Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kormány az elmúlt fél évben a járványügyi helyzet miatt két körben szigorított az oktatási intézmények nyitvatartásán. Mint ismert, november 4-én éjféltől - tavaszhoz hasonlóan - ismét rendkívüli jogrend lépett életbe az országban.
November 11-től kezdve bezártak a felsőoktatási intézmények, és a nyolcadik osztály felett a középiskolák, így a rendelkezés értelmében az érintetteknek a jelenléti oktatásról át (vissza) kellett állniuk a táv- és digitális oktatásra. A második hullámot sikerült visszaszorítani, de a korábbi vírusnál agresszívabb brit mutáns megjelenése után elkezdődött a harmadik hullám: ezért a kormány márciusban úgy döntött, március 8-ától az óvodáknak és a bölcsődéknek is be kell zárniuk.
Ezt követően a kormány sikeres oltóanyag-beszerzésének köszönhetően uniós szinten is rendkívül jól haladt a vakcináció, ennek köszönhetően április elejére már az ország újraindításának menetrendje volt a kérdés. Mivel számos családban komoly nehézséget okozott a gyerekek felügyelete, így az oktatási intézmények kinyitása rendkívül fontos volt.
A kormány a járványügyi tendenciákat és a beoltottak számát figyelembe véve végül úgy döntött, hogy az általános iskolák alsó tagozatosai és az óvodások április 19-étől, a felső tagozatosok és a középiskolások pedig május 10-étől visszatérhetnek az iskolákba. A kormány többször is azt kérte a baloldali pártoktól, a gyerekek és magyar családok érdekében ezúttal legyenek partnerek, és támogassák a döntést. Csakhogy ebből nem lett semmi, az együttműködés legcsekélyebb szándéka nélkül
a baloldal frontális támadást próbált indítani a kormány ellen az oktatási intézmények újranyitása miatt, ezúttal is minden alap nélkül.
"Felelőtlenség", "bűntett", "életveszélyes", "emberi életek forognak kockán" - a baloldalról ilyen és ehhez hasonló kommentárok érkeztek az újraindítás előtt. Az idő azonban ezúttal is megcáfolta Gyurcsány Ferencet és a baloldali pártokat: a legfrissebb járványügyi adatok világosan azt mutatják, hogy az iskolanyitás után nem szabadult el a járvány, nem lett negyedik hullám, sőt, a napi új fertőzöttek száma folyamatosan, nagy mértékben csökken. Magyarán a baloldalnak nem lett igaza a kérdésben, amit jól mutat, hogy politikusaik most már kerülik a témát.
Éppen ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy a nemrég még az oktatási intézmények újraindítását támadó baloldali politikusok hogyan értékelik korábbi szerepvállalásukat, illetve nyilatkozataikat.
Így megkerestük a Demokratikus Koalícióból (DK) Oláh Lajos képviselőt; a Jobbikból Jakab Péter pártelnököt és Csányi Tamás képviselőt; a Momentumból Fekete-Győr András pártelnököt és Orosz Anna elnökségi tagot; az MSZP-ből Kunhalmi Ágnes társelnököt; az LMP-ből Kanász-Nagy Máté társelnököt, továbbá a Párbeszédből Karácsony Gergely társelnököt, Kocsis-Cake Olivio pártigazgatót és Tordai Bence képviselőt. Azt szerettük volna megtudni tőlük, hogy az új fejlemények tükrében hogyan értékelik korábbi megszólalásaikat, és utólag belátják-e, hogy tévedtek.
Cikkünk megjelenéséig egyedül Kanász-Nagy reagált megkeresésünkre, igaz, a felelősségét nem ismerte el. Az LMP-s politikus április 13-ai online sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy "óriási felelőtlenség az iskolák és óvodák április 19-re tervezett megnyitása". Azt alátámasztotta, hogy valóban elhangoztak tőle az iménti gondolatok, ugyanakkor szerinte kérése részben megvalósult, hiszen a "miniszterelnök megfogadta a javaslatokat, és nem nyitott ki egyszerre mindent".
Rajta kívül más nem válaszolt kérdéseinkre, ami azt jelzi, hogy
bár a baloldali politikusok emberi életek elvesztésével riogattak, és felelőtlenségnek nevezték a kormány döntését, nem hajlandóak belátni, hogy ebben a kérdésben is tévedtek, rosszul mérték fel a helyzetet.
Ha esetleg a megkérdezettek valamelyike később válaszolna, cikkünket frissítjük.
Érdemes ugyanakkor kiemelni azt is, hogy a fent megnevezett baloldali politikusok azonnal támadni kezdték a kormánynak az óvodák és iskolák újranyitással kapcsolatos döntését, úgy, hogy semmiféle háttértudásuk nem volt a témában. Vélhetően nem is az volt a céljuk, hogy segíteni próbáljanak: tudatosan a pánikkeltésre játszottak.
"Minden egyes iskolai fertőzésért, tragédiáért a jövőben személyesen Orbán Viktor felel!" - fenyegetőzött közösségi oldalán Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció terézvárosi-erzsébetvárosi képviselője, aki egyenesen úgy fogalmazott április 13-ai posztjában, hogy "olyanok kényszerítik iskolába a gyerekeket, akik beoltva, nagy szobájukban egyedül nézik a monitorjukat".
