Az elmúlt napokban Karácsony Gergely újabb és újabb hazugságokba keveredett nyelvtudásának hiánya és állítólagos diplomája miatt. Mostanra már az is megkérdőjeleződött, hogy szabályszerűen szerezte-e meg a diplomáját és oktatott-e az egyetemen. Mivel az ügy egyre szerteágazóbbá vált, ezért egy elismert alkotmányjogász, ifj. Lomnici Zoltán segítségét kértük, adjon eligazítást a jogi útvesztőben.
"Karácsony Gergely nagy-nagy szerencséjére a diplomaszerzést teljes mértékben csak 2003-ban tették a nyelvvizsgától függővé, a főpolgármester pedig még 2000-ben szerzett szociológus diplomát" - magyarázta a Századvég jogi szakértője, hogy a baloldali városvezetőnek "erős mázlival" lett meg az oklevele.
Ma már ez kevés lenne: Karácsony Gergely lektorátusi vizsgáját 2003-at követően nem lehet a diploma kiadásához elfogadni. "Ennek fő oka, hogy a lektorátusi vizsgák nem feleltethetők meg az állami vagy államilag elismert nyelvvizsgáknak, amelyek megszerzése mindenképpen szükséges a diplomakiadáshoz" - emelte ki a jogász.
Ugyanakkor az egyetemi tanulmányait követően, illetve a doktori képzés kezdetén "már az elkerülhetetlen nyelvvizsgaszerzés kényszerével találta magát szembe". A főpolgármester diploma utáni tudományos pályafutását úgy kommentálta, hogy
hosszú távon egyértelmű kudarcot vallott az egyetemi elvárások teljesítésében.
Mint ismert, a főpolgármester 2000-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen kezdte meg első doktori képzését, ahonnét viszonylag gyorsan, három év után eltanácsolták, mivel nem teljesítette a tudományos képzés előírásait. Egy évvel később a Budapesti Corvinus Egyetem politikatudományi intézetében kezdett el PhD-zni, ahonnét később szintén kicsapták.
Arra a kérdésünkre, hogy a baloldali politikus nyelvvizsga nélkül elkezdhette-e volna a doktori iskolát, ifj. Lomnici Zoltán azt felelte, hogy "igen, de eredményesen teljesíteni már aligha tudhatta nyelvtudás nélkül". Ugyanis a tudományos címekhez feltétel a nyelvvizsga (vagyis a hivatalos dokumentummal elismert magas szintű nyelvtudás), ezt pedig a baloldal legújabb kormányfőjelöltje nem tudta teljesíteni.
Teljesen érthetetlen módon Karácsony Gergely a Corvinuson úgy kapott előbb tanársegédi, majd adjunktusi oktatói állást, hogy nem volt sem nyelvvizsgája, sem tudományos fokozata. Ezt a szakértő nem érti, hogyan történhetett meg. "A tanársegédi pozíció egyetemi vagy főiskolai végzettséget igénylő állás - a végzettséget igazoló diploma megszerzéséhez ma már kell a nyelvvizsga -, továbbá a publikálási tevékenység is elvárt" - ismertette, milyen feltételeket kellett volna Karácsonynak teljesítenie ahhoz, hogy tanársegédnek kinevezzék.
"Hiányos nyelvismerete és gyenge tudományos előmenetele mindezt elvileg nem tehette volna lehetővé – önállóan nem publikált, és csak társszerzőként jelent meg egyes kutatásoknál". Magyarán a szakértő szerint
már Karácsony tanársegédi kinevezése is problémás volt.
Az adjunktusiról nem is beszélve, hiszen szerinte "a nem teljesített feltételek értelemszerűen felmerülnek" ebben az esetben is.
Ennek kapcsán kiemelte, hogy Karácsony a 2012-es évre vonatkozóan vagyonnyilatkozatában foglalkozásaként az "egyetemi adjunktus" címet és annak szüneteltetését jelölte meg, úgy, hogy a Corvinus rektora egyébként munkaviszonyának megszüntetéséről beszélt egy interjúban. "A főpolgármester bejegyzése ellentétben állhatott a felsőoktatási törvénnyel, amely a korábbi gyakorlatnak megfelelően is rögzíti, hogy az alkalmazás megszűnésével - a főiskolai és az egyetemi tanári cím kivételével - megszűnik a munkaköri cím használatának a joga" - elemezte a helyzetet.
Álláspontja szerint amennyiben a felmerült gyanú beigazolódik a bejegyzés valóságtartalma tekintetében, úgy Karácsony Gergelynek tisztáznia kell, hogy miért tett ilyen tartalmú jognyilatkozatot.
Amikor arra voltunk kíváncsiak, hogy a szabálytalannak tűnő kinevezések, a nyelvvizsga nélküli diplomája járhat-e bármiféle jogi vagy politikai következménnyel, a jogász azt mondta, hogy ezek elsősorban közéleti pályafutására lehetnek kihatással. "A biztos nyelvtudás hiánya miatti hátrány ugyanis könnyen végigkísérheti majd a politikai pályafutását" - húzta alá.
Mint kiemelte, a rendszerváltozás utáni kormányfők sorában nem volt példa ilyen szintű nyelvi hiányosságra. Arra, hogy ebben a tisztségben milyen fontos a nyelvi felkészültség, két példát is hozott: Antall József elvárta minisztereitől a nyelvismeretük csiszolgatását, így például Balsai István akkori igazságügy-miniszter rendszeresen részt vett angolórákon; a Horthy-korban hadapródiskolába járó Boross Péter pedig fiatalon tanult meg németül.
Európai uniós tagságunk 2004-es elnyerése óta pedig végképp megkerülhetetlenné vált a magabiztos angolnyelv-tudás a nemzetközi porondon. Mintha a többnyire sekélyes és középszerű intellektusú vezetőkkel operáló baloldal ebben a tekintetben is megpróbálná visszaforgatni az idő kerekét
- értékelte a történteket, hozzátéve, hogy "a nagy miniszterelnök-jelölti bejelentésből egy kellemetlen vesszőfutás lett", és első körben meg kell küzdenie saját hazugságaival.
Karácsony nyelvvizsga nélküli tanulmányairól összegezve elmondta, hogy az egyre szigorodó nyelvi kritériumokat a képesítési követelményekről szóló kormányrendeletek írták elő 1997-től felmenő rendszerben. Így a szigorítás nem vonatkozott a tanulmányait 1995-ben megkezdő főpolgármesterre.
Véleménye szerint az is megállapítható, hogy Karácsony a balliberális kormányok időszakában mindenféle tudományos előmenetel nélkül szerezhette meg egymás után az oktatói címeket. Annak ellenére, hogy csupán egy lektorátusi angolnyelvtudás-igazolást tudott felmutatni, ami 2003 óta biztosan nem elégséges még egy egyetemi diploma kiadásához sem. "Az pedig tény, hogy Karácsony a PhD-hez szükséges nyelvi és tudományos követelményeket sohasem teljesítette" - fűzte hozzá.
Mivel még mindig sok a kérdőjel, a tisztázatlan pont az ügyben, ezért ifj. Lomnici Zoltán szerint megérne egy alapos vizsgálatot annak a tisztázása, hogy Karácsony Gergely megfelelő nyelvi ismeretek és publikációs tevékenység hiányában miként is szerezhetett egyetemi tanársegédi, majd adjunktusi címet.