunk új pártot.
Éppen ekkoriban hozták létre azonban a XVII. kerületi MSZP-ből kivált személyek a Demokrata Párt nevű formációt, a későbbi Demokratikus Koalíció jogelődjét.
Több hónapnyi egyeztetést, vitát követően végül
Gyurcsány és az MSZP-vezetés viszonya annyira megromlott, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) platform a megalapítása első évfordulóján önálló párttá alakult.
A kiválás után vita robbant ki arról, hogy a DK-hoz átállt szocialista képviselők – köztük Molnár Csaba – adják vissza az MSZP pártlistájáról szerzett mandátumukat. A DK-hoz csatlakozók természetesen nem tettek eleget a felszólításnak.
Egy évvel később, a DK október 23-i megemlékezésén pedig már azt hangoztatta, hogy a demokratikus (értsd: az akkori Jobbik nélküli) ellenzék pártjainak össze kell fogniuk, 2014-ben kétharmados többséget kell szerezniük, ehhez pedig egy régi ismerős és kipróbált harcostárs, Bajnai Gordon volna a legmegfelelőbb kormányfőjelölt.
Bajnai ugyanaznap a Milla nevű mozgalom rendezvényén tért vissza a magyar belpolitikába, és Együtt 2014 néven választási mozgalmat is indított. Kezdeményezésére létrejött az úgynevezett ellenzéki összefogás, amely Gyurcsány szempontjából a lehető legjobban alakult. A folyton az összefogást sürgető DK elérte, hogy legyen közös lista, és arra ők is felkerüljenek, kiszabadulva a politikai karanténból.
A Bajnaitól remélt kezdeti lendület – az Együtt formációt a legelején 14 százalékos népszerűséggel is mérték – azonban kifulladt, s az MSZP-nek mélyütést vitt be a Simon-ügy.
A párt elnökhelyetteséről a Magyar Nemzet írta meg először, hogy egy bécsi bankszámlán 240 millió forintnyi valutát tart, s ez nem szerepel a vagyonbevallásában.
Figyelemre méltó, hogy Gyurcsány alig fél évvel korábban, egy DK-s fórumon volt pártjára, az MSZP-re utalva arról beszélt:
Én voltam ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon, ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk.
Gyurcsány rendületlenül futotta tovább a maratont. 2017 elején váratlanul feltűnt Botka László szegedi polgármester a szocialisták miniszterelnök-jelöltjeként, aki közös ellenzéki listát szorgalmazott, de egyértelművé tette, hogy
Gyurcsányból nem kér.
Botka azonban nemhogy az összefogást, de saját pártjának támogatását sem tudta megszerezni, s 2017 októberében párton belüli maffiát emlegetve visszalépett a jelöltségtől, sőt utóbb az MSZP-ből is távozott.
Ugyanebben az évben Gyurcsány bejelentette:
kampányt indítanak azt célozva, hogy vonják meg a határon túliak szavazati jogát.
Az idő múlásával egyre halványulnak Gyurcsány sikertelen kormányzása, az őszödi beszéd és a 2006-os események emlékei. A DK 2018-ban, az országgyűlési választásokon önállóan mérette meg magát, átjutott a parlamenti küszöbön, és kilenc fővel frakciót is alakíthatott. A 2019-es európai parlamenti voksolás hozta meg az igazi sikert:
meglepetésre a Gyurcsányné vezette listát 16 százaléknyian (több mint félmillió szavazó) támogatták, s így négy mandátumot szereztek.
Az őszi önkormányzati választásokon szintén jól szerepelt Gyurcsány pártja, Budapesten három kerület polgármesterét adhatták. A 2019-ben Tarlóst legyőző Karácsony Gergely főpolgármester sosem szívlelte Gyurcsányt, főként azt viselte nehezen, hogy a DK a korábbi ígérete ellenére kihátrált mögüle, és Kálmán Olgát indította az ellenzéki előválasztáson.
Karácsony mozgásterét jelentősen szűkíti, hogy Gyurcsány emberei befolyásos pozíciókat szereztek meg: főpolgármester-helyettes lett a Karácsony által korábban alkalmatlannak nevezett Gy. Németh Erzsébet, akiről Karácsony egy kiszivárgott felvételen azt mondta, hogy
az a veszély nem fenyeget, hogy a XVII. kerületben megnyeri a választást.
