Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Mivel kampányoltak a balliberális politikusok, és milyen döntéseket hoztak az önkormányzatokban?
2019-ben a fővárosi baloldali politikusok gyakran elhangzó kampányígérete volt a kerületi önkormányzati bérlakások állományának bővítése. A párbeszédes V. Naszályi Márta, a szocialista, majd a DK-hoz igazolt Kiss László, a "független" Pikó András, az MSZP-s Horváth Csaba, illetve a momentumos Déri Tibor egyaránt bérlakások építését szorgalmazta. Ennek ellenére Budaváron a 2019-ben megválasztott balliberális városvezetők a két és félszeresére emelnék a kerületi lakbéreket, Óbudán egy rendeletmódosítás következtében 1600 bérlőnek a közös költség egy részét is meg kell fizetnie, Józsefvárosban megkezdődött az önkormányzati lakások értékesítése, Zugló baloldali vezetése – a kampányban hangoztatott évi 100 bérlakás megépítése helyett – sok helyen a meglévő lakások felújításáig sem jutott el, míg Újpesten megvonták a fiatal házasok lakáshoz jutásának önkormányzati támogatását. Ezzel párhuzamosan Miskolcon Veres Pál baloldali polgármester "igényvezérelt ingatlanbérlést" ígért, majd a gyakorlatban 44-98 százalék közötti lakbéremelést, és a bérlőkre visszamenőlegesen terhelt kauciófizetési kötelezettséget vezetett volna be, ugyanakkor e törekvése a kormány gazdaságvédelmi intézkedésének köszönhetően – amely megtiltja az önkormányzati lakások bérleti díjának emelését – meghiúsult.
Az önkormányzati voksolást megelőző időszakban balliberális ígéretek sorozata hangzott el a budapesti "parkolási káosz" felszámolásáról, a kedvezmények "átgondolásáról", a közlekedés "megújításáról", valamint arról, hogy a parkolási rendszer nem a "pénzbehajtásról" fog szólni. A reformtervek eredménye az lett, hogy a parkolási díjak Budaváron, Óbudán, Erzsébetvárosban, Ferencvárosban, Újbudán és Zuglóban is emelkedtek, továbbá a baloldal Józsefvárosban a lakossági várakozási hozzájárulás szabályait változtatta meg úgy, hogy a családok parkolással összefüggő kiadásai akár több tízezer forinttal is növekedhetnek. Hasonló képet láthatunk Szombathelyen is, ahol a balliberális szövetség – bizonyos zónákra vonatkozóan – ingyenes parkolással kampányolt, mely kezdeményezés végül a parkolási díjak emelésében merült ki. Szegeden Botka László ugyan dinamikus fejlődést és megújuló városrészeket ígért, ehhez képest bezáratta a Cserepes sori piacot, valamint a parkolási díjak és bérletek árát több mint tíz százalékkal növelné a járványhelyzet megszűnését követően.
További érdekesség, hogy miközben Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely a megválasztása óta rendszeresen a főváros "kormányzati kivéreztetéséről" beszél, a helyi vendéglátósok számára négy hónapra megítélt, egyösszegű állami bértámogatás megérkezésével a Fővárosi Önkormányzat több vállalkozás számlájáról százezres, illetve milliós összegeket inkasszózott.
Világosan látható tehát, hogy a kormányzat adócsökkentési és munkahelymegőrzési politikájával szemben
a Gyurcsány vezette baloldal járványhelyzetben is a közterhek emelésére, illetve a kedvezmények elvonására fókuszál,
cserben hagyva a bajba jutott embereket és vállalkozásokat. Ezt az állítást támasztja alá a Századvég korábbi elemzése, amely rámutat, hogy a balliberális városvezetők öt településen emelték meg az építményadó és a telekadó mértékét, míg három további városban az építményadó, két településen pedig az idegenforgalmi adó emelését a 2020 decemberében meghirdetett kormányzati adóemelési tilalom akadályozta meg.
Milyen állapotban vették át a baloldali döntéshozók a korábban kormánypárti vezetés alatt álló településeket?
A balliberális önkormányzati vezetők által bevezetett – és a korábban hangoztatott ígéreteikkel szöges ellentétben álló – megszorító intézkedések létjogosultsága azért is vonható kétségbe, mert a fővárosi kerületek és vidéki városok esetében is a korábbi jobboldali városvezetés kiegyensúlyozott költségvetéssel, jelentős folyószámla-, illetve értékpapír-tartalékkal adta át a kormányrudat utódainak.
Ennek megfelelően Budavár irányítását 2,6 milliárd, a II. kerületét 6 milliárd, Óbudáét közel 8 milliárd, Józsefvárosét 7 milliárd, valamint a XVIII. kerületét 5,4 milliárd forintos folyószámla-egyenleggel vehette át 2019 őszén a frissen megválasztott baloldali vezetés. Erzsébetváros 10 milliárd, Ferencváros és Újpest 9-9 milliárd, Újbuda 7 milliárd forintos többlettel került átadásra, ezenfelül a balliberális polgármesterek hivatalba lépésekor Budavár 7,5 milliárd, Józsefváros 6 milliárd forinttal rendelkezett államkötvényekben. Tatabányát 12 milliárd, Érdet megközelítőleg 41 milliárd forintos kasszával vehették át a baloldali polgármesterek.
E fejlemények párhuzamba állíthatók a kormányzati hatalom 2002-es átadás-átvételével, melynek során a polgári kormány stabil államkasszát adott át a Medgyessy Péter vezette MSZP-SZDSZ-koalíciónak. A balliberális szövetség a jobboldali kabinet által felhalmozott tartalékok felélése után költségvetési megszorító politikába kezdett, amely Gyurcsány Ferenc regnálása idején teljesedett ki.
Összegezve megállapítható, hogy a baloldali tömb elmúlt másfél éves önkormányzati teljesítménye egyenes folytatása a 2010 előtti kormányzati szerepvállalásuknak.
A kirajzolódó kép azt mutatja ugyanis, hogy a kampányidőszakban megfigyelhető nagyvonalú ígéreteket drasztikus megszorítások követik, amelyek az emberek és a vállalkozások szélesebb körét érintik.
E minta tükrében célszerű értelmezni a Gyurcsány-lista kampányfogásait a 2022-es országgyűlési választások tekintetében is.
Forrás: Századvég