A Jobbik ennél is tovább menve április 11-ei közleményében "bűntettnek" nevezte az oktatási intézmények újranyitását. "A kormány tagjainak legkésőbb 2022-ben felelnie kell az iskolanyitásnak nevezett bűntett következményeiért. Mert bűn nem maradhat büntetlenül!" (...)" - írták számonkérő stílusban, ami utólag kifejezetten furcsán hat. Még azt is hozzátették, hogy a kormányzati döntés "ép ésszel felfoghatatlan, járványügyi szempontból indokolatlan és a magyar emberek biztonsága szempontjából felelőtlen".
Ezek után nem meglepő, hogy Csányi Tamás, a párt képviselője a parlament április 12-ei ülésén a kormány felelősségét firtatta, és elhamarkodott döntést emlegetett. "Nem tartják elhamarkodottnak az április 19-i iskolai nyitást? Vállalják-e majd a felelősséget az esetleges megbetegedésekért?" - tette fel a kérdéseket.
Fekete-Győr András, a Momentum elnöke sem akart lemaradni, és április 9-ei posztjában azt elemezte, hogy a kormány a nyitással veszélybe sodorja a pedagógusok életét. "Ne nyissák újra az iskolákat, amíg ki nem alakul a második vakcina utáni védettség az összes pedagógusnál!" - követelőzött, mint kiderült, minden alap nélkül. Követve a pártelnököt súlyos kritikát fogalmazott meg a döntéssel kapcsolatban Orosz Anna elnökségi tag, aki arról írt Facebookján, hogy "jogos a szülők és a pedagógusok aggodalma, félelme, mert a kormány úgy nyitja újra az iskolákat és az óvodákat, hogy nem garantálja a biztonságos oktatás feltételeit".
"Garantálni tudja-e a kormány, hogy az iskolák nyitását követően nem vesz nagyobb lendületet a járvány? Garantálni tudja-e, hogy a gyermekek nem fertőződnek meg és nem viszik haza a szülőkhöz és a nagyszülőkhöz a vírust?" - április 14-ei közleményében ezekkel a kérdésekkel bombázta a kormányt Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke. Egyúttal az követelte, hogy halasszák el két héttel az iskolák nyitását.
Talán a Párbeszéd politikusai voltak a legaktívabbak a nyitásellenes kampányban: Karácsony Gergelytől Tordai Bencén át Kocsis-Cake Olivióig gyakorlatilag mindenki kivette a részét a hangulatkeltésből.
"A hírek aggodalomra adnak okot. Ilyen helyzetben nehéz azzal mit kezdeni, hogy a kormány a nyitás mellett döntött, miközben jól tudjuk, gyermekeink lelkét már így is borzalmasan megtépázta az elmúlt egy év, és mi is egyre inkább vágyódunk a normalitásra" - írta ki közösségi oldalára a főpolgármester, aki zavaros soraiban elismerte, hogy a gyerekek és a szülők számára is az a jó, ha visszamennek az iskolába, április 12-ei posztjával azt sugalmazta, hogy felelőtlenség volt kinyitni az oktatási intézményeket.
Az iskolák újranyitása 660 ezer alsóst és óvodást, illetve mintegy 1,2 millió szülőt érint – ennyi ember életét tette kockára a kormány
- jelentette ki döbbenetes módon április 19-ei online fórumán Tordai Bence, a párt parlamenti képviselője, aki azzal riogatott, hogy életveszélyes nyitni az iskolákat. A Párbeszéd pártigazgatója, Kocsis-Cake Olivio is beszállt a riogatásba, és az ATV április 15-ei műsorában azt mondta, a kormány emberéleteket veszélyeztet: "az újranyitási terv gyakorlatilag hetente változik, ez az iskolák esetén a legszembetűnőbb. A kormány tétovasága és konoksága emberéleteket veszélyeztet, miközben a szülők teljes bizonytalanságban vannak."
Nemcsak az iskolanyitással kapcsoltban buktak meg a baloldali politikusok, és voltak kénytelenek hallgatásba menekülni.
Ahogy korábban megírtuk, a WHO feltételek nélkül jóváhagyta a 18 éven felülieknek a Sinopharm alkalmazását, ezzel végképp beigazolódott, hogy a kínai oltóanyag hatékony és biztonságos a vírus ellen. Ez azért volt kínos a hazai baloldalnak, mert a kezdetek óta kampányoltak a keletről érkező vakcina ellen.
Amikor megkérdeztük őket, hogy az Egészségügyi Világszervezet döntését követően hajlandók-e bocsánatot kérni a magyar közvéleménytől, vagy nem válaszoltak, vagy nem vállalták a felelősséget a korábbi kijelentéseikért.
Az óvodák és alsó tagozatok újraindítása óta már három hét telt el. A járvány pedig nemhogy nem szabadult el, de
az új fertőzöttek száma (a hétnapos mozgó átlagot nézve) az április 19-i 3992-ről május 10-re 1182-re, vagyis több mint 70 százalékkal (kevesebb mint egyharmadára) csökkent.