Így is lett, valóban elvesztette a kerületi választást, csak kompenzációs listáról jutott be a fővárosi közgyűlésbe. És ha már Gy. Németh: annak idején még Demszky Gábort sem tudták meggyőzni arról, hogy ő alkalmas lenne a helyettesi posztra.
Általános főpolgármester-helyettes lett Kiss Ambrus, aki szintén szorosan kötődik a Gyurcsány–Bajnai-körhöz.
A hab a tortán természetesen az igazi Gyurcsány-bizalmi, Draskovics Tibor.
A szocialista kormányokban miniszteri, államtitkári posztokon rendszeresen felbukkanó fregoliember a hatalmas pénzekkel gazdálkodó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatóságának élén találta magát.
Draskovics neve felbukkant a BKK-nál az akkori vezérigazgató, Varga Ivett élettársához kapcsolódó zaklatási botrány kivizsgálásában, amelyet apropóként használhatott fel a DK, hogy az inkább a szocialistákhoz húzó cégvezetőt eltávolítsák.
A baloldalon egyöntetű a vélemény:
Gyurcsánynak remek érzéke van ahhoz, hogy a sértett, bosszúra szomjas és számára rendkívül hasznos embereket maga köré gyűjtse.
Ma már a Demokratikus Koalíció félhivatalos tanácsadójaként tevékenykedik Laborc Sándor, akit a második Gyurcsány-kormány idején neveztek ki a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának. Emlékezetes, hogy Laborc számos büntetőügy – köztük a kémper – részese volt az elmúlt időszakban. Az elhárítás volt főnökét a bíróság lényegében az összes vád alól felmentette.
A DK legutóbbi nagy igazolása, hogy 2020 őszén Ihász Sándor volt fővárosi főügyész lett a párt igazságügyi szakértője. Ihászt még Polt Péter nevezte ki 2004-ben fővárosi főügyésznek, 2012-ben pedig fővárosi fellebbviteli főügyész lesz, de 2017 végén indoklás nélkül menesztették.
Karrierjét az törte ketté, hogy a Gyárfás-ügyben hivatali visszaélés miatt meggyanúsították.
A sikeres politikához nemcsak megfelelő háttér- és szakemberek kellenek, hanem rengeteg pénz is. Ami az anyagiakat illeti, Gyurcsány az elmúlt években több mint 2,1 milliárd forintot vett ki az Altusból.
Mivel saját vagyona csupán 198 millió forinttal nőtt 2016 óta, felmerül a kérdés, mire költötték a fennmaradó 1,9 milliárd forintot.
Tény ugyanakkor, hogy tizenöt évvel az őszödi beszéd után és alig tizenöt hónappal a következő országgyűlési választások előtt a baloldali pártok megállapodtak, hogy közös listán indulnak 2022-ben.
Gyurcsány személye immáron nem akadály sem a még radikális jobboldaliként indult Jobbiknak, sem az eredetileg teljes politikai generáció- és kultúraváltást hirdető Momentumnak.
A kényszerkoalíció pártjai közös miniszterelnök-jelöltet, közös programot, közös listát állítanak. Abban, hogy kikből áll a névsor, és hogyan vág neki a jövő évi választásoknak az egyesült baloldali ellenzék, Gyurcsánynak döntő szava lesz. Ebben pedig ismét segítségére lesz mindaz a hatalomtechnikai rutin és eszköztár, vagyon és kapcsolatrendszer, amelyet az elmúlt negyven évben sikerrel épített fel és alkalmazott.
A Magyar Nemzet teljes cikkét itt olvashatják el, ebből további részletek derülnek ki a DK megalapításának a körülményeiről, Gyurcsány megbízható szövetségeiről, az MSZP szétveréséről, illetve arról, hogyan próbálja – egyébként teljes mértékben sikertelenül – megszólítani a fiatalokat a bukott miniszterelnök barátja és bizalmasa, Dessewffy Tibor szociológus, az ELTE TÁTK egyik tanára segítségével.
