Zöld utat kapott az újraindítás költségvetése

Elfogadta az Országgyűlés a 2022-es költségvetést, így tovább bővülnek a családtámogatások, folytatódik a 13. havi nyugdíj visszaépítése. Megvalósul a 25 év alattiak adómentessége, és a munkát terhelő adók csökkentése. A baloldal nemet mondott az újraindítás büdzséjére.

Kedden elfogadta az Országgyűlés a 2022-es költségvetést. A jövő évi büdzsét 132 igen, 26 nem szavazattal fogadták el.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a szavazás előtt azt mondta, hogy a jövő évi költségvetési törvény megalapozott és összhangban van a törvényben meghatározott mutatókkal.

A büdzsé biztosítja az államadósság további csökkentését

- tette hozzá.

Ezzel a kormánypárti képviselők

• igent mondtak a családtámogatások növelésére,
• a 13. havi nyugdíj visszaépítésének második ütemére,
• a 25 év alattiak adómentességéhez és a munkát terhelő adók csökkentéséhez szükséges források biztosítására,
• a gazdaság újraindítására, a munkahelyteremtésre és a beruházások ösztönzésére.

Nőhet a mozgástér

Amennyiben világméretekben visszaszorítható lesz a járvány, az elemzői várakozásokat jelentősen meghaladó gazdasági növekedésre lehet számítani, ami tovább növeli a kormány költségvetési mozgásterét – mondta a Világgazdaságnak Kovács Árpád, a KT elnöke. A vártnál gyorsabb helyreállás és a növekedési várakozások fokozódásával fokozatosan javulnak az államháztartás pozíciói, a nagy kérdés, hogy mire költi el a növekedési többletből származó plusz bevételeket a kabinet. A jövő évi kilátások javulásával párhuzamosan – mint jelezte – nem lennénk meglepve, ha további béremelésekről születne döntés a közeljövőben.

Megszavazták a 2022-es újraindítási költségvetést Forrás: MTI

A jövő évi büdzsét 5,2 százalékos GDP-bővülés mellett 5,9 százalékos hiánnyal számolta kabinet.

Bár a 3 százalék körüli szintekhez képest viszonylag magasnak mondható a deficit, de – ahogy a Világgazdaság konferenciáján Varga Mihály pénzügyminiszter is jelezte –, régiós viszonylatban egyáltalán nem kiugró a magyar hiányszám.

Az Európai Bizottságnak április végén megküldött stabilitási és konvergencia programokból ugyanis kiderült, hogy a szomszédos országok közül Magyarország és Lengyelország térhet vissza leghamarabb a 3 százalékos maastrichti kritériumhoz, de például Csehország belátható időn belül pedig nem is tervezi.

Magyarország esetében merőben más a helyzet a 2008/2009-es válsághoz képest, amikor prociklikus gazdaságpolitika következtében nem maradt más lehetősége a pénzügyi kormányzatnak, mint a drasztikus hiánycsökkentés.

A fegyelmezett költségvetési politika és az államadósság 15 százalékpontos csökkenése jelentősen kitágította a kormány lehetőségeit, de a kabinet az uniós szabályok felfüggesztéséből fakadó mozgásteret is igyekszik kihasználni, emiatt a fiskális konszolidáció is jóval lassabb lehet, mint legutóbb.

Forrás: vg.hu

Jelentős béremelések

Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti bejelentése az szja-visszatérítésről is azt erősíti, hogy
a kabinet lazábban kezeli a hiányt, csak az szja visszafizetése több mint 550 milliárdba fog kerülni a költségvetésnek.

Szintén kimagasló kiadási tétel az egészségügyi dolgozók béremelése, amely jövőre már 458 milliárd forintot tehet rá a büdzsére.

Ráadásul számos jóléti intézkedésről döntött a kormány, beleértve a 13. havi nyugdíj visszavezetését, a 25 év alattiak szja kedvezményét, az új lakások áfa csökkentését és egyéb lakásépítési támogatások kiterjesztését. Ezek együtt 920 milliárd forintot jelentenek a 2022-es költségvetésben.

Beilleszthetők a sorba a közszférában zajló bérfejlesztések is. Igaz, hogy a pedagógusok fizetését emelte 2013-ban az elsők között a kormány, de az azóta lezajlott bérrobbanás, különösen, a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős növekedése gyakorlatilag megette a bérüket.

Mindenképpen jelzésértékű, hogy a miniszterelnök a pedagógusnapi köszöntőjében a „tanárok munkájának megbecsültségének„ növelésére tett ígéretet, így nincs kizárva, hogy a bérfejlesztés következő ütemében ők is sorra kerülnek.

A növekedésből származó plusz bevételeket ezúttal nem a hiány és adósság faragására használja a kabinet.